A kormány kiárusítaná a magyar természetvédelmi területeket egy új törvényjavaslattal

Védett természeti terület értékesíthető! Gyakorlatilag ez áll abban a törvényjavaslatban, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be pár napja az Országgyűlés elnökének. Ha tehát valakinek egy szép nemzetipark-darabkára, vagy mondjuk a közeli tájvédelmi körzet egy szeletére fájna a foga, akár meg is vásárolhatja azt magának. Ez a felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink gátlástalan kiárusítása. A Greenpeace Magyarország azt követeli, hogy a kormány azonnal vonja vissza a felháborító törvényjavaslatot.

A kormány továbbra sem kíméli hazánk természeti értékeit. Idén augusztusban védett erdeinkben engedélyezte a tarvágást, most pedig egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésbe, mely lehetővé tenné, hogy természetvédelmi területeink magánkézbe kerüljenek.

A törvényjavaslatban ugyan az áll, hogy ez csak a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával történhet meg, ám azt nem lesz nehéz megszerezni, mivel független természetvédelmi hatósági rendszer már rég nincs Magyarországon. A vevőnek csupán annyit kell tennie, hogy megígéri a szerződésben, hogy vigyázni fog a területen található természeti értékekre, és erről időnként írásban is beszámol.   

törvényjavaslat azért is rendkívül aggasztó, mert egyértelműen a bevételszerzés a cél: az indoklásból az látszik, hogy az „értékesítési potenciállal” rendelkező területeket kívánják eladni, azaz kiárusítják az állami vagyont. Csakhogy ez nem egy épület, régi gyár vagy telephely.

- Hirdetés -

Amiről szó van, azok a jogszabály-módosítás szerint jelenleg csak a „művelés alól kivett védett természeti területek”, amelyek lehetnek például felhagyott bányák, utak, csatornák, árkok, mocsarak. Azonban ezeket az évek óta zavartalan természetvédelmi oltalom alatt álló területeket legtöbbször már visszafoglalta a természet. Van olyan felhagyott bányánk, ahol rendkívül ritka uráli bagoly él, értékes, kiszáradással fenyegetett, de még meglévő mocsarak, a csatornapartokon pedig gyakran óriási a biológiai sokféleség, rovarok, békák, siklók és madárfajok tucatjai élhetnek ezeken a helyeken.   

Az Alkotmánybíróság korábban már többször kimondta, utoljára a Natura 2000 területek eladása kapcsán is, hogy hazánkban a védettségi szint nem csökkenhet. Csakhogy az már önmagában is a védettségi szint csökkenése, hogy az állam átruházza a tulajdonjogot, és tulajdonképpen a magyar emberek nevében lemond természetvédelmi területekről. És bár felügyeletet továbbra is gyakorolhat, a jogérvényesítés közvetett lesz. A valódi hatalom átkerül magánszemélyek kezébe, akiknek a terveit, az akaratát az állam csak közvetve, feltételekkel tudja felülbírálni. 

„Most, amikor dübörög a klímaválság és az emberiség történetének legnagyobb kihalási hullámát éljük meg, a politikusaink még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy mi az, ami eladható, kisajátítható és gyorsan pénzt fial – legyen az erdő, tópart, hegyoldal, ásványkincs vagy termőtalaj. Meggyőződésünk, hogy ha ez a törvényjavaslat átmenne, az kezdő lépése lenne egy olyan folyamatnak, amelyben magánkézbe adják és pénzzé teszik hazánk többi, különleges természeti értékét, védett területeit, amelyek a természet utolsó menedékei, és amiket nem lehet kisajátítani, hisz ez a miénk, a magyar embereké és a gyermekeinké. Ezt minden eszközzel meg kell akadályoznunk!”

 − mondta Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelemért felelős munkatársa

A Greenpeace Magyarország azt követeli, hogy azonnal vonja vissza a kormány ezt a törvényjavaslatot és a lehető legmagasabb szinten biztosítsa hazánk védett természeti értékeinek megőrzését, hiszen ezek nélkül elveszítjük azt a lehetőségünket, hogy a klíma- és ökológiai válságot enyhítve egy élhető országot biztosítsunk a magyar embereknek.

- Hirdetés -