7 C
Budapest
2021. december 2., csütörtök

Legális lett a voksturizmus. Választási csalásra készül a Fidesz?

Az Országgyűlés megszavazta azt a javaslatot, ami a TASZ és a Political Capital (PC) szerint az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt – írta meg a TASZ friss közleményében, amiben részletesen kifejtik miért rendkívül aggályos az új javaslat elfogadás.

A módosítás ezt azzal éri el, hogy megváltoztatja a lakóhely fogalmát: a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. A módosító saláta ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető. A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

- Hirdetés -

Miért fontos és veszélyes ez? Azért, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született. Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak. 

A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatóak azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.

Ráadásul a lakóhely fogalmának módosítása zárójelbe teszi az Alkotmánybíróság (AB) által 2016-ban hozott döntés érvelését is. Az AB e döntése szerint azért elfogadható az, hogy másképpen szavazhatnak azok a polgárok, akiknek van magyarországi lakcíme, illetve azok, akiknek ilyen nincs, mert “a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes és ezért elvárható, hogy akár többletterhet is vállaljanak.” Ha azonban az állam már meg sem kívánja azt, hogy a polgár a bejelentett lakcímén éljen, akkor kérdéses, hogy egy ilyen lakcím puszta regisztrációja miképpen alapozza meg az állammal közvetlenebb és erősebb kapcsolatot azokhoz képest, akik nem regisztrálnak ilyen címet.

- Advertisement -

Emellett az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése szerint sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti – az új szabály pedig így az Alaptörvény lakóhelyre utaló fordulatát lényegében utólag tölti meg olyan tartalommal, ami eltér az alkotmányozó eredeti szándékától. A lakóhely fogalmának megváltoztatása és kiüresítése értelmezési nehézségeket okoz a teljes jogrendszerben, ahol is számos jogosultság a lakóhelyhez, mint a helyben lakás ténybeli alapjához kötődik. Egy ilyen jelentőségű módosítást nem szabadna néhány hónappal az országgyűlési választásokat megelőzően végrehajtani.

A törvénymódosítás önmagában valós problémákra reagálhatna: valóban sokan vannak, akik feledékenységből vagy praktikus okokból nem jelentik be lakóhelyük megváltozását. Őket felesleges és túlzó lenne büntetőjogi eszközökkel felelősségre vonni – minthogy ez minden bizonnyal eddig is elmaradt. Ugyanakkor azokat, akik rosszhiszeműen, a választások eredményének illegitim befolyásolása miatt létesítenek fiktív lakóhelyet, vagy őket ebben segítik, továbbra is szükséges volna a jog eszközeivel visszatartani a hasonló cselekményektől, csak így őrizhető meg ugyanis a választások integritása. Ehhez szükséges lenne a Büntető Törvénykönyv szerinti, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetési magatartásainak kiegészítése a tudatosan, a szavazati jog teljességének biztosítása céljából végrehajtott lakcímbejelentés esetével.

A TASZ és a PC 2018-ban közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz az idősoros lakcímnyilvántartási adatokért, amelyeket az azóta sem adott ki. Kétfokon nyertes pert követően a Kúria elutasította a keresetet, így az adatokat a mai napig nem ismerheti meg a közvélemény, pedig azok elősegíthették volna, hogy tisztábban lássunk a fiktív lakcímekkel kapcsolatos visszaélések ügyében. Eddig legalább a hasonló visszaéléseken volt mit kivizsgálni, hiszen azok a hatályos jogszabályokba ütköztek, a mostani törvénymódosítás viszont lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását.

(TASZ)

- Hirdetés -
spot_imgspot_img

Kövess minket a közösségi médiában!

40,000követőTetszik
900követőkövető
4,200feliratkozóFeliratkozás

Korábbi híreink