A hazai tulajdonú vállalkozások megerősödése nélkül nem tudta volna a magyar gazdaság tavaly megdönteni a foglalkoztatottság, a beruházások és az exportteljesítmény rekordját
– közölte a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szombathelyen.
A múltkori Wellis ünnepélyes átadója után Szijjártó Péter most a Galambos Logistic Kft. új központjának átadóján vett részt. Itt is hangsúlyozta erősödő magyar vállalatok fontosságát, ugyanis a tavalyi évek nemzetgazdasági teljesítményében nagy szerepet játszottak.
Szijjártó Péter szerint nem szabad szembe állítani a nagy nemzetközi cégeket a kis és közepes vállalkozókkal ugyanis az egyik sikere hozzájárul a másik eredményeihez.
-világbékét-
A több mint 5 milliárdos beruházásból 56 munkahelyet hoztak létre.A Galambos Logistic Kft. 5,6 milliárd forintos beruházását az állam 1,9 milliárd forinttal támogatta.
Pont egy pár nappal ezelőtti írtunk Csárdi Antal sajtótájékoztatójáról, melynek tartalma pont a túlárazott beruházások felszámolását szorgalmazta. Erről itt olvashatsz bővebben.
Korábban Szijjártó Péter többször is elmondta, hogy miként kényszerített a koronavírus-járvány mindenkit térdre, úgy a pénteki beszédéből sem hagyta ki a COVID okozta gazdasági nehézségeket. Komolyan megsínylette ezt az időszakot a nemzetközi kereskedelem, és a lezárások miatt, szállítási nehézségeket okozott a beszállítói láncok megszakadása világszerte
Szavai szerint:
„ez hatalmas kihívást jelentett az alapvetően exportorientált magyar gazdaság számára is, azonban a nehézségek ellenére nem akadt el a kivitel, nem jöttek létre ellátási zavarok.„
„Nem voltak üres polcok a boltokban, mint ahogy az előfordult néhány, nálunk nagyobb és gazdagabb országban”
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy:
a logisztikai szektor a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát adja, s hozzáadott értéke 6 százalékos növekedés után a tavalyi évben megközelítette a 2000 milliárd forintot.
A légi teherforgalom is rekorder volt:
Az ország repülőterein 185 ezer tonna áru fordult meg, ami 36 százalékos növekedést jelent.
Tervben van, hogy hazánkban jöjjön létre a leggyorsabb vasúti szállítási útvonal Kína és Nyugat-Európa között.
Ennek persze az árnyoldaláról nem beszélnek. Ezzel a vasútvonallal Újbuda szívébe terelődne azon teherforgalom jelentős része, mely nem is Budapestre szállítaná a megrendelt termékeket, hanem tovább Nyugat Európába. Az ilyen jellegű vasútvonalaknak nem a lakóövezet zöld területének kellős közepén lenne a helye. Ezen beruházás miatt az 1000 kivágott fa helyére egy másfél kilométer hosszú és hat méter magas betonfal kerülne.
„Mészáros Lőrinc cége a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. erre a beruházásra 338 milliárd forintot kapna.”
A Hamzsabégi sétány ügyéről már korábban mi is többször beszámoltunk.
Végezetül a válságkezelés tapasztalatait is érintette, hangsúlyozva, hogy bevált a magyar modell.
„A kormány döntése, hogy nem segélyekre, hanem beruházásokra költi az állami forrásokat, a vállalatok bátor beruházási döntései és a kiváló magyar munkaerő lehetővé tette azt, hogy a magyar gazdaság ne csak túlélje a válságot, hanem a maga javára is tudja fordítani az új világkereskedelmi korszak sajátosságait”
– mondta.
MTI nyomán
