A Hvg közérdekű adatigényléssel fordult a kormány felé, amellyel arra voltak kíváncsiak, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter eddig hány titkos megfigyelésre adott engedélyt.
A tárca válasza szerint idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig – július 19-ig – 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter. Vagyis minden napra mintegy 5 engedélyre került pecsét. Tavaly 1285 információgyűjtést engedélyeztek, a járvány előtti évben pedig picit többet, 1340 titkos megfigyelés ment végbe itthon.
Ha ez a trend így folytatódik, akkor az idei év végére elérhetjük az 1700 jóváhagyó aláírást.
Ez a szám soknak tűnthet és megkérdőjelezhető, hogy ez mennyire jogszerű. Teljes az, és mégsem. Ahogy egy korábbi cikkünkben is megírtuk, a magyar szabályozásban a titkos információszerzés szerzés szabályai nagyon lazák. A hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok nagyon széles körben és csekély ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá bárkit. Ezért volt is egy per a magyar lehallgatási, megfigyelési törvényekkel kapcsolatban 2016-ban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A törvényen viszont azóta se változtattak.
Azóta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés miatt jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Pegasus-ügyben.
Arról, hogy mi is ez a Pegasus, arról itt tudod elolvasni összefoglalócikkünket.
