Az extrém környezeti tényezők miatt 10 éves rekordot döntött azon emberek száma, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat az agresszív életkörülmények vagy az extrém környezeti tényezők miatt.
Az intenzív viharok és áradások, illetve a tavalyi erőszakos konfliktusok miatt háromszor annyian kényszerületek elhagyni otthonaikat, így világszerte belső menekültek száma az elmúlt 10 év tekintetében elérte a legmagasabb szintet. 30 millióan keltek útra saját hazájukon belül az erdőtüzek, áradások és extrém viharok miatt, míg a háborús konfliktusok miatt ezen kívül még 10 millióan.
Legalább 55 millió belső menekült volt tavaly év végéig – derül ki a Norwegian Refugee Council’s Internal Displacement Monitoring Centre (IDMC) közzétett adataiból.
Az otthonok elhagyási mértéke világszerte növekszik, és ennek nagy része az országhatárokon belül történik. Az adatok szerint a legmelegebb év során 5 millióval több embernek kellett elhagynia otthonát, mint előtte 2019-ben – írja a The Guardian.
A természeti katasztrófák miatt Afganisztánban volt a legmagasabb a belső migráció, ahol 1,1 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, mögötte követi India ahol további 929 ezren kerültek hasonló életkörülmények közé, majd Pakisztán, ahol 806 ezer hasonló sorsú ember kelt útra az országhatáraikon belül.
A háborús konfliktusok okozta belső migráció Szíriában a legmagasabb, ahol 6,6 millióan menekültek el otthonaikból, majd a Kongói Demokratikus Köztársaság, ahol 5,3 millióan majd Kolumbia, ahol még 4,9 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.
Alexandra Bilak, az IDMC igazgatója elmondta:
„Különösen aggasztó, hogy ezeket a magas számokat a Covid-19 járvány hátterében rögzítették, amikor a mozgáskorlátozások akadályozták az adatgyűjtést, és kevesebben keresték a vészhelyzeteket a fertőzéstől való félelem miatt.
A mai belső migráció sok egymással összefüggő tényezőből fakad, ideértve az éghajlati és környezeti változásokat, az elhúzódó konfliktusokat és a politikai instabilitást. A Covid-19 járvány által törékenyebb világban a fenntartott politikai akarat és a helyi tulajdonú megoldásokba történő befektetés minden eddiginél fontosabb lesz – írja a lap.
