A TMO és a Jövő TV előválasztási vitát szervez Barcson, Somogy megye 2. választókerületében Ander Balázs (Jobbik) és Remes Gábor (DK) jelöltek között.
Gazdaságfejlesztés, zöld gazdaság, elnéptelenedés, határátkelés:
Remes Gábor elmondta, hogy meg kell teremteni azokat a feltételeket, amitől egy ember hosszan és boldogan tud élni. Ezalatt érti az iskoláztatást, megfelelő munkafeltételeket és a normális színvonalú egészségügyet.
„Sajnos Somogyban mindenki pénzben méri a boldogságát.”
Emelni kell a családi pótlékot.
Ennek semmi akadálya nincs, erre megvan a gazdasági fedezet csak át kell csoportosítani a pénzeket.
„A DK programja szerint legalább duplájára, sérült gyerekeknél ez háromszoros összeget jelent.”
Infrastruktúrát illetően, Kaposvártól délre megszűnt az élet, gyakorlatilag megközelíthetetlen a régió normális európai viszonylatokban. Tragikus állapotban vannak a vasúti pályák és az utak. Ez állami feladat és ennek helyreállítását követően a helyi tőke és a befektetni kívánó tőke meg tud jelenni a térségben, így tud megfelelő munkaerőt foglalkoztatni. Ehhez persze megfelelő képzés is szükséges – egészítette ki Remes Gábor.
„Továbbá, ha az M 60-as megépítenék és a Drávát hajózhatóvá tennék Barcsig, sok probléma oldódna meg a régióban.”
A kis falvak elnéptelenedésére első sorban a jó egészségügyi ellátás lenne a megoldás Remes Gábor szerint. Továbbá normális emberi méltóságot biztosító nyugdíjat kell teremteni.
Dél-Somogy ideális lenne arra, hogy a zöld szíve legyen az országnak, a zöld gazdaság megteremtése, ami biztosítaná a biztonságos és vegyszermentes élelmiszerellátást, mindez rengeteg betegségtől kímélni meg az ottani lakosokat.
A fiatalokat pedig a gyógyfürdő turizmussal lehetne visszacsábítani, vagy akár az ökogazdálkodással. Európa leghosszabb védett folyója itt folyik.
„Az osztrákok a határ túloldalán ezt ugyanúgy megcsinálták, ott van Burgenland példája, ezt ők az uniós forrásukból rendbe hozták és jelenleg egy virágzó megyéjük van. Nálunk meg haldoklik az amiért másutt euró ezreket fizetnek, hogy ottlehessenek”
– mondta Remes Gábor.
Ander Balázs szerint félelem van dél-Somogyban, mert a helyiek rettegnek attól, hogy listázzák őket. Ez a mentalitás az, ami elűzi innen a fiatalokat.
„Nem szabad ezen csodálkozni, hogy a térség hanyatlik mert nem állapot az, hogy rettegni kell attól, ha valaki megjelenik egy ilyen jellegű rendezvényen akkor az nem marad retorzió nélkül.”
Életveszélyesek ezek az utak, hiába nyújtotta be Ander Balázs azokat a költségvetési módosító javaslatokat, amik ezzel foglalkoznak, választ amúgy sosem kapott.
„A térségben úgy érzik, mintha élve el lennének temetve.”
Ellopják a pénzeket a túlárazott projektekkel. A 6-os és a 68-as útnak kellene prioritást élveznie a katasztrofális helyzetben lévő vasútvonalakkal együtt.
Be kell látni ez a magyar valóság, hogy az elmúlt 11 évben minden törvényt módosítani tudtak, de ebből a régióból a lakosság 11 százaléka eltűnt, mert elvándoroltak és a Fidesz ez ellen nem tett semmit. A barcsi átkelő jelenleg elegendő, de ha az m 60-as megépül egy új hidat is kell építeni.
„Ha történik a családi pótlékban emelés, mi legalább ezt egy családi kártyára küldenénk, hogy valóban a gyermek javát szolgája”
– mondta Ander Balázs. Csak a gyermekneveléshez szükséges cikkeket lehessen ennek segítségével megvenni. Nem egyszeri eset, hogy a család megkapja a családi pótlékot, de abból a gyermek semmit nem lát. Megfelelő munkát kell biztosítani az embereknek.
„A közmunka is lehet igenis értelmes és olyan munkát végző folyamat, amitől egy falu egy ékszerdobozzá válik.”
De sajnos jelenleg a közmunkásokat megalázzák, továbbá nem járja, hogy napi 8 óra munkáért ötven egynéhány ezer forintot kapjanak.
„A cél az elsődleges munkaerőpiacra való visszavezetése lenne ezeknek az embereknek.”
A közmunkára szükség van mert átmenetet biztosít és egy vészmegoldásnak jó, ameddig más nincs. Somogyi Imre „Kertmagyarország” gondolata, az a Jobbik egy évtizeddel ezelőtti alapvetése volt. Külföldről betelepedett dúsgazdag családokat támogat a Fidesz, miközben mások cselédsorban élnek, hiába volt az ígéreteik között a közepes és alacsony jövedelmű családokat támogatása.
Remes Gábor is kiegészítette, hogy 50 ezer forintért is küzdenek bizonyos régióban,
„Ez a hatalom aljassága, hogy olyan életszínvonalon tartanak szándékosan tömegeket, akiket adott esetben meg lehet mozdítani, el lehet ráncigálni a szavazófülkéhez, egy zsák krumpliért.”
Ez egy rettenetes politikai visszaélésre ad okot.
Romák integrációja a társadalomba – Mi a Somogy megyei romák legnagyobb problémája?
Ander Balázs szerint a Munkanélküliség. 77 település érinti dél-Somogyot. Az itt élő emberek 70 százaléka faluban lakik. Ha nem teremtünk vidéken normális munkahelyeket, és ezt főként a mezőgazdaság belterjesebbé tételével lehetne. Ezalatt azt érti, ha nem csak alapanyagot állítana elő a mezőgazdaság, hanem ott is dolgoznák fel, ekkor képződhetne igazán nagy érték. Ilyenkor lehet normális munkahelyeket teremteni és normális béreket fizetni. A szövetkezeti rendszer visszahozása (nem a rendszerváltás előttit) óriási állami segítséggel megvalósítható lenne.
„Ösztönözni a kis családi gazdálkodókat, hogy kooperáljanak egymással.”
Előre mozdulást ezen a területen sajnos az elmúlt évtizedben nem látunk. Itt vannak ezek a brazil típusú nagy latifundiumok. Mikor mi földvédelmi razziát tartottunk és tiltakoztunk amiatt, hogy a magyar anyaföldet sivataggá változtatják jó néven vette volna Ander Balázs, ha Remes Gábort és a DK-t is látta volna vagy egyáltalán a többi politikai pártot. Mindenkinek ki kellene állnia az ilyen ügyek mellett.
A gyógyfürdők állapota valóban rettenetes. A babócsai gyógyvíz Magyarország legjobb vize lehetne. De folyamatosan romlik a színvonaluk, jelenleg csernobili állapotok uralkodnak.
Remes Gábor szerint is a munkanélküliség és a pénzhez jutás a legfőbb probléma. Három féle módon lehet magasabb jövedelemhez jutni. Az első, hogy többet dolgozunk, de 12 óránál többet nem illik dolgozni, a második ha nyerünk a lottón vagy bakot rabolunk, de ezeknek ugye tudjuk, hogy nem valami nagy az esélye, a harmadik pedig az innoválás azaz, hogy valami olyat kell vinni a gazdaságba, ami még nem volt.
Remes Gábor szerint le kéne másolni Burgenlandot, de persze nem a magyar módon. Tehát nem úgy, hogy az uniós támogatások nyolcvan százalékát zsebre rakják, hanem ténylegesen oda kell adni ezt a kis térségeknek és ott tervezett jó programokra elkölteni azt. Így nem csak a romákat lehet felzárkóztatni, hanem azokat a családokat is, akik végtelen nyomorban élnek jelenleg.
„Az oktatás, egészségügy és a szociális tevékenység együttes munkája kell ahhoz, hogy kilábaljunk ebből.”
Aki roma kisebbségbe születik átlagosan 10-18 évvel rövidebb életet él, mint egy kicsit szerencsésebb magyar honfitársa – mondta Remes Gábor, ezen pedig változtatni kell!
Oktatás – Somogy megyét érintő oktatási problémák:
Ander Balázs szerint szükség van az iskolaőrre.
Volt, hogy igenis volt rá szükség, többszörösen olyan viselkedést tanúsítanak diákok, hogy igenis jót tett egy bilinccsel járó emberre az iskola területén. Másik oldalról megközelítve, bizalmi kapcsolat is számtalanszor alakult ki már iskolaőr és diák között, mert ezek a gyereket mindenféle bújukat bajukat meg tudják osztani velük, tyúkanyóként is viselkedik velük, nem feltétlen elvetendő az iskolaőr intézménye.
Pokorni Zoltán mondta még nem is olyan régen, hogy tíz ezer gyerek megy a lecsóba éves szinten. Ez azt jelenti, hogy érettségi vagy szakma nélkül hagyják ott korai iskolaelhagyóként az oktatás világát. Ezekből a gyerekekből nem lesz semmi.
„Nem lesz szükség ennyi képzetlen munkásra.”
Őket előbb vagy utóbb nagyon súlyos áron fogjuk eltartani, ha máshogy nem a börtönben ücsörögve, ugyanis egy napi börtön kilenc tíz ezer forintba kerül a magyar adófizető polgároknak.
Remes Gábor olyan iskolába tanított, ahol olt erre a jelenségre példa de okafogyottá vált.
Iskolakötelezettség korhatára?
Remes Gábor szerint végzetes lépés volt, hogy levitték 16 éves korhatárra az iskolakötelezettséget. Az egész világ abba az irányba megy, ahol egy élethosszig kell tanulni, és ezeket az alapokat el kell sajátítani.
„A 21 században nem lehet elemi végzettséggel boldogulni. Remes Gáborék úgy gondolják, hogy felemelnék ismét ezt a határt 18-ra.”
Ander Balázs részben osztja Remes Gábor véleményét, viszont azzal kiegészítette, hogy igencsak problémások azok a túlkoros diákok, akik sok bukást követően tönkre teszik egy osztály közösségét. Nem hagyják zajlani a tanórákat, hátráltatják a többi diákot.
„Ezért is kellene a gyökerekig visszanyúlni a családi szocializáció megerősítéséhez a „Biztos kezdet gyerekházak” ebben segítenek. A 18 év pedig teljesen jogos.”
Az oktatást meg kell erősíteni és a biztos tudás alapjaira kell építeni, hogy a 21. században ezek a gyerekek megállják a helyüket.
Alaptörvény, alkotmányosság, jogállamiság:
Remes Gábor és a DK véleménye szerint nincs alaptörvény. Mindenféle jogi legitimációt nélkülöz. Olyan elvárásai vannak egy alkotmánnyal kapcsolatban, ami toleráns, nem megosztó, és szolidáris legyen azokkal az állampolgárokkal, akire vonatkozik.
Ander Balázs így fogalmazott:
„Az alaptörvény ügyét mindig az aktuális politikai termékükhöz igazítják. De kérdezi, hogy hol van az alaptörvény megalkotója – ugye az ereszen lecsúszott…”
De viccet félretéve fontos, hogy ez egy olyan alaptörvény, kerettörvény legyen, ami ennek az országnak jólétet és szabadságot tud biztosítani.
Ezzel a Fidesz viszont visszaélt. Alkotmányjogászok által, egy olyan szerethető alaptörvényt kell írni, ami az országnak szüksége van.
Feles többséggel lehet alkotmányozni?
Remes Gábor elmondta, hogy szinte minden megalapozott az az álláspont értelmében az alaptörvény az kuka. Ergo az összes rendelkezés, kapcsolódó házszabály, előírás az vele együtt megy a levesbe és aztán újra lehet mindent vizsgálni. A földek egy részét szintén újra kell osztani. Szerinte is népszavazásra lehet majd bocsájtani, a kellő többség legitimációt ad.
„Egy új országot kell építeni egy új alaptörvénnyel.”
Ander Balázs elmondása szerint el kell dönteni, hogy kormányt vagy rendszert akar a magyar nép váltani.
„Nem szimpla kormányváltásra van szükség, hanem ennél jóval többre, ezt hívják rendszerváltásnak.”
Szó volt még az euró bevezetéséről, mindketten támogatják, de csak akkor, ha az ország gazdasága megérett ennek a bevezetésére. Mivel óriási szegénységet és nyomort hozhat ennek a bevezetése, felhozták Görögország példáját, nem szeretnék, hogy a magyar gazdaságnak beletörjön a bicskája ebbe a lépésbe. Továbbá érintették a schengeni zóna bővítéséről szóló elképzeléseiket. Illetve szó esett még arról, hogy az Európai Uniónak nem egy államokat egybeolvasztó tégelyként kellene viselkednie, hanem az államoknak egy olyan erős szövetségét, amik megtartják a saját identitásukat, önállóságukat – mondta Ander Balázs. Az Európai Ügyészséghez is egyöntetűleg csatlakoznának.
Érintették még az európai hadsereg kérdését is. Remes Gábor és a DK támogatja, hogy egy kordinált, európai közös hadsereg legyen. Ander Balázs és a Jobbik szerint is szükség van egy gyors reagálású közös európai hadseregre, ami, ha kell meg tudja védeni Európa határait is, és ha kell be tud segíteni a nemzeti határok védelmében. Viszont a nemzeti szuverenitást meg kell őrizni, ez legyen az alap – tette hozzá Ander Balázs.
A vitáról készült összefoglaló videót itt tudod megnézni:
A teljes vitát pedig itt:
 és Remes Gábor (DK) jelöltek között.){kind=link}