Magyarország május 21-vel átvette az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét Németországtól a nemzetközi szervezet döntéshozó testületének pénteken Hamburgban tartott miniszteri találkozóján.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 18-ai sajtótájékoztatóján kifejtette: a britek EU-ból kilépésével kapcsolatban rengeteg kétely, találgatás felmerült, például hogy vihetik-e tovább a soros elnökséget a kilépési tárgyalások közepette, mindenesetre Magyarország vállalná az elnökséget.
Szijjártó szerint Magyarország a visegrádi országok segítségével az egyetlen olyan uniós tagország, amely sikeres választ adott „a nem normális” európai helyzetet kiváltó legfőbb kihívásra, a migrációs válságra. Elmondása szerit a magyar elnökség a józan észre és az emberek biztonságára alapozó politikájával nagy hasznára tudna lenni Európának a helyzet normalizálása érdekében.
Az uniós elnökséget ellátó ország biztosítja a tagországok kormányainak küldötteit tömörítő döntéshozó szerv, a Tanács képviseletét. Az elnöklő országnak szoros koordinációt kell folytatnia tevékenységéről az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökével, valamint az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőjével is.
Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. Az elnökségi triók rendszerét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben. A trió tagjai hosszú távú célokat tűznek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozni fog. E program alapján a három ország mindegyike elkészíti saját részletesebb féléves tervét.
A jelenlegi triót a magyar, a portugál és a szlovén elnökség alkotja.