26 C
Budapest
2021. június 23., szerda

Manhalter: “Nem hiszem, hogy a Fudan építése elkezdődik 2022-ig, de a szerződés az új kormányt is kötelezi”

A Fudan Egyetem ügyéről szóló népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban kérdeztük Manhalter Dánielt, a DK ferencvárosi és józsefvárosi országgyűlési képviselő-jelöltjét.

Baranyi Krisztina, a fővárosi közgyűlés tagja és Ferencváros polgármestere még áprilisban jelentette be a Facebook-oldalán, hogy helyi népszavazást kezdeményez a Fudan Egyetem ügyében.

A kormány által bejelentett következő nagy beruházás a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának megépítése, amelynek helyszíne az a 13 hektáros terület, amelynek több mint fele Ferencváros Duna-parti részét jelenti, és a kerület tulajdonában van. Ide ráadásul eredetileg a Diákváros északi része épült volna.

A területen a Főváros is rendelkezik ingatlantulajdonnal, amelyeket a kampusz megépítésének érdekében át kellene adni, minderről azonban eddig nem jött létre a jogszerű felhatalmazás, ahogy valójában a megállapodás, a beruházás és a tervek pontos részleteiről sem közölt a kormány használható információkat.

Ferencváros polgármestere úgy véli, hogy az említett ingatlantulajdon, illetve a területi tulajdonosi jog miatt a ferencvárosiak és a Főváros beleegyezése is feltétlenül szükséges a Fudan kampuszának megépüléséhez.

Baranyi éppen ezért bejelentette, hogy Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével közösen helyi népszavazást indítanak az ügyben. Kiemelte, hogy a cél továbbra is a Diákváros megvalósulása, amelyről Ferencváros egyébként már több mint egy éve megegyezett a Kormánnyal.

Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy az ellenzéki pártok mit gondolnak a kezdeményezésről, illetve tervezik-e aktívan támogatni Baranyi Krisztinát az ügyben.

Az LMP még korábban közzétett egy videót, amelyben Demeter Márta országgyűlési képviselő a párt támogatásáról biztosította a polgármestert. Szerintük teljesen világos, hogy a helyieknek kell dönteniük arról, hogy milyen beruházás valósulhat meg ezen a területen. Demeter Márta kifejtette, hogy minden beruházás annyit ér, amennyire az a helyi emberek érdekeit szolgálni tudja. Arra kérte a helyieket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az erről szóló népszavazáson, amennyiben az meg tud valósulni.

Demeter Márta és Baranyi Krisztina, forrás: Demeter Márta Facebook-oldala

Nem sokkal később a Momentum képviseletében Fekete-Győr András is nyílt videóban fejezte ki támogatását a kezdeményezéssel kapcsolatban. A pártelnök a videóban és külön megkeresésünkre is elmondta, hogy két dolog miatt döntöttek így. Egyrészt a Momentum szerint a Diákváros nagyon jó koncepció, ami több ezer diák életén könnyítene, hiszen egy modern, korszerű, nyugati színvonalú kollégiumi rendszer és diákváros a magyar diákok sikerességét fokozná. Másrészt, ahogy fekete-Győr fogalmazott, “a kormány néhány évvel ezelőtt már elüldözött egy magyar adófizetőknek semmibe nem kerülő, nyugati, világszínvonalú életemet, a CEU-t. Most pedig egy olyan egyetemet akarnak létrehozni, ami a magyar adófizetők számára 540 milliárd forintba kerül, keleti diktatúrákat is népszerűsít és jó eséllyel a keleti kémhálózathoz is kapcsolódik. És mindezt kínai beruházókkal építtetné meg Orbán Viktor.”

Fekete-Győr András és Baranyi Krisztina, forrás: Fekete-Győr András Facebook-oldala

A MSZP-t is felkerestük, hogy megtudjuk, mi a párt álláspontja az ügyben, amelyre vonatkozóan a következő választ kaptuk:

“Nem az a probléma, hogy egy kínai egyetem hazánkban is kampuszt akar nyitni, hanem hogy közben a CEU-t elüldözték. A magyar kormány összességében többet költ erre a beruházásra, mint a teljes magyar állami felsőoktatásra 2019-ben.

Hatalmas összegű hitelt vesznek fel Kínától, amit a magyaroknak kell visszafizetniük azért, hogy egy kínai állami vállalat felépítsen egy kínai egyetemet Magyarországon. Teszik ezt úgy, hogy abból a magyar gazdaság semmit sem profitál, ráadásul ezzel a tervvel még a több ezer magyar diáknak kollégiumi szállást is biztosító Budapest Diákváros beruházás területét is elveszik. 

Ezért az MSZP támogatja a Karácsony Gergely főpolgármester által is pártolt helyi népszavazási kezdeményezést a Fudan Egyetem megépíthetőségére vonatkozóan. Az MSZP továbbra is azon az állásponton van, hogy csak az épülhet meg Budapesten, amit a budapestiek is akarnak.”

A Kétfarkú Kutya Párt elsőként állt ki a népszavazás mellett. Ők április 23-án tették közzé videójukat, melyben a párt elnöke, Kovács Gergely mellett a kerület polgármestere Baranyi Krisztina és a kerület alpolgármestere, Döme Zsuzsanna is megszólalt.

A Párbeszéd szintén biztosított minket arról, hogy ahogyan Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd egyik társelnöke, úgy a Párbeszéd is támogatja Baranyi Krisztina népszavazási kezdeményezését. A párt álláspontja a kérdésben az, hogy a több mint tízezer magyar fiatal olcsó lakhatását biztosítani tudó Diákváros megépülése nem kerülhet veszélybe a kormány kínai érdekeket kiszolgáló politikája miatt.

“A IX. kerülethez és a Fővárosi Közgyűléshez hasonlóan a Párbeszéd is igent mond a Diákvárosra, és nemet a Fudan Egyetemre.”

-közölték a Jövő TV kérdésére.

A DK képviseletében Manhalter Dániel, a DK ferencvárosi és józsefvárosi országgyűlési képviselő-jelöltje telefonon nyilatkozott nekünk a párt véleményéről.

“Egyértelmű az álláspontunk: a Demokratikus Koalíció elsőként csatlakozott ehhez a népszavazási kezdeményezéshez, mert elfogadhatatlannak tartjuk a konstrukciót, és azt, hogy egy ilyen egyetemet Budapestre építsenek, és mindezt a magyarok fizessék ki.” -közölte.

Kérdésünkre, hogy pontosan miként támogatja a DK azt, hogy ez a kezdeményezés megvalósuljon, Manhalter Dániel azt felelte, hogy a pandémia miatt jelenleg még a megvalósulást akadályozó szabályok vannak érvényben, az online népszavazást eredményeit pedig a jogalkotó egyelőre nem ismerné el.

“Most egy nagyon fontos közös pontja következik a demokratikus ellenzéknek, és az az előválasztás. Az előválasztás mellett kutya kötelessége lesz minden ellenzéki pártnak a IX. kerületben az ehhez szükséges aláírásokat gyűjteni. Szerintem minden ellenzéki pártnak ebbe bele kell állnia aktivistákkal, sajtótájékoztatókkal, és hogyha úgy adódik, mozgósítással.” -tette hozzá.

Kijelentette, hogy a DK ezeket biztosan el fogja követni az ügy érdekében, illetve szerinte nagy baj lenne, ha valamelyik ellenzéki párt másképpen viszonyulna ehhez a témához, azt azonban egyelőre nem tudja, hogy erre lesz-e precedens.

Kifejtette, hogy a kormány erre a beruházásra 450 milliárd forintnyi hitelt akar Kínától felvenni, a feltételek azonban még mindig titkosítottak.

“Ez nagyjából annyi pénz, mint amennyiből megépült a 4-es metró annak idején, irgalmatlan nagy összegről van szó.”

-jegyezte meg.

A képviselő-jelölt arra is felhívta a figyelmet, hogy nem tartja valószínűnek azt, hogy az egyetem kampusza a választásokig egyáltalán megépülne, de hangsúlyozta, hogy szerződést ettől függetlenül alá lehet írni.

Ez a tény további érdekes kérdéseket vet fel, hiszen az a szerződés, amit a jelenlegi kormány aláír, a következő kormányra is érvényes lesz és annak következményeit az új kormánynak viselnie kell.

Manhalter szerint az lesz a nagy kérdés, hogy mennyibe kerül majd Magyarországnak a szerződés felbontása, hiszen amint mondta, az ellenzék a kormányra kerülésével ettől a szerződéssel biztosan eláll majd. Hasonló esetként említette a Bős-nagymarosi szerződés példáját, amelyet 1977. szeptember 16-án a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánybizottságai kötöttek arról a közös beruházási programról, amely a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítésére vonatkozott. A magyar kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására azonban 1989-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket, 1992 májusában pedig felbontotta a szerződést. A képviselő-jelölt korábbi kutatómunkája alapján ez az elállás a nemzetközi szerződéstől mostanáig körülbelül 500 milliárd forintjába került Magyarországnak.

Ezt a példát emlegetve Manhalter szerint a legfontosabb kérdés a Fudan Egyetemmel kapcsolatban is az, hogy mennyi pénzbe fog kerülni Magyarországnak a szerződés felbontása a kínai féllel.

Kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, amennyiben a szerződés felbontásának költsége drágább lesz, mint maga a hitel, a képviselő-jelölt azt felelte, hogy az ellenzéki koalíciós kormány a pereskedés mellett döntene, amelyre vonatkozóan egyébként már számtalan más példát is láthattunk, mint az említett Bős-nagymarosi szerződés.

Elmondta, hogy nem biztos benne, hogy a Fudan Egyetemmel kapcsolatos népszavazást az előválasztás előtt le lehet majd bonyolítani, de mindenképpen küzdeni kell a megvalósulásáért.

Az ellenzéki szövetség pártjai közül a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos megkeresésünkre egyedül a Jobbik nem reagált.

spot_imgspot_img

Kövess minket a közösségi médiában!

40,000követőTetszik
900követőkövető
4,200feliratkozóFeliratkozás

Korábbi híreink