Egymilliárd gyermeket veszélyeztet az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek miatt rengeteg gyermek jóléte és jövője került veszélybe.

2020 rekordot döntött sok szélsőségben. Az idei volt például az eddigi legmelegebb év, illetve idén mérték az eddigiek legmagasabb szén-dioxid szintjét is.

Világszerte számos éghajlati szélsőséggel kellett szembenézni az elmúlt évben.  A súlyos aszályoktól kezdve az árvizeken át, komoly probléma volt a légszennyezés is de, ami továbbra is a legsúlyosabb problémát jelentette az a vízhiány. Ezekből a tényezőkből kifolyólag számos gyermek van kitéve az alultápláltságnak és a betegségeknek is. Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a kiszolgáltatott gyermekek száma ne emelkedjen.

Körülbelül 1 milliárd gyermek él azokban az országokban, melyet az UNICEF jelentése „rendkívül magas kockázatúnak” minősített.

Ezek a gyermekek több pilléren is ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak, valamint a hiányt szenvednek olyan alapvető szolgáltatásokból, mint például a rendes egészségügy vagy oktatás. A klímaváltozás okozta válság miatt egyre több gyermeknek kerül veszélybe a jövője.

Az UNICEF összegyűjtötte a legkritikusabb országokban a gyermekeket fenyegető egészségügyi vagy klímaválság okozta tényezőket. Mi ebből kiválogattunk néhányat, a teljes listát az UNICEF oldalán találjátok.

Afganisztán:

A kabuli gyermekeket fokozottan veszélyezteti a fosszilis tüzelőanyagok és más környezeti szennyeződések elégetése, légúti fertőzések és a tüdőgyulladás is.

Banglades:

Dhaka légszennyezése hozzájárul az egészségügyi szövődményekhez, mint például az asztma, a porallergia, a szívbetegségek és a tüdőrák.

Elefántcsontpart:

A következő 30 évben a világ négyszer több műanyagot termelhet, mint valaha. Műanyaghulladék kezelés nélkül a felszín alatti vizek szennyeződése, a műanyagtól eltömődött csatornák és az égő szemétből származó légszennyezés veszélyeztetheti a tiszta vízhez való hozzáférést ez komoly környezeti és egészségügyi kockázatokat jelenthet a gyermekek számára.

Kongói Demokratikus Köztársaság:

Amikor 2020-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban a heves esőzések miatt kiáradt a Mutahyo folyó több falut és mezőgazdasági területet elöntött az árvíz. Masisi területén a mezők nyolcvan százaléka megsérült vagy teljesen megsemmisült, köztük az állatállomány is, illetve az élelmiszerkészletek is elmosódtak.

Guatemala:

A viharok földcsuszamlásokat és árvizeket okoztak, amelyek közel 1,9 millió embert érintettek. A COVID-19 járvány közepette a biztonságos vízhez való korlátozott hozzáférés növeli a további betegségek kitörésének kockázatát. Ezért az UNICEF 1900 higiéniai készletet osztott ki, amelyek vödröket, szappant és fertőtlenítőtablettákat tartalmaztak, valamint víztartályokat és vízminőségi vizsgálatokat biztosított az érintett családoknak.

Dél Szudán:

A 2020-as Dél-Szudán több részén tapasztalható heves esőzések és árvizek miatt az UNICEF arra törekszik, hogy hozzáférhetővé tegye a tiszta vizet és a higiéniát, valamint az étkeztetést és az immunizálást is, illetve segít a családi nyomon követési és újraegyesítési szolgáltatásokat nyújtásában.

Zimbabwe:

Az ország keleti részein 2019-ben az Idai-ciklon csapott le, majd 2020-ban aszály sújtotta a területet.  Az aszály élelmezésbizonytalansághoz vezetett, ahol a becslések szerint 1,1 millió nőnek és gyermeknek lenne szüksége étkeztetésre, míg 98 000 öt év alatti gyermeknek azonnali életmentő táplálásra lenne szüksége.

(UNICEF)