A Civitas Intézet márciusban és májusban is készített közvéleménykutatást a ’22-es választásról és az idei előválasztásról is. Most augusztusban is készítettek egy kutatást, amit összevethetünk az előző két eredménnyel.
A végeredmény szerint jelenleg az ellenzéket támogatók 32 százaléka látná szívesen Dobrev Klárát, a DK miniszterelnök-jelöltjét az ellenzéki összefogás élén. Ez az előző két hónap kutatásának eredményéhez képest változás, ugyanis eddig a Jobbikos Jakab Péter állt nyerésre.
| márciusi eredmény | májusi eredmény | augusztusi eredmény | |
| Fekete-Győr András | 10% | 6% | 5% |
| Pálinkás József | 2% | 1% | 2% |
| Márki-Zay Péter | 11% | 7% | 11% |
| Jakab Péter | 27% | 30% | 23% |
| Dobrev Klára | 15% | 25% | 32% |
| Karácsony Gergely | 23% | 20% | 16% |
| más valaki | 1% | 1% | 1% |
| nem tudja/nem válaszolt | 11% | 10% | 10% |
Dobrev népszerűsége a Civitas kutatása szerint március óta folyamatosan emelkedik, és így fél év alatt a kezdeti 15 százalékos támogatottságból 32 százalékot tudott összehozni. Így ő a nyerésre esélyes miniszterelnök-jelölt. Viszont ez még messze van a szavazatok 50 százalékától, úgyhogy valószínűleg meg lesz tartva az ellenzéki-miniszterelnök jelölt választás második fordulója. (mert ugye úgy szól a szabályzat, hogy csak akkor lesz megtartva a második forduló, ha egyik jelölt sem éri el az 50 százalékos támogatottságot.
Viszont egészen tavasz végéig Jakab Péter volt a legesélyesebb jelölt, ő 27 százalékos támogatottságról indult, amelyet fel is tornázott májusra 30%-ra. Viszont egy hirtelen leejtmenet jött el számára, ugyanis számára rekordalacsony 23 százalékos támogatást tudhat maga mögött. Bár ez a 23% bőven elég arra, hogy stabil ő legyen a második legnépszerűbb jelölt.
Karácsony márciusban stabilan a második legesélyesebb jelöltként indult, de azóta mindig csak a dobogó alsó szintjén van. Augusztusban ez összesen 16 százalékot jelent. Amúgy ő a népszerűségéből folyamatosan veszít, és ennek valószínűleg köze van ahhoz, hogy a kormánymédia sorban őt járatja le mindenhol.
A többiek pedig tartották a helyüket a listán, Márki-Zay negyedik, Fekete-Győr ötödik és végülis Pálinkás zárja a sort. Megjegyzendő viszont, hogy a válaszadók 11-10 százaléka még mindig nem tudja, hogy kire szavazna. Az a tíz százalék pedig bőven elég ahhoz, hogy a listát teljesen felborítsa.
A válaszadók Orbánt már leváltanák, de a Fidesz viszont maradna.
A jelenlegi miniszterelnöknek a válaszadók többsége szerint mennie kell. Ugyanis a kutatásban résztvevők 47 százaléka váltaná le Orbánt, 44 százaléka újraválasztaná, és 9 százalék pedig nem tudja. Nem jelentős a különbség, de jelenleg ez van. Viszont ez nem volt így májusban. Akkor a válaszadók 46 százaléka újraválasztotta volna a kormányfőt, és csak 40 százalék váltotta volna le. Márciusban sokkal szorosabb volt a végeredmény, akkor csak egy százalékkal (44%) többen mondták, hogy leváltanák Orbánt.
A kérdésre, hogy mik az esélyei az ellenzéki összefogásnak ’22-ben, arra érdekes válaszok születtek:
| NEM nyer | egál | nyer | |
| Fidesz | 82% | 13% | 5% |
| Ellenzéki Összefogás | 24% | 29% | 47% |
| más pártok | 67% | 23% | 10% |
| bizonytalanok | 51% | 31% | 18% |
| összesítve | 55% | 22% | 23% |
A Fidesz táborában természetesen toronymagasan biztosak abban, hogy az EÖ nem nyer a választásokon, viszont még így is 5 százalék mondta azt, hogy nyerhetnek. A toronymagas magabiztosság az EÖ-t támogatók körében már nincs jelen. A válaszadók 47 százaléka biztos az EÖ nyereségében, viszont csaknem negyedük pedig biztos abban, hogy nem nyernek. A bizonytalanok picit több mint fele is azt válaszolta, hogy elbukik az EÖ, de majdnem egyharmaduk szerint egálban lesznek.
A végeredmény szerint az összes válaszadó 55 százaléka szerint nem nyer az ellenzéki összefogás.
Egy intézet kutatása sem szent
A napokban indult el egy online szavazás, amelyben leginkább arra kíváncsiak, hogy szerintünk ki lesz a nyertres ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Viszont ezt nem a szokványos módon csinálják: a módszertan alapja a preferenciális, sorbarendezéses szavazás. Ebben a felhasználói élményt szem előtt tartva, fel-le tologatással lehet sorrendbe állítani a jelölteket.
A szavazó által legjobban preferált jelölt a lista elejére, míg a legkevésbé támogatott miniszterelnök-jelölt a lista aljára kerül, a többi jelölt pedig preferencia szerint helyezkedik el a kettő között.
Eszerint augusztus 20-án így állunk:
Ebben a rendszerben nem százalék alapon látjuk az eredményt, hanem pontok szerint. Márki-Zaynak jelenleg csaknem 21 ezer 600 pontja van, utána pedig Jakab Péter jön mintegy 18 ezer 100 ponttal.
A szavazás során, a lista első helyén lévő jelölt a maximális 6 pontot szerzi, a második helyezett 5 pontot, a harmadik 4 pontot, a negyedik 3 pontot, az ötödik 2 pontot, míg a lista utolsó helyezettje egy pontot. Azok a jelöltek, akik nem kerülnek fel a listára a szavazás során, nulla pontot kapnak.
A preferenciális szavazás kiértékelésénél kapott pontszámok összeadódnak, és a legtöbb pontot szerző jelölt minősül a konszenzusos, a szavazók által legelfogadottabb és legkevésbé elutasított jelöltnek.
Az ilyen szavazással viszont nem azt látjuk, hogy ki a legnépszerűbb, hanem azt, hogy ki a legkevésbé utált.
Ugyanis ha legtöbb embernél MZP szerepel a második helyen, akkor logikus, hogy ő lesz az „első” a listán, viszont második X nincsen a szavazólapon, úgyhogy ezzel nem juthat messzire.
