A hőmérsékletről azt írták:

az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt – 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt -, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál. A június 2,3 fokkal, a július 1,6 fokkal, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.

Az elemzés szerint június első felében a legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok közelében alakult, de egy-egy felhősebb és csapadékosabb napon – például a Dunántúlon június 8-án és 9-én – csak 20 fok közelében maradt. Június 15-én a nyugodt, derült időben a fagyzugos helyeken 5 fok közelébe hűlt le a levegő, de Zabaron 4,2 fok volt. A napi középhőmérséklet országos átlaga június 29-én és 30-án 27,8 fok, július 1-jén 28,2 fok volt, ezeken a napokon ilyen magas érték 1901 óta nem volt. 

 A meteorológiai szolgálat összegzése szerint 2022 nyarán június végétől augusztus végéig öt hőhullámos időszak fordult elő, amik között csak rövid időre hűlt le a levegő. Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték.

A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 137,3 milliméter, ami a tavalyi nyárhoz hasonló érték és 32 százallékkal elmarad az éghajlati normáltól (az 1991-2020-as átlag 203,5 milliméter), ezzel pedig a 24. legszárazabb nyár a XX. század eleje óta, az előzetes adatok alapján.

Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett: a június volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 milliméter hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a normál mennyiség mintegy 86 százaléka hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Rábagyarmaton (347,8 milliméter), míg a legkisebbet Mezőberény Hosszúfokon (31,5 milliméter) mérték. A csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon többfelé elérte a 250 millimétert a nyári csapadékösszeg, míg az Alföldön, azon belül is főleg a Tiszántúlon nagy területen 80 milliméter sem esett. A délkeleti országrészben az idei június volt a legszárazabb 1901 óta. 

Tiszakarádon július 30-án rövid idő alatt 123,2 milliméter csapadék hullott, ami új országos napi rekord és az évszak legnagyobb napi csapadékösszege. Országosan 25 csapadékos nap volt 2022 nyarán ( az átlag 28 nap) és 13 zivataros nap volt ( az átlag 12 nap).

A meteorológiai szolgálat elemzésében azt írta, a száraz tél és tavasz után a szárazság tovább folytatódott nyáron is. Országos átlagban mindhárom nyári hónapban kevesebb csapadék hullott, mint az 1991-2020-as átlag. Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 milliméter csapadék esett, ami a harmadik legkevesebb a XX. század eleje óta, csak 1992-ben (244,2 milliméter) és 1993-ban (247,4 milliméter) volt kevesebb. A csapadékosabb nyugati országrészben elérte helyenként a csapadékmennyiség az 500 millimétert, kelet felé haladva viszont gyorsan csökkent a csapadék mennyisége. Az Alföldön nagy területen még mindig 200 milliméter, kisebb körzetekben 150 milliméter alatti a 2022-es csapadékösszeg. Az Alföldön, főleg a Tiszántúlon sokfelé, de helyenként még a Dél-Dunántúlon is a 2022. január-augusztus időszak a legszárazabb első nyolc hónap volt a XX. század kezdete óta.

MTI – OMSZ

A Ez volt a legmelegebb nyár 1901 óta bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A tavalyi évben a világ összes óceánjának felszín alatti 2000 méterén mértek melegrekordot, a La Nina Csendes Óceánt hűtő időszakos időjárási jelenség ellenére is. Az 1955 óta eltelt időszakban az óceánok második legmelegebb éve 2020, a harmadik 2019 volt. “Az óceánok hőmérséklete könyörtelen ütemben növekszik, ez pedig a legpontosabb indikátora az ember által okozott klímaváltozásnak” – mondta Kevin Trenberth, a National Center for Atmospheric Research klímakutatója, az óceánok hőmérsékletével foglalkozó kutatás egyik társszerzője.

Az egyre jobban melegedő óceánok hozzájárulnak a szélsőséges esőzések, hurrikánok, viharok felerősödéséhez, ezáltal nő a súlyos árvizek kialakulásának esélye is.  Az óceánok felmelegedett vizei hozzájárulnak a grönlandi és antarktiszi jégtakarók olvadásához, ez pedig a tengerszint emelkedését okozza.

A világ óceánjai az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid harmadát nyelik el, savasodásukat okozva ezzel. A savasodás pedig súlyosan károsítja a korallzátonyok élővilágát, melyek nemcsak sósvizi élővilág negyedének adnak otthon, de 500 millió ember táplálékát is biztosítják.

A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járó hő több mint 90 százalékát szintén az óceánok nyelik el, ami ugyancsak hatalmas hőterheléssel jár. “Amíg nem érjük el a zéró kibocsátást, az óceánok felmelegedése is folytatódni fog, a rekordok az idei évhez hasonlóan továbbra is meg fognak dőlni” – mondta Michael Mann a Penn State Egyetem klímakutatója, a tanulmányon dolgozó kutatók egyike. “Nagyobb fokú tudatosság és az óceánjaink megértése a klímaváltozás elleni harc egyik alapja kell hogy legyen” – hangsúlyozta a tudós. 

(Guardian)

A Sorra dőlnek meg az óceánok melegrekordjai bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Kameruni Minawao sivatagos menekült táborban egy nagyratörő erdőfelújítási projekt keretein belül menekültek varázsoltak át a sivatagos területeket egy zöld oázissá.

Az éghajlatváltozás által már súlyosan érintett régió 2014 óta fokozatosan, közel 70 000 menekültnek adott otthont. A táborba érkezők a szomszédos nigériai Boko Haram nevű harcos csoport által okozott erőszak elől kényszerültek a menekülésre. Az újonnan érkezettek felgyorsították az elsivatagosodási folyamatot, mivel kivágták a környező fákat azért, hogy eltartsák magukat.

Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR és a Lutheránus Világszövetség (LWF) 2018 -ban újratelepítési programot indított.

A világ menekültjeinek oltalma érdekében többet kell tennünk a környezet védelméért. A környezet védelme nagyobb biztonságot nyújt az embereknek.

Andrew Harper – az UNHCR különleges tanácsadója az éghajlatváltozással kapcsolatban

A menekültek és a helyi közösségek olyan képzésben részesültek, melyben elsajátíthatták, milyen módon kell a palántákat úgy elültetni, hogy azok az embertelen környezeti tényezők ellenére is életben maradjanak.

View this post on Instagram

Land Life Company (@landlifecompany) által megosztott bejegyzés

A „gubótechnológia” a Land Life Company által kifejlesztett módszer, amely újrahasznosított kartondobozokból készít fánk alaku víztartályokat, amik elhelyezhetőek a föld alá és így a növény a nagy szárazság ellenében is elegendő tápanyagot kap a gyökerein keresztül.

Eddig a menekülttábor önkéntesei több, mint 100 (250 futballpálya) hektárnyi elsivatagosodott területnek adtak életet.

Lydia Youcoubou az egyik önkéntes arról számolt be, hogy óriási boldogságot jelent számukra, hogy a terület ilyen zöld lett, így már lett árnyékuk a nap elől, javult a talaj minősége és nem utolsó sorban a a sok fa miatt több csapadék is hullik Minawaóban.

Ez a projekt hozzájárul a Nagy Zöld Fal létrejöttéhez, ami egy olyan afrikai vezetésű kezdeményezés, melynek célja egy 8000 kilométeres kontinens szélességű gát beültetése a Száhil öv, a Szahara és a szudáni határ menti terület sivatagosodásának megállítása érdekében.

(Euronews)

A Menekültek virágzó erdőt varázsoltak a sivatagi táborból bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

2020 rekordot döntött sok szélsőségben. Az idei volt például az eddigi legmelegebb év, illetve idén mérték az eddigiek legmagasabb szén-dioxid szintjét is.

Világszerte számos éghajlati szélsőséggel kellett szembenézni az elmúlt évben.  A súlyos aszályoktól kezdve az árvizeken át, komoly probléma volt a légszennyezés is de, ami továbbra is a legsúlyosabb problémát jelentette az a vízhiány. Ezekből a tényezőkből kifolyólag számos gyermek van kitéve az alultápláltságnak és a betegségeknek is. Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a kiszolgáltatott gyermekek száma ne emelkedjen.

Körülbelül 1 milliárd gyermek él azokban az országokban, melyet az UNICEF jelentése „rendkívül magas kockázatúnak” minősített.

Ezek a gyermekek több pilléren is ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak, valamint a hiányt szenvednek olyan alapvető szolgáltatásokból, mint például a rendes egészségügy vagy oktatás. A klímaváltozás okozta válság miatt egyre több gyermeknek kerül veszélybe a jövője.

Az UNICEF összegyűjtötte a legkritikusabb országokban a gyermekeket fenyegető egészségügyi vagy klímaválság okozta tényezőket. Mi ebből kiválogattunk néhányat, a teljes listát az UNICEF oldalán találjátok.

Afganisztán:

A kabuli gyermekeket fokozottan veszélyezteti a fosszilis tüzelőanyagok és más környezeti szennyeződések elégetése, légúti fertőzések és a tüdőgyulladás is.

Banglades:

Dhaka légszennyezése hozzájárul az egészségügyi szövődményekhez, mint például az asztma, a porallergia, a szívbetegségek és a tüdőrák.

Elefántcsontpart:

A következő 30 évben a világ négyszer több műanyagot termelhet, mint valaha. Műanyaghulladék kezelés nélkül a felszín alatti vizek szennyeződése, a műanyagtól eltömődött csatornák és az égő szemétből származó légszennyezés veszélyeztetheti a tiszta vízhez való hozzáférést ez komoly környezeti és egészségügyi kockázatokat jelenthet a gyermekek számára.

Kongói Demokratikus Köztársaság:

Amikor 2020-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban a heves esőzések miatt kiáradt a Mutahyo folyó több falut és mezőgazdasági területet elöntött az árvíz. Masisi területén a mezők nyolcvan százaléka megsérült vagy teljesen megsemmisült, köztük az állatállomány is, illetve az élelmiszerkészletek is elmosódtak.

Guatemala:

A viharok földcsuszamlásokat és árvizeket okoztak, amelyek közel 1,9 millió embert érintettek. A COVID-19 járvány közepette a biztonságos vízhez való korlátozott hozzáférés növeli a további betegségek kitörésének kockázatát. Ezért az UNICEF 1900 higiéniai készletet osztott ki, amelyek vödröket, szappant és fertőtlenítőtablettákat tartalmaztak, valamint víztartályokat és vízminőségi vizsgálatokat biztosított az érintett családoknak.

Dél Szudán:

A 2020-as Dél-Szudán több részén tapasztalható heves esőzések és árvizek miatt az UNICEF arra törekszik, hogy hozzáférhetővé tegye a tiszta vizet és a higiéniát, valamint az étkeztetést és az immunizálást is, illetve segít a családi nyomon követési és újraegyesítési szolgáltatásokat nyújtásában.

Zimbabwe:

Az ország keleti részein 2019-ben az Idai-ciklon csapott le, majd 2020-ban aszály sújtotta a területet.  Az aszály élelmezésbizonytalansághoz vezetett, ahol a becslések szerint 1,1 millió nőnek és gyermeknek lenne szüksége étkeztetésre, míg 98 000 öt év alatti gyermeknek azonnali életmentő táplálásra lenne szüksége.

(UNICEF)

A Egymilliárd gyermeket veszélyeztet az éghajlatváltozás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az, hogy pontosan mi okozta a nagymértékű pusztulást még nem lehet tudni. A potenciális okok között szerepelhet az emberi mulasztás vagy akár a túl alacsony vízszint, az algaelszaporodás és a hirtelen légnyomáscsökkenés is. Legnagyobb valószínűséggel azért az oxigénhiány szerepelhet a háttérben mivel az egész Dunántúlon észlelhető a tömeges halpusztulás. Ezeknél a kisebb tavaknál szivattyúzással és levegőztető készülékekkel próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól.

A tavon gyakran horgászó Balog-Farkas András Facebook posztjában számolt be a helyzetről:

„Sajnos súlyos halpusztulás történt a Pécsi-tó mögötti Hermann Ottó-tavon a mai napon (2021.08.18). Az okokat még vizsgálják a hatóságok. Sajnos nagyon sok hal még nem emelkedett a felszínre, ezért a holnapi napon is folyik a tetemek gyűjtése.”

Balog-Farkas András lapunknak megerősítette, hogy:

Az egész Dunántúlt érinti a tömeges halpusztulás problémája.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet sajtóközleménye szerint nem segítettetek a helyzeten a kisebb nagyobb esőzések sem, mivel a szintén aszály sújtotta vegetáció felszívta a lehullott csapadékot, továbbá egy meleg nyári napon akár 2-3 centit is csökkenhet a tavak vízszintje a párolgás miatt.  A legtöbb halastóban jelenleg az 50 %-ot sem éri el a tavak vízszintje. Egyedül talán néhány gázlómadárnak kedvez a helyzet, tekintve, hogy nagyobb kárt is képesek okozni a beszűkült.

A drasztikus vízszintcsökkenés miatt kényszerhalászatra van szüksége a haltermelőknek, hogy a halállományt meg tudják menteni.

A kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól, ugyanakkor ez jelentős többlet költségekkel jár. Van olyan haltermelő, aki a 2021. évben ki sem tudta helyezni a halastavait ivadékkal a már tavasszal jelentkező vízhiány miatt. Várhatóan ez a kedvezőtlen száraz nyári időjárás negatív kihatással lesz az őszi lehalászási eredményekre – írja A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet sajtóközleményében.

Korábban beszámoltunk, hogy nem csak tömeges halpusztulás történik a Velencei-tóban, hanem a környéken nagy számban kezdtek el a madarak is hullani. Erről bővebben itt olvashattok.

Nyitókép: Balog-Farkas András / Facebook

A Baranya megyében is több tonna hal pusztult el bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az egészségügyi miniszter Fahrettin Koca péntek éjjel jelentette be a Twitteren, hogy hogy 32 ember halt meg Kastamonu tartományban, a Feketetörö-tenger mellett, és hatan a szomszédos Sinop területén. 

Hasan Baltacı ellenzéki politikus a Halk TV-nek azt nyilatkozta, hogy továbbra sem tudják pontosan hány ember tűnt el, de a lakosok már felvették a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. Eddig 329 embert keresnek biztosan, akikről nem tudják hol tartózkodnak.

BREAKING: Dozens missing after floods destroyed multiple houses and swept away vehicles in Kastamonu and Bartin provinces of Turkey pic.twitter.com/J8GHv0IdMq

— Insider Paper (@TheInsiderPaper) August 11, 2021

A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan ellátogatott az egyik legsúlyosabban érintett területre, ezt követően ígéretet tett, hogy a megrongálódott épületeket, utakat és hidakat rekonstruálni fogja.

A heves esőzések következményében indult el szerdán az árvíz, mely a Bartın, Kastamonu, Sinop és Samsun tartományok lakásait és hidjait is megrongálta, az autókat pedig elsodorta.

Több mint 1700 embert kellett evakuálni a térségből. Pénteken 200 falu maradt áram nélkül.

Számos holttestet mosott a víz a Fekete-tenger a partjára. Az eltűnt személyek között van egy 12 éves ikerpár is, akik a nagyszüleikkel együtt a Bozkurtban összeomlott nyolcemeletes épület belsejében rekedtek. 

A The Guardian szerint a katasztrófa komoly indulatokat váltott ki a fekete-tengeri városokban, mivel a egyesek szerint a helyi tisztviselők nem figyelmeztettek megfelelően a bekövetkező viharok veszélyeire.

A meteorológiai előrejelzések szerint nem fog változni a következő hétben az időjárás, továbbra is folytatódnak az esőzések az érintett területeken.

(The Guardian)

Nyitókép:Baris Oral / MTI / EPA

A A törökországi árvízek már 38 áldozatot követeltek bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az európai klímatörvény által kitűzött nettó 55%-os (valójában 52,8%-os) kibocsátáscsökkentés helyett a tudományos jelentések alapján legalább 65%-kal kellene mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy reális esély legyen a felmelegedést 1,5 °C-on belül tartani.

Mivel az „Irány az 55%” klímacsomag csak az 55%-os célt szeretné elérni, hiába tartalmaz többnyire előremutató intézkedéseket, az LMP – Magyarország Zöld Pártja nem tartja elégségesnek, a zöldek radikálisabb reformokat és gyorsabb átalakulást várnak. Például a belső égésű motorral szerelt új autókat 2035 helyett már 2030-tól be kellene tiltani, és a 2030-ra vonatkozó, 40%-os megújuló energia célszám is túl alacsony.

Üdvözöljük a meglévő kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer reformját, hiszen a Bizottság az éves csökkentési arány növelését javasolja. Azonban a közlekedésre és a háztartásokra vonatkozó új, párhuzamos kvótakereskedelmi rendszer veszélyeket is rejt magában. Megfelelő kompenzációs mechanizmussal biztosítani kell, hogy a szegénységben, energiaszegénységben élő emberekre nem hárul aránytalanul nagy teher.

Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy az elkövetkező egyeztetések során ne akadályozza, hanem segítse a hatékony és kellően szigorú intézkedések elfogadását – olvashatjuk az LMP – Magyarország Zöld Pártjának oldalán.

A Az uniós klímacsomag köszönőviszonyban sincs a párizsi célokkal bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az UNESCO, zöldszervezetek és más érdekcsoportok szerint az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó célok eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tanulmányok az iskolai tanterv szerves részévé váljanak világszerte. Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO májusban azt sürgette, hogy 2025-re a környezetvédelemnek minden országban a tananyag részévé kell válnia. Néhány környezetvédelmi lobbicsoport és politikus szerint még ez a kezdeményezés is túlságosan bátortalan -írja a Greenfo.

A pandémia alatti vészhelyzet miatt az olasz iskolákban a megszokott tananyag tanítása is nehézségekbe ütközött, nemhogy az újítások bevezetése. Azóta viszont Új-Zélandon is beillesztették az éghajlatváltozással kapcsolatos tanulmányokat a középiskolai tantervbe, és más országok, köztük Argentína és Mexikó is megtette erre az előkészületeket.

Az amerikai Brookings Institution azt szorgalmazza, hogy 2025-ig minden iskolában legyenek éghajlatvédelemmel foglalkozó projektek. Márciusi jelentésük szerint a fogyasztói magatartás ebből fakadó változása nagyobb hatással lehet a szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig történő csökkentésére, mint a szélerőművekbe és a napenergiába való befektetés – olvashatjuk.

Nagy-Britanniában Jim Knight volt oktatási miniszter, ellenzéki munkáspárti képviselő 3 napja nyújtott be törvényjavaslatot a „fenntartható állampolgári nevelésről”, amelynek keretében az éghajlatváltozás 2023-tól az alapvető iskolai tanterv részévé válna. Nagy-Britannia és Olaszország kulcsszerepet játszhat az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatási kérdések előmozdításában. Együtt szervezik az ENSZ éghajlatváltozási tanácskozását, a COP26 konferenciát, amelyet novemberben tartanak Glasgow-ban. A zöldpártok és érdekcsoportok is lobbiztak a G20-aknál, hogy foglaljanak állást az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelező tananyag bevezetése mellett, amikor a tagországok oktatási miniszterei június 22-én találkoznak a szicíliai Cataniában.

MTI/Greenfo

A Kötelezővé tenné a klímaoktatást az Unesco bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az intenzív viharok és áradások, illetve a tavalyi erőszakos konfliktusok miatt háromszor annyian kényszerületek elhagyni otthonaikat, így világszerte belső menekültek száma az elmúlt 10 év tekintetében elérte a legmagasabb szintet. 30 millióan keltek útra saját hazájukon belül az erdőtüzek, áradások és extrém viharok miatt, míg a háborús konfliktusok miatt ezen kívül még 10 millióan.

Legalább 55 millió belső menekült volt tavaly év végéig – derül ki a Norwegian Refugee Council’s Internal Displacement Monitoring Centre (IDMC) közzétett adataiból.

Az otthonok elhagyási mértéke világszerte növekszik, és ennek nagy része az országhatárokon belül történik. Az adatok szerint a legmelegebb év során 5 millióval több embernek kellett elhagynia otthonát, mint előtte 2019-ben – írja a The Guardian.

A természeti katasztrófák miatt Afganisztánban volt a legmagasabb a belső migráció, ahol 1,1 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, mögötte követi India ahol további 929 ezren kerültek hasonló életkörülmények közé, majd Pakisztán, ahol 806 ezer hasonló sorsú ember kelt útra az országhatáraikon belül.

A háborús konfliktusok okozta belső migráció Szíriában a legmagasabb, ahol 6,6 millióan menekültek el otthonaikból, majd a Kongói Demokratikus Köztársaság, ahol 5,3 millióan majd Kolumbia, ahol még 4,9 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.

Alexandra Bilak, az IDMC igazgatója elmondta:

A mai belső migráció sok egymással összefüggő tényezőből fakad, ideértve az éghajlati és környezeti változásokat, az elhúzódó konfliktusokat és a politikai instabilitást. A Covid-19 járvány által törékenyebb világban a fenntartott politikai akarat és a helyi tulajdonú megoldásokba történő befektetés minden eddiginél fontosabb lesz – írja a lap.

(The Guardian)

A Többtízmillióan kényszerülnek elhagyni otthonaikat a klímaváltozás miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ide tartozik például egy ősi vaddisznót ábrázoló kép, amelyet nagyjából 45 500 évvel ezelőtt készítettek Sulawesi szigetén – állítólag ez a világ legrégebbi barlangrajza.

Úgy tűnik, hogy a Sulawesi szemölcsös disznó életnagyságú képe, amelyet a Sulawesi-sziget egy távoli völgyében található Leang Tedongnge-barlangban találtak, egy teljes jelenetet elbeszélő ábrázolás részlete. Ez a festmény legkorábbi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a régióba emberek költöztek.

A régió egyéb barlangokban megtalálható motívumai, amelyek vadászati ​​jeleneteket és természetfeletti lényeket ábrázolnak, szintén egyre gyorsabban pusztulnak és mállanak a hőmérséklet általános növekedésével. A kutatás eredményei egyértelműen azt jelzik, hogy még többet kell tenni a felbecsülhetetlen értékű ősi művészet megőrzése érdekében.

„Ezek a műalkotások a szemünk előtt vesznek a semmibe” – mondta a tanulmány vezetője, Dr. Jillian Huntley, a Griffith Társadalmi és Kulturális Kutatási Központ sajtónyilatkozatában.

A Scientific Reports múlt héten megjelent tanulmányában ausztrál és indonéz kutatók egy csoportja megállapította, hogy a megemelkedett hőmérséklet és más szélsőséges időjárási viszonyok – például az egymást követő száraz napok és szeszélyes monszunok – felgyorsították a sóképződést a barlangrendszerekben, amelyek a legtöbb ilyen alkotásnak otthont adnak. A sókristályok akár a megszokott méretük háromszorosára is megnőhetnek egy-egy forróbb napon.

Ezek a sókristályok, amelyek a sziklarajzok felületén nőnek, a képek egyes részeinek pelyhesedését, majd leválását okozhatják a barlang falain.

Dr. Huntley hozzátette, hogy szerinte „ennek a hihetetlen barlang-művészetnek a pusztulása csak tovább fogja rontani a globális hőmérséklet-emelkedést”.

„Engem megdöbbentett, hogy mennyire elterjedtek ezek a romboló hatású sókristályok a sziklarajzokon, amelyek egy részéről tudjuk, hogy több mint 40 000 évesek.”

Hozzátette, hogy a kutatóknak és a globális kultúrának sürgősen további sziklarajzokat kell felfedezniük, és természetvédelmi kutatásokra van szükség, hogy a lehető legnagyobb esélyünk legyen megőrizni az indonéziai pleisztocén barlangrajzokat.

Kiemelt kép:  Maxime Aubert/Griffith University/AFP/Getty Images

A A klímaváltozás teljesen tönkreteszi az ősi sziklarajzokat bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.