A csütörtöki döntés értelmében hazánkon kívül még Szlovákiába, Romániába és Bulgáriába küld harcegységeket a NATO.
Jens Stoltenberg főtitkár közölte, hogy 40 ezer katona fog állomásozni a NATO keleti határán. Arról is döntés született, hogy jelentős mennyiségű katonai felszerelést küldenek Ukrajnába is, többek között tankelhárító rendszereket, légvédelmi fegyvereket, illetve drónokat.
Stoltenberg hozzátette, hogy a katonai felszerelések küldése mellett, nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a kibervédelemre is, továbbá a NATO segíti Ukrajna védekezését a nukleáris és biológiai fenyegetések ellen is.
„A NATO-szövetségesek összehangolják erőfeszítéseiket az energiabiztonság terén, beleértve az ellátási források diverzifikálását és az orosz olajtól és gáztól való függőség csökkentését” – mondta a főtitkár.
Kínának is üzenetet küldött: csatlakozniuk kell az „Ukrajna elleni brutális háború” elítéléséhez, Oroszország gazdasági vagy katonai támogatása helyett.
Stoltenberg úgy véli, Putyin ukrajnai inváziója hosszú távon változtatta meg a biztonsági környezetünket, a NATO hosszú távon is fel van készülve. Ezen kívül kitért arra is, hogy bármilyen vegyi fegyver használata nem kizárólag Ukrajnára, hanem az egész európai kontinensre fenyegetést jelentene, így mihamarabb be kell fejezni a háborút.
A NATO-csúcs után Joe Biden is megerősítette a csapatok küldését, illetve elmondta, a következő ülésig további terveket dolgoznak ki a szövetség védelmének megerősítésére.
A csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij is felszólalt, aki sorra vette Oroszország pusztítását hazájában, majd ismételten arra kérte a Nyugatot, hogy segítsen megvédeni Ukrajna légtereit.
