Kína károsanyag-kibocsátása meghaladja az összes fejlett országét együttvéve

Egy új jelentés szerint Kína több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az egész fejlett világ együttvéve – írja a BBC.

A Rhodium Group kutatása szerint 2019-ben Kína volt felelős a világ üvegházhatású gázainak 27 százalékának kibocsátásáért. A kutatóközpont adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok volt a második legnagyobb kibocsátó 11 százalékkal, míg India a harmadik a teljes kibocsátás 6,6 százalékával.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az USA és Kína közötti megállapodás nélkül nehéz lesz megakadályozni a veszélyes éghajlatváltozást.

Kína károsanyag-kibocsátása ráadásul több mint megháromszorozódott az előző három évtizedben – tette hozzá az amerikai Rhodium Group jelentése.

forrás: BBC

Az hatalmas ázsiai ország rendelkezik a világ legnagyobb számú népességével, szóval hiába marad el még mindig messze az USA-tól az egy főre eső emisszió, összeadódva ez így is hatalmas kárt okoz a környezetben. A kutatás adatai szerint ráadásul ezek az egyéni környezeti terhelések is növekedtek, pontosabban három évtized alatt megháromszorozódtak.

Kína ezzel kapcsolatban nagyvonalúan kijelentette, hogy az ország 2060-ra eléri a nettó nulla kibocsátást, amelynek az eddig nem látott csúcsát egyébként 2030-ig várják.

A múlt hónapban szervezett klímaügyi csúcstalálkozón Xi Jinping elnök ezt az ígéretét Joe Biden amerikai elnök előtt is megismételte.

„Ez a fő stratégiai döntés azon a felelősségtudatunkon alapul, hogy az emberiség közös jövőjének érdekében közösséget kell építenünk, valamint magunknak is biztosítanunk kell a fenntartható fejlődés lehetőségét.”

-mondta akkor Xi elnök.

A probléma azonban abban áll, hogy Kína gazdasága nagymértékben támaszkodik a környezetre rendkívül káros szénerőművekre. Az ország jelenleg 1058 szénerőművet üzemeltet – ez a világ kapacitásának több mint a fele.

A 2015-ben elfogadott párizsi egyezmény értelmében 197 nemzet ígéretet tett arra, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius fokra szorítja vissza. A világ országai azonban korántsem teljesítik ezt a megfogalmazott elkötelezettséget, legalábbis eddig biztosa nem.

A Párizsi Megállapodás központi eleme a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások kérdése. Ezek az országok egyenkénti károsanyag-kibocsátásának való csökkentésére irányuló célok.

Ezek a pontok tartalmazzák és képviselik az egyes országok saját kötelezettségvállalásait – a Párizsi Egyezmény értelmében – saját nemzeti emissziójuk csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra.

A Climate Action Tracker, egy független tudományos elemzés, amely nyomon követi a kormány éghajlati cselekvéseit, kiemelte, hogy Kína besorolása ebből a szempontból „elégtelen”, és „egyáltalán nem felel meg a megbeszélt követelményeknek”.

John Kerry, Joe Biden elnök éghajlat-ügyi megbízottja a múlt hónapban Kínába utazott, hogy találkozzon kollégáival, és megvitassák, hogyan működjenek együtt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ezt a találkozót annak ellenére tartották meg, hogy a két ország között számos más kérdésben diplomáciai feszültségek vannak.

Közös nyilatkozatban a két fél elkötelezte magát az együttműködés mellett más országokkal az éghajlatváltozás kezelése érdekében, ideértve a kibocsátásokra vonatkozó konkrét intézkedéseket is.

A vezetők össze fognak jönni a COP26-ra – egy kulcsfontosságú éghajlatváltozási csúcstalálkozóra – novemberben az Egyesült Királyságban, Glasgow-ban, hogy felgyorsítsák a Párizsi Megállapodás céljainak elérését.