Az ENSZ készülő biodiverzitási egyezményének tervezetéről tárgyaló felek környezetvédelmi javaslatokat tettek közzé, amik szerint az elkövetkező évtizedben a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi intézkedések hatálya alá helyeznék. Azonban sok környezetvédő szerint a tervezet nem elég merész.
A megfogalmazott huszonegy javaslat tartalmaz többek között célkitűzéseket a növényvédő szerek használatának korlátozására és a műanyaghulladék csökkentésére, illetve 200 milliárd dollár (60 ezer milliárd forint) éves környezetvédelmi támogatás folyósítására a fejlődő országoknak.
A javaslatokról 196 ország képviselői fognak szavazni a kínai Kunming városában október 15-én tartandó ENSZ-konferencián, alig egy hónappal a világszervezet glasgow-i klímakonferenciája előtt.
Mivel egymillió fajt fenyeget a kipusztulás veszélye, az ENSZ szakértői felszólították a világszervezet tagállamait, hogy 2030-ig helyezzék környezeti védelem alá szárazföldi és tengeri területeik 30 százalékát.
Jelenleg a szárazföldi és a tengeri térségek 17 százaléka, illetve 7 százaléka áll valamilyen mértékű védelem alatt. Az egyéb régiókban csak kevés korlátozás szab gátat a tengerek túlhalászásának, a vadvilág életterét csökkentő fejlesztési projekteknek, a bányászatnak és az ipari szennyezésnek. További kihívásokat jelentenek e tekintetben a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívások, ideértve a szélsőséges időjárási viszonyokat, a tengervizek elsavasodását és az aszályokat.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és több mint ötven további ország tett ígéretet a 30-30 néven is ismert környezetvédelmi kötelezettségvállalásra. Szakemberek szerint a legnagyobb hatás eléréséhez a védelem alá helyezendő területeknek gazdag állatvilággal kell rendelkezniük.
Környezetvédők mindemellett kifogásolták, hogy ezek az elképzelések nehezen lesznek megvalósíthatóak. Szerintük a különböző célkitűzések arra biztathatják az országokat, hogy kiválogassák a számukra megfelelőket, és figyelmen kívül hagyják a többit.
MTI
