A Második Reformkor Alapítvány Pécsen megrendezett közéleti estjén az alaptó Vona Gábor, valamint Hont András az Átlátszó újságírója vitáztak a vidék kontra város témában. Szóba került, hogy mi az oka annak, hogy korábbi baloldali körzetekben is Fidesz győzelem született, miben hibázott az ellenzék a kampányidőszakban, valamint, hogy hogyan alakultak át a választási preferenciák.
Vona Gábor szerint a vidék-város ellentét egy politikailag is meglévő ellentét, amit a mai NER-ellenzék vitában is megjelenik. Úgy gondolja, hogy az ellenzék nem véletlen, hogy a fővárosban tud nagyobb méretű demonstrációkat szervezni, valamint ott tud főpolgármestert állítani és Budapesten szerzik rendre a legtöbb mandátumot.
Ő saját magát egyébként nem tartja se vidékinek, se fővárosinak, mivel egyetemi évei óta nem lakik vidéken, de gyerekkora miatt fővárosiként sem tudja definiálni magát.
Azt viszont hibás leegyszerűsítésnek tartja, hogy vidéken a bunkók élnek, akik a Fideszre szavaznak, a fővárosban pedig a liberálisok, akik az ellenzéket támogatják.
Hont András szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy kik azok, akik a kormánypártra és az ellenzéki összefogásra szavaztak, de személyes élményéből azt látja, hogy a magyar falu és a város között egyre élesebb határ húzódik.
Vona szerint az 1,9 millió ellenzéki és 3 millió kormánypárti szavazati arányban nem csak a város-vidék ellentét mutatkozott meg, hanem inkább a kampány eredménye, valamint a háborús helyzetnek volt köszönhető. Úgy gondolja, hogy az előválasztás második fordulója után még lett volna esélye az ellenzéknek
„Nem volt lefutott mérkőzés. Egy jó kampánnyal az ellenzék megnyerhette volna a választást.”
– mondta Vona Gábor.
Hont szerint minden racionális számítás azt mutatta, hogy ha a NER-ben nincs radikális összeomlás, akkor ezt a rendszert nem lehet leváltani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosban is 41%-ot kapott a Fidesz, azaz majdnem minden második ember még ott is a kormánypártra szavazott. Ráadásul a negyedik kétharmados Fidesz győzelmet nem lehet a háborúra fogni.
Hont András arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktornak van egy nagyon jól elmesélhető és az egyszerűbb vidéki ember számára is átélhető története van, amihez viszonyulni tudnak. Méghozzá, hogy ő a falusi ember, aki Felcsúton disznót perzsel, ténykedik otthonában és felkerült a fővárosba. Pedig a nagyapja budapesti volt, az Orbán család csak később került a Fejér megyei településre.
Hogy hogyan alakult át a választási preferencia, arra Vona Gábor elmondta, hogy mára nagyjából arra szűkült le a választói döntés, hogy valaki szereti Orbán Viktort, vagy nem szereti Orbán Viktort. Ezzel kapcsolatban pedig úgy véli:
„Már Gyurcsány Ferenc is egy Orbán Viktor által felfújt lufi”
A háború viszont mindent borított. A választási kampány egyre inkább kompetencia kérdéssé vált, azaz az volt a fontos, hogy a választók kiről tudják elképzelni, hogy egy országot képes irányítani.
Szerinte Márki-Zay Péter mögé egy idő után a kormánypropaganda plakátjain bohócot sem kellett volna mögé tenni, annyi elképesztő kijelentést tett. Ez pedig sokakat elbizonytalaníthatott abban, hogy valóban képes lenne egy ország vezetésére.
„Egyszóval nem jobboldal-baloldal, hanem a kompetencia képességről döntöttek a választók.”
Azt is kiemelte, hogy míg Magyarországon az ellenzék azzal volt elfoglalva, hogy ki legyen Orbán Viktor kihívója, addig ő a világ vezetőivel tárgyalt, azaz az ellenfelei fölé helyezte magát.
„A választói értékelés egyszerű. Látják, hogy Orbán Viktor külföldön tárgyal, miközben Márki-Zay Pétert nem fogadják még Erdélyben sem.”
Hogy mi alapján változtak meg a bal és jobboldali preferenciák, Hont András úgy vélekedett, hogy a meglévő családi élmények már a múlté. Például a korábbi „vörös” helyek, mint Heves megye vagy Komárom-Esztergom megye már nem baloldali hely, nem tud az ellenzék érdemi eredményt elérni.
Szerinte Pécs 2-es választókörzetét is azért nyerte meg korábban az ellenzék, mert hozzá tartozott Komló, ahol 2010-ig MSZP-s polgármester regnált. De 2022-ben ez is megváltozott és senki nem gondolta volna, hogy az ellenzéki Szakács László nem fogja ezt a körzetet megnyerni, amihez Pécs uránvárosi része is hozzátartozott. Hasonló a tapasztalat Budapest pesti külső részén is, ahol a XVII. kerületben először nyert a Fidesz, ez pedig korábban szinténellenzéki körzet volt.
Az újságíró szerint ezeknek az eredményeknek családi okai vannak, mert azok, akik panelban laknak, bányában vagy a nehéziparban dolgoztak, nekik a szocializmus felemelkedést hozott. Ezért őrizték sokáig jó szívvel az emlékezetükben ezt az időszakot. 2022-ben pedig, ha más mintázattal is de csak a jelenlegi kormány biztosíthatta nekik a korábban már átélt kiszámíthatóságot.
Hont András arról is beszélt, hogy bizonyos helyeken, így Baranya megye déli részén, az Ormánságban a személyes lekötelezettség és kiszolgáltatottságnak olyan példáit is látni, ami megkérdőjelezi azt, hogy valaki szabad akaratából választ képviselőt. De ezen túlmenően is vannak olyan társadalmi jelenségek, amit a Fidesz felismert, ami nem csak a magyar társadalomban van jelen, hanem a világ számos már országában is. A Fidesz nem csak a pillanatot méri, hanem a mérések tendenciákat és mintázatokat is kirajzolnak, amivel helyesen reagálni tudnak. Ez a tudás pedig hiányzik az ellenzékből.
A jelenelgi rendszer leválthatóságáról Vona Gábor úgy véli, hogy a NER-t a világ fogja majd leváltani, mivel a magyar nép gyakorlatilag sosem élt meg valódi rendszerváltást a történelme során. Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor 2006-ban a választási vereség után eltemette a saját pártja, onnan mászott ki – gyakorlatilag a föld alól, most pedig leválthatatlannak tartjuk. Egyszóval ő óvatos lenne a nemrég megalakult árnyékkormánnyal is.
