Az orosz-ukrán krízisről beszélgettünk Rácz András Oroszország-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársával.
A kérdéssel kapcsolatban, hogy valójában mire készül Oroszország, Rácz András elmondta, kizárható, hogy az ukrán határon zajló hadi összpontosulás puszta erőfitogtatási célt szolgálna. Ebben az esetben ugyanis olyan párhuzamos diplomáciai tárgyalások folynának, melyek legalább magukban hordoznák az esélyét annak, hogy eredményt érjenek el. Jelen helyzetben ezt a párbeszédet nem látjuk. A korábban benyújtott orosz javaslatcsomagok ugyanis teljes mértékben komolyan vehetetlenek – állítja a szakértő.
Rácz elmondta, az oroszok olyan irreális követeléseket fogalmaztak meg, miszerint a NATO vonuljon vissza az 1997-es határai mögé, továbbá szórakoztatónak nevezte az amerikaiaknak benyújtott azon irányú orosz javaslatot, miszerint az európai felet kihagyva tárgyaljanak az európai biztonsági rendszerről. Rácz nyomatékosította, tudjuk, hogy milyen, amikor az oroszok tárgyalni akarnak, ez most nem a helyzet.
Rácz szerint az oroszok erő összpontosítása, a hadsereg átcsoportosítása körülbelül két hét múlva eredményezhet inváziót – provokációra, önvédelemre hivatkozva. Addig pedig marad a terelés és a tagadás.
A felvetésre, miszerint “nagybirodalmi álmokat” szöveget-e Putyin, Rácz elmondta, ilyenek már nincsenek. Véleménye szerint Oroszország pontosan tudja, hogy a Szovjetunió nem állítható vissza, szó nincs arról, hogy egy új szuperállam előkészítése zajlana. Moszkvának inkább preventív jellegű céljai vannak, azaz azt szeretnék, hogy Ukrajna ne lehessen a NATO vagy az Európai Unió tagja. Továbbá – tette hozzá –, azt akarják, hogy Ukrajnában ne legyenek nyugati fegyverek, kiképzők és katonai bázisok.
Egy másik aspektus szerint – ezt Rácz rezsimbiztonsági szempontnak nevezte –, Oroszország nem hagyhatja, hogy Ukrajna a nyugatosodás útjára lépjen, fejlődjön, ezáltal az orosz nép könnyedén tehetné fel a kérdést: “ha nekik sikerült, nekik miért nem?”. A Kreml éppen ezért félt borzasztóan az úgynevezett “színes forradalmaktól”, melyek végigsöpörtek a posztszovjet térségen 2003-tól kezdve, nem beszélve az arab tavaszról: “nem akarják, hogy hasonló forradalmi hullám söpörjön végig Oroszországon is”.
Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozására nem lát reális esélyt a szakértő. Rácz hangsúlyozta, háborús konfliktusban álló országokat nem vesz fel tagjai közé az EU. Ezzel kapcsolatban egyetlen kivétel Ciprus volt. Ukrajnának jelenleg két területi konfliktusa is van: Krím, illetve Kelet-Ukrajna. Az orosz fél részéről úgy néz ki a jelenlegi helyzet, hogy a NATO 2008-ban ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy Grúzia és Ukrajna csatlakozni fog a Transzatlanti Szövetséghez – Rácz szerint ezen ígéretek visszavonását szeretné elérni Oroszország, mely követelés további szuverenitási kérdéseket is felvet.
Azzal kapcsolatban, hogy a két ország közvéleménye hányadán áll jelenleg a háborúval kapcsolatban, Rácz elmondta, a felmérések szerint – az orosz propaganda-gépezet nyomásának köszönhetően –, az orosz nép több, mint 50 százaléka meg van győződve arról, hogy a jelenlegi konfliktus az ukrán fél miatt van.
Ukrán oldalon etnikai jellegű oroszellenesség nem tapasztalható – furcsa is lenne, hiszen 11 milliónál is több oroszajkú állampolgára van Ukrajnának – mondta Rácz. Kreml ellenesség azonban tapasztalható – tette hozzá –, érzékelik a fenyegetést, valamint beszédes, hogy friss felmérések szerint az ukrán nép egyharmada kész volna fegyvert fogni egy esetleges konfliktus esetén.
Rácz András szerint a háború meg fog maradni területi jellegűnek. Ukrajnán kívüli eszkaláció nem várható, azaz NATO, illetve európai országokra nem fog kiterjedni. Továbbá, a szakértő szerint arra sem kell számítani, hogy NATO katonák harcolnának majd az ukrán lövészárkokban – a támogatás megmarad a fegyverek küldése, információmegosztás, illetve szankciók szintjén.
A kárpátaljai magyarság besorozása nem várható Rácz szerint, mint ahogyan történt az 2014-ben. A szakértő azzal magyarázza ezt, hogy az ukrán hadsereg mára sokkal erősebb, mint a háború kezdetekor, így nincs szükség az etnikailag magyar állampolgáraira.
Az ukrán hadsereg 250.000 fős állományát úgy fogja kiegészíteni, hogy területi alapon szerveződő önkéntes területvédelmi egységeket hoznak létre – ehhez persze kárpátaljai magyarok is csatlakozhatnak akár. A második lépcsőben a 900.000 főnyi tartalékos katonákra számítanának, illetve harmadik lépcső – az általános besorozás –, csak a legvégső esetben történne meg.
Rácz András szerint a jelenlegi háborús feszültség a 2014 óta fennálló hatást fogja erősíteni, miszerint a nemzetközi kapcsolatok alakításában a katonai erő fokozatosan egyre nagyobb szerephez jut. Ha Putyin nyomásgyakorlása, illetve esetleges háborúja sikerrel jár, azt sok más katonai hatalom is bátorításnak tekintheti, ennek pedig nagyon rossz üzenete van.
