Mint korábban már megírtuk, a Levegő Munkacsoport legújabb kampányában különböző magyar hírességek szólalnak fel a lakossági hulladékégetés jelensége ellen.
A Jövő TV szerkesztősége most ennek apropóján felkereste Szegő Judit környezetkutatót és a Levegő Munkacsoport projektvezetőjét, hogy megtudjuk, pontosan milyen problémákat vet fel itthon ez a kérdés.
Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálát és közel egymillió megbetegedést okoz a szennyezett levegő; ami a legnagyobb veszélyt a gyerekekre és az idősekre jelenti.
A hulladékégetés ezt a helyzetet csak súlyosbítja. Egy, a Kantar Hoffmann piackutató cég által készített reprezentatív kutatás kimutatta, hogy sajnálatos módon a magyarok egyharmada éget rendszeresen hulladékot. Ennek rengeteg oka lehet, többek között az ismerethiány, a felelőtlenség, de gyakran fontos szerepet játszik a szegénység is.
Mi többek között erről is kérdeztük Szegő Juditot.
Jövő TV: Mi lehet az oka annak, hogy nálunk a lakosság mintegy harmada éget hulladékot, míg nyugaton a lakossági hulladékégetés szinte ismeretlen fogalom?
Szegő Judit: Magyarországon a lakóépületek korszerűsítése még várat magára, az épületek nagy része jelenleg 1946 előtti és 1946-1980 között épült,
így a szilárd és vegyes tüzelésű kályhák használata elterjedt, és jelenleg újra teret nyer a megfizethetősége miatt. A háztartások 42%-a fűt fával a KSH (2017) adatai szerint.
Ugyanez nem mondható el a tőlünk főleg Észak-Nyugatra fekvő államokban, ahol már hosszabb ideje futnak az épület-korszerűsítések (az EU-ban a 25kWh/m2 átlagos energiafogyasztást szeretnék elérni a jelenleg átlagos 220 kWh/m2- ről, Magyarországon 250kWh/m2 fölötti az épületek átlagos energiafogyasztása), a szabadtéri égetés szóba sem jön, hiszen a hulladékok gyűjtése – akár szelektíven – is régen megszokott, a komposztálás mindenkinek érdeke, a társadalmi együttélés szabályainak követése, valamint az elvárás a lakótársaktól mélyebben beleivódott a társadalomba, és még az egymás „feljelentése” sem párosul olyan negatív felhanggal, mint hazánkban, és a Magyarországhoz hasonló poszt-szocialista országokban.
Természetesen vannak kivételek, de az átlagos hozzáállás a magyarországihoz képest környezettudatosabb.
Jövő TV: Milyen mértékű különbség figyelhető meg Budapest és a vidéki települések között a lakossági hulladékégetés mennyiségét tekintve? Azt gondolnám, hogy vidéken ez jellemzőbb, de a városban is fennáll ez a probléma?
Sz. J.: Vidéken több a szilárd és vegyes tüzelésű kazán, így több lehetőség nyílik az illegális égetésre is, valamint a szabadtéri égetés is könnyen megvalósítható a kert léte miatt.
Megfigyelhetjük, hogy a városok, nagyvárosokban elterjedt gázfűtés mellett – néhol még távfűtés is jellemző – a sűrűbben elhelyezkedő épületállomány gyorsabban szocializálja a lakosságot a szabályok betartására, és betartatására.
Ezt a Levegő Munkacsoport Tanácsadó Irodájába érkező telefonhívások is alátámasztják, vidéki, kertvárosias övezetekben jellemzőbb, hogy a szomszédság nem vállal konfliktust egymással, mert annak következményeitől tart.
Azonban az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja új tanulmányából kiderül, hogy a nagyobb városok, fővárosok (a vizsgálat Budapestet és Bukarestet foglalta magában) levegőjében jellemzően megtalálható a bútorlapok, farostlemezek égetéséből származó nyomjelző vegyület (sztirol trimer), ebből arra lehet következtetni, hogy az ilyen helyeken az illegális tüzelőanyagok könnyen hozzáférhető típusait gyakran elégeti a lakosság.
Kisebb vidéki településeken, szegényebb régiókban a vizsgálat szerint a műanyagok és ruhaneműk égetése a jellemzőbb.
Jövő TV: Ön szerint miért nincs Magyarországon kellően komolyan véve a részecskeszennyezés, azaz a PM10 koncentráció mértéke a levegőben, illetve ennek a fokozottan egészségkárosító hatása sem?
Sz. J.: Az EU PM10 határértékre vonatkozó szabályai átültetésre kerültek a hazai jogrendbe, ám a határérték túllépései meghaladják a megengedett 35 nap/ éves mennyiséget, és ez egy évtizede nem sokat változott.
Számos terv született a légszennyezés enyhítésére, ám azokból hiányoztak a szilárd mérföldkövek, az elszámolás lehetősége így nincs meg, valamint hiányzik mögülük a kifejezetten erre a célra elkülönített finanszírozási modell, és végül egyik terv sem került végrehajtásra.
A legutóbbi esemény a légszennyezés csökkentése témájában az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) véglegesítése volt, mely során a korábbi verzióhoz képest kisebb ambíciókkal bíró terv született, így például kikerült belőle a lakásállomány korszerűsítésére irányuló intézkedések egésze.
Jövő TV: A hulladékégetésen kívül mi az, ami még súlyos mértékben hozzájárul a légszennyezéshez, és nem olyan egyértelmű, mint pl. az autók?
Sz. J.: A mezőgazdaságról keveset hallunk, ez a nitrogén-oxidok kibocsátásának legnagyobb mértékű felelőse nem csak Magyarországon. Azonban ennek csökkentésére még tervekkel sem rendelkezik Magyarország.
Természetesen az erőművek, hőerőművek, olajfinomítók kibocsátása is jelentős, ám ezek mind meg kell feleljenek az uniós előírásoknak, és állandó ellenőrzések történnek bennük.
Ebben különbözik nagyon a háztartási égetés:
a lakossági épületekben nincs ellenőrizve a kibocsátás, még a tüzelőanyag sem, és legújabban még a kémények ellenőrzése sem kötelező, ami akár balesetveszélyt is rejt magában.
Jövő TV: Hogyan lehetne első körben tudatosítani az emberekben a problémát? Mit lehet tenni olyan településeken a hulladékégetés ellen, ahol a létminimum alatt élő embereknek adott esetben ez az egyetlen lehetőségük arra, hogy ne fagyjanak meg?
Sz. J.: Elsőszámú feladat az informálás, a szemléletformálás. Egy 2017-es országos reprezentatív közvéleménykutatásból kiderült, hogy az emberek nagy része nem kizárólag a szegénység miatt égeti el a hulladékot, hanem
a szegénység és az ismerethiány, valamint a nemtörődömség együttese az, ami a többséget ilyen illegális tevékenységre ösztönzi.
Ezért fontosak az olyan figyelemfelkeltő megmozdulások, mint például a mostani: 30 ismert ember áll ki a lakossági hulladékégetés ellen.
A mélyszegénységben (energiaszegénységben) élők megsegítése nélkül a hulladékégetés egészen nem felszámolható, ezért nagyon fontos, hogy a kormány és az önkormányzatok együtt segítséget nyújtsanak a rászorulóknak.
Erre jelenleg a szociális tüzifa program szolgál, minden önkormányzatnál igényelhető a rászorultak számára tüzifa, ugyanennek a kibővítése üdvözlendő lenne: az épületállomány korszerűsítését kell újra említenem, mert a korszerű épületben kevesebb fűtőanyaggal lehet komfortos meleget teremteni, ráadásul a kibocsátás is a töredékére csökken ilyen esetben, ami az egész településnek és végső soron a Földön élőknek közös érdeke.
Másik lehetőség, hogy a település lakosai felismerik, hogy milyen előnyökkel jár, ha adománygyűjtésként a település legszegényebb lakosainak összeadják a tüzelőjét, amíg ezt a feladatát az állam vagy az önkormányzat nem tudja maradéktalanul ellátni.
Jövő TV: Pontosan milyen módszerekkel lehetne hatékonyan visszaszorítani hazánkban ezt a jelenséget?
Sz. J.: Ahogy korábban már említettem, az épületkorszerűsítés az a lépés, mely nem megkerülhető, és jelenleg állami szerepvállalás nélkül, anélkül, hogy az EU támogatásinak nagy hányadát erre a célra fordítaná Magyarország, nem lehetséges.
Emellett a szemléletformálás elengedhetetlen, hiszen a többség nem a mélyszegénység okán éget hulladékot.
Jövő TV: Milyen mértékben visszafordítható az ebből fakadó fokozott szennyezés folyamata? Amennyiben teljesen megszűnne a hulladékégetés jelensége hazánkban, jobb minőségűvé válna-e a levegő, vagy csupán már rosszabb nem lenne?
Sz. J.: A légszennyezés egy-egy földrajzi területen mindig változik, ez a meteorológiai viszonyoktól erősen függ, s ez legtöbb esetben lehetővé teszi, hogy a szennyezésektől rövid időn belül megtisztuljon a levegő.
Ha a hulladékégetés megszűnik, olyan mérgező anyagoktól szabadulnak meg a települések, mint a foszgén, amit az I. világháború harci gázaként vetettek be, vagy a dioxinok, amik genetikai elváltozást is okozhatnak a meddőségen és impotencián kívül.
Ugyanakkor jó tudni, hogy a szilárd tüzelésű kályhák hulladék égetése nélkül is sok légszennyező anyagot kibocsátanak, így a szilárd tüzelés leváltása korszerű fűtési módokra – főként megújuló energiaforrásúra – lenne hosszútávon a jó megoldás.
A szilárd tüzelésű kályhákban legjobb esetben 1-2 év óta szárított fát égetnek el, ám még ekkor is sok PM2.5 és PM10 kerül a levegőbe, aminek apró mérete miatt még mindig veszélyes az ember egészségére, de nem akkora mértékben, mint a hulladékégetésből származó mérgező vegyületek.
