Így változnak az albérletárak, ilyen lehetőségeid vannak egyetemistaként

Csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemek. Az egyetemvárosokban és környékükön ilyenkor indul be az albérletpiac szezonja. Bár a becslések azt mutatják, hogy nem várható komoly áremelkedés, a turizmus, illetve az azt leginkább befolyásásoló koronavírus-helyzet még sokat változtathat a dolgon.

Az Otthon Centrum féléves adatai alapján Budapesten az egy szobás lakások átlagára 100 ezer forint körül alakult városrésztől függetlenül. A bérleti díjakban számottevő különbség a kettő, illetve három szobás lakásoknál tapasztalható a városrészek között.

A kétszobás lakások átlagos bérleti díja:

  • belvárosban: átlagosan 168 500 Ft,
  • Budán: 147 500 Ft

Három szobás lakások esetében azonban Budán a 210 ezer Ft-t is megközelítik az albérletárak.

ingatlan.com

Ez az elmúlt félév volt, de mi várható?

Bár az elmúlt félév folyamatos drágulást mutatott, azonban a szezon beindultával közel sem biztos, hogy folytatódik a tendencia. Egyes szakértők szerint inkább stagnálásra lehet számítani.

Az ingatlan.com szerint Budapesten kívül jóval nagyobb a népszerűsége az albérleteknek, mint a fővárosban. Ez azt eredményezheti, hogy nem lesz indítéka felemelni az abéreltárakat a tulajdonosoknak. Elemzésük szerint 13%-al nőtt a fővároson kívüli egyetemvárosok ingatlanjai utáni érdeklődés.

„Több változás is történt az országos albérletpiacon a járvány magyarországi megjelenése óta eltelt időszakban. Az egyik leglényegesebb tényező, hogy a budapesti albérletpiachoz képest a fővároson kívüli térségekben, különösen a nagy egyetemvárosokban nagyon komoly élénkülés tapasztalható. Az idén, januártól július közepéig országosan a kiadó lakások iránti kereslet 3 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ezen belül a Budapesten kívüli albérletek iránti érdeklődés 13 százalékkal erősödött”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Nagyjából egy hónappal ez előtt, a vezető gazdasági szakértő elmondta azt is, hogy a tavalyi árakhoz képest 9%-al olcsóbbak az albérletek. Ami azért is nagy szó, hiszen tavaly sokkal inkább lehetett érezni a koronavírus-hatást.

Tavaly június végi 150 ezres budapesti átlagos lakbérszinthez képest most 140 ezer forintos az átlagos albérletár a fővárosban(…)” 

Ez természetesen jó hír, de még nem indultak el az albérletkeresések. Emiatt, ha te olyan egyetemista vagy, aki biztosan tudja, hogy melyik városban fog tanulni és albérletet keresel, mindenképpen húzzál bele, ha még olcsóbban szeretnél albérletet.

A negyedik hullámra is érdemes gondolni

Ha megint ősztől indul el egy újabb járványhullám és többszáz km-re laksz, nehéz helyzetben leszel. Így jól fontold meg, hogy milyen lakbérszerződést írsz alá.

A budapesti albérletek esetében például 2-3 havi kauciót is elkérhetnek és ha hamarabb hagynád ott a lakást, akkor nem kis pénzösszegtől kell elbúcsúznod.

Mit tehet egy rosszabb anyagi körülményekből jövő egyetemista?

Nincsen ugyebár mindenkinek felesleges havi 120-140 ezer forintja, még ha meg is tudod valakivel felezni a költségeket, akkor sem biztos, hogy kijössz a pénzedből.

I. Diákmunkát ősszel, nem nehéz találni

A budapesti diákmunka ősszel az egyetemistáknak rengeteg lehetőséget kínál és nem feltétlenül kell megalázó munkát végeznie.

Mivel a diákmunka (ami egyébként ilyen formában csak Magyarországon van) rendkívül kényelmes a munkáltatónak, előszeretettel alkalmaznak egyetemistákat, de olykor gimnazistákat a cégek. Irodai diákmunkából Dunát lehet rekeszteni, e ha nem szereted az egyhelyben ülést, számos más lehetőséged is akad. Például plázákban, rengeteg kisegítő diákmunkást keresnek, ősszel elég komoly órabéreket is kifizetnek. Tekintettel arra, hogy ilyenkor ősszel vannak mindenféle márkákról elnevezett napok (pl.: Glamour-napok), amikor özönlenek a vásárlók. Ezekben az időszakokban nettó 1400-1500 forintokat is kifizetnek egy óra munkáért, és ha lelkes vagy akár 10-12 órát is dolgozhatsz egy nap.

A diákmunkákról bővebben talán majd egy másik cikkben foglalkozunk.

II. Kollégium

Igen, tudom, hogy a legtöbben a hátuk közepére sem kívánják ezt a megoldást. Azonban léteznek úgynevezett szociális pontszámok. Ha az egyetemed elindítja a kollégiumba való költözés leheőségét, igazolhatod, hogy, hogy milyen messziről jössz, hogy hányan éltek egy háztartásban mekkora fizetésből. Ezek alapján kalkulálják ki azt, hogy milyen kolit kapsz. Minél magasabb a szociális pontszámod, az iskolák általában annál „drágább” koliszobát adnak oda.

Azonban erre figyelni kell, gyorsnak kell lenni, hiszen sokan pályáznak a „fuxos” szobákra.