Két évtizeden belül szavannává válhat az amazóniai esőerdő

Nova Santa Helena, 2019. augusztus 24. Erdõtûz pusztít a Mato Grosso brazil szövetségi állambeli Nova Santa Helena közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esõerdõ a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetõleg egymillió õslakos és hárommillió növény- és állatfajta él a vidéken. MTI/AP/Leo Correa

Az Amazon Conservation, egy Amazónia megmentéséért küzdő szervezet nemrég megjelent felmérése szerint 2020-ban 21%-kal gyorsult fel a  kilenc országon átívelő esőerdő rombolásának mértéke. Immáron egy Izrael méretű pusztult el csak a tavalyi évben az amazóniai esőerdőből

Ha ugyanebben a gyorsított ütemben halad tovább az amazóniai esőerdő kipusztítása, 10-20 év múlva elérkezik a fordulópont, amely után a folyamat egy tartós halálspirálba lép át, ami után az esőerdő menthetetlenül kiszárad és szavannává válik – nyilatkozta Carlos Nobre, a São Pauloi Egyetem tudósa a Reuters-nek.

Ha a régió nem a szén-dioxid „elnyelője”, hanem nettó forrássá válik, akkor az éghajlati válság kezelése sokkal nehezebb lesz.

A fordulópont az élővilág 20-25 %-os megsemmisülésénél következik be, amelynek 17-18 %-a már megsemmisült.

Ezért Carlos Nobre szerint már a következő öt évben el kell érni, hogy az amazóniai erdőirtás teljesen megszűnjön. Ettől a céltól viszont messze van az emberiség – csak az elmúlt évben 21 ezer négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki vagy gyújtottak fel.

A The Guardian-ben is megjelent tanulmány szerint az elmúlt évtizedben csaknem 20% -kal több szén-dioxidot bocsátott ki a légkörbe, mint amennyit elnyelt. Mindezek mögött az esőerdő felégetése áll.

Ami az Amazónia kilenc országát illeti, a tavalyi erdőirtás oroszlánrészéért, 61%-áért Brazília volt felelős, nem sokkal mögötte Bolívia következik, aztán Peru, Kolumbia és Ecuador, ezeken a területeken viszont csekélyebb mértékben nőtt az erdőirtás mértéke.

Brazília szélsőjobboldali vezetőjét, Jair Bolsonaro-t az amerikai titkosszolgálatok segítették hatalomra, aki aztán egy nap alatt megszegte a a klímacsúcson tett ígéretét . Brazíliában a korábbi munkáspárti elnököt, Lula da Silva-t korrupció vádjával elítélték, 2015-ben pedig szintén korrupció vádjával lemondásra kényszerítették Lula utódját, Dilma Rousseffet. Ezért 2018-ban a Munkáspárt Fernando Haddad-ot indította Bolsonaroval szemben. Haddad népszerűsége és választási esélyei azonban összemérhetetlenek voltak Lulaéval, aki milliókat emelt ki a szegénységből és akit egykoron a világ legnépszerűbb politikusaként tartottak számon. Lula-t azóta felmentették a vádak alól és szabadlábra helyezték – a politikus azt tervezi, hogy 2022-ban újra indul az elnöki választáson – olvashatjuk a Greenfo oldalán.

(Greenfo, The Guardian, Reuters)