A közvélemény-kutatások valódi funkciója

Rengeteg dolog befolyásolhatja a politika alakulását. A közelgő választásokig is még rengeteg víz lefolyik a Dunán. Ki tudja, ki mivel fog előrukkolni még addig. Van azonban egy csöppet sem elhanyagolható tényező, amely már az előválasztáson is rendkívül fontos szerepet játszott. Az is egy elég nagy részben ennek köszönhető, hogy Márki-Zay Péter nyerte az előválasztást.

Emlékeztek még, hogy mire hivatkozott, mielőtt Karácsony Gergely visszalépett? A közvélemény-kutatásokra. És sikerült! Elérte, hogy Karácsony Gergely visszalépjen. Határozottan kijelenthető, hogy a kutatásoknak bizony nem kevés vélemény-és eredményformáló hatása van. A Faltól Falig tizenötödik adásában ezt járjuk ma körbe.

A legfontosabb kérdések: miért szállingóznak jobbra-balra a folyamatos közvélemény-kutatások, miért foglalkozik ezzel ennyi cég és miért fontos a pártoknak, hogy ezek nyilvánosak legyenek? Illetve miért alapoznak még mindig sokan a kutatásokra, amikor ezek nagyon kis százalékban találják el azt, hogy mi is fog történni?

Angelusz Róbert már 2002-ben arról írt, hogy a közvélemény-kutató intézetek megismerő és tájékoztató funkciójáról alkotott képet jelentősen megváltoztatta az effektus felfedezése. A jelenséget már 1944-ben felfedezték.

A kutatók megfigyelték, hogy a választási szándék formálódásában szignifikáns szerepük volt azoknak az elképzeléseknek, amelyeket a vizsgálati személyek a választás várható kimeneteléről, a potenciális győztesről alakítottak ki.