Karácsony Gergelyt sokan piszkálták kormányoldalról azért, amiért „Nem gaz, Méhlegelő” feliratú táblákat helyeztetett el a fővárosban különböző gazokkal benőtt kisebb területeken.
A Fidelitas egy bő hónappal ezelőtt fűkaszákkal esett neki ezeknek a térségeknek és ezt büszkén nyilvánosságra is hozták.
Az érdekesség azonban a kaszálásban, hogy ha gazt akarunk kiiírtani valahonnan, tövig ki kell irtani a növénym inden részét, nehogy a gyökerek túléljék. Így feltételezhető, hogy a kaszálás csak szimbolikus cselekedet volt.
Azonban a méhlegelő gondolata nem rossz ötlet
Ha nincs méh, nem csak méz nincs, hanem számtalan növény termése függ ezektől a kis rovaroktól. Világszerte egyre több ország nagyvárosa indított már olyan kezdeményezéseket, amik a városokat a méhek számára is minél élhetőbbé teszik. A cél, hogy védjék a beporzó rovarokat, és ebből a nagyvárosok is jelentősen kiveszik a részüket. Az ilyen kezdeményezések pedig nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy élő- és táplálkozóhelyet biztosítsanak a rohamosan csökkenő méhpopulációknak. Hiszen ha nincs méh, nincs élelem sem.
Egyre több városi méhlegelőt alakítanak ki az elmúlt időszakban, mint ahogy azt teszi a Főkert is: a 2021 tavaszán induló Vadvirágos Budapest program keretében az ökologikusabb fenntartás felé lépnek azzal, hogy extenzív, vagyis terjeszkedő gyepgazdálkodási programot vezetnek be. Az első körben kísérleti projektként több mint 28 hektárnyi területen alakítanak ki rovarbarát zöldfelületeket a fővárosi parkokban és zöldsávokban.
Miért kellenek a méhlegelők?
A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek keveréke jelentősen növeli a méhek pusztulását, e keverékek veszélyességét jelentősen alábecsülték – vélik kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A méhek és más beporzók létfontosságúak a termény és a vadon élőhelyei számára, a világszerte mezőgazdasági művelésbe bevont növények 75 százaléka függ a beporzóktól. A elmúlt években egyre nagyobb mértékben csökkent a méhpopulációk száma világszerte, ami aggodalmat váltott ki az élelmiszerbiztonságot és a természetes ökoszisztémákat illetően.
Van okuk aggodalomra az allergiásoknak?
Az allergiásokra hivatkoztak a főpolgármester kritikusai. Állításuk szerint az allergás reakciók a városban felerősödhetnek az érintetlen területek meghagyásával.
Van alapjafélelmüknek? A Főkert tájékoztatója szerint a vadvirágos réteket olyan jó állapotú gyepfelületeken létesítik, ahol nincs tere az invazív, allergén gyomoknak a megtelepedésre. Az invazív, kontrollálatlanul terjedő növényfajok valóban növelhetik az allergiások szenvedéseit, a méhlegelők esetében azonban nem beszélhetünk ilyenekről.
Bár több virág több pollennel is jár, így elkerülhetetlenül növekszik a pollenmennyiség a virágzás ideje alatt, ezek a növények azonban természetes növénytársulások, a terület eredeti, őshonos vegetációjának fajai, amelyekhez szervezetünk is hozzászokott. A virágos gyepen a vadvirágok időben és térben is elszórtan jelennek meg, ezáltal a terület pollenszennyezése az intenzív egynyári vagy évelő virágágyak töredéke lesz.
Bár a Fidelitas kaszál, Te is tudsz cselekedni
A Főkert szerint ezt kétféleképpen tehetjük meg. Az egyik, hogy vadvirágokat ültetünk és nektárdús növényeket, akár csak az erkélyünkön egy virágládában. A másik pedig, hogy telepíthetünk rovarhotelt. Kereskedelmi forgalomban számos, változatos összetételű vadvirág magkeverék kapható. Ezeket a kert egy ritkábban használt részén elvetve esztétikailag nagyon szép, színes méhlegelő rétet hozhatunk létre, de egy minirétet, „méhbisztrót” egy balkonládában, akár a belvárosban vagy egy lakótelepen is létre lehet hozni.A rovarhotelek pedig olyan mesterséges tárgyak, melyek a magányos darázs- és méhfajok talajba, korhadt fákba vagy partfalakba fúrt járatait imitálják: nádszálakból, lyukacsos téglákból, bambuszrudakból vagy kifúrt farönkökből akár mi magunk is készíthetünk ilyet, de készen is vehetünk rovarhoteleket.
