7 C
Budapest
2021. december 2., csütörtök

“Az underground muzsika szeretete tehet arról, hogy nem zártunk be” – így élnek túl a klubok a covid alatt

  • Hogyan maradtak életben a klubok?
  • Az NKA, mint állami segítség és amennyit ér
  • Fel vannak készülve a negyedik hullámra?
  • Szeretünk maszkban bulizni?

A koronavírus számos kérdést feltett az emberiségnek, magát a kapitalizmust is megkérdőjelezte alkalmasságában. Számos cég jól járt a sok otthon maradt emberrel, sokan ügyesen feltalálták magukat és a legjobbat hozták ki a járványhelyzetből. Azonban, akiknek a hangját a legtöbbet lehetett hallani az utóbbi egy-két évben, továbbra is kétségek között tengődnek. A vendéglátósok és a zeneipar dolgozói bizony rá voltak szorulva a támogatásra, hiszen organikus módon nemigen tudtak pénzhez jutni.

Bár elsőre azt mondanám, hogy ha ilyen bizonytalan például egy klubnak a jövője, egy-két éven túl biztosan nem éri meg fenntartani. És mivel egy klub normális esetben üzleti alapon működik, bármennyire is a vezetőség szívéhez nőtt, be kell zárni, ha nem „hoz a konyhára”, csak visz. Gondolnám én.

- Hirdetés -

De szerencsére nem nekem kell ítéletet mondanom a klubok életét illetően. Ezért vannak az üzletvezetők, a szervezők. Ők azért dolgoztak főképp az elmúlt közel két évben, hogy ne kelljen bezárni az általuk működtetett klubot. Merthogy nem is kevés olyan kisebb budapesti klub van, akik – ha nyögve is – de túlélték az eddigi járvány időszakokat és valószínű, hogy a következőt és (ha lesz) az azutánit is túl fogják.

HOGYAN MARADTAK ÉLETBEN A KLUBOK?

Mivel ötletem sem volt arról, hogy mégis hogyan tartották meg működésüket olyan klubok – melyek ráadásul nem a szórakozóhelyek legismertebbjei – ahelyett, hogy megpróbáltam volna kitalálni, inkább megkérdeztem az üzemeltetőit. Két olyan klubot kerestem fel, akik bár műfajilag összekapcsolódhatnak, méretük és elhelyezkedésük egész más. Az óbudai KVLT és YUK társtulajdonosát, Magyar Zsuzsát, valamint az S8 Underground Klub gyakorlatilag mindenesét, Képíró Sándort.

Mindketten évtizedek óta mozognak a szakmában, így biztos voltam benne, hogy releváns válaszokat kapok.

- Advertisement -

Magyar Zsuzsa az óbudai ikerklub társtulajdonosa és üzletvezetője szerint klubja talpon maradásán nincsen mit túlmisztifikálni:

„Különösebb stratégiánk nem volt… sokkal inkább köszönhető annak, hogy az elmúlt sok-sok éven keresztül mindig, folyamatosan tartalékot képeztünk a bevételekből. A számlákat, kötelező kiadásokat naprakészen rendeztük, ezért elmaradásunk nem volt, ami szintén nagyon sokat jelentett a lezárt időszakban. Nyitottak voltunk az egyéb kihasználásnak, mint pl. forgatások – természetesen a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Partnereink a bérelt eszközeink tekintetében együttműködőek és belátóak voltak, gondolom az addigi mindig pontos és korrekt teljesítésünk miatt.”

Az S8 Underground Képíró Sándor-a azonban máshonnan közelítette meg az általa üzemeltetett szórakozóhely fennmaradásának okát:

„Alapvetően az underground muzsika szeretete tehet arról, hogy nem zártunk be gyakorlatilag ez a hobbink is. Ha szigorúan az anyagiakat néznénk, akkor a második bezárás alatt mindenképp be kellett volna zárni. Még jó időnek kell eltelnie, hogy újra pozitívba forduljon a mérleg.”

Talán itt bukik meg elsőként az a fentebb írt állításom, hogy egy klub üzleti alapon működik. Talán az S8 a legjobb példa rá, hogy ha klubbot nyit az ember, azt elsősorban nem üzleti célból teszi. És habár alapvetően szubkultúráról beszélünk, mégiscsak olyan üzletvezetőkről, klubtulajdonosokról van szó, akik életben tartják ezeket a kulturális értékeket.

AZ NKA, MINT ÁLLAMI SEGÍTSÉG ÉS AMENNYIT ÉR

És ha már kulturális értékek: az egyéni vállalkozásokon túl mit tesz például az állam annak érdekében, hogy őrizzük a kultúránkat? Létezik ugyanis az NKA, azaz a Nemzeti Kulturális Alap, ami pont azért van, hogy az olyan művészeti termékek, alkotások, előadások stb., melyek üzleti alapon nem tudnának fennmaradni, de kimagasló kulturális értékkel bírnak, pályázatokon keresztül fennmaradhassanak anélkül, hogy a művészeknek a saját pénztárcájuk rovására kelljen fenntartani.

Természetesen exponenciálisan megnövekedtek a kovid kezdete óta azok száma, akik pályáztak különböző NKA-s támogatásokra. Azelőtt főképp azok vették igénybe, akik üzleti alapon nem tudtak fennmaradni, így valóban szükségük volt rá.

Azonban a korlátozások beköszöntével a „nagyok” csaptak le ezekre a pénzalapú támogatásokra. Ez persze nem baj, hiszen az amatőr művészek attól amatőr művészek, hogy nem a főfoglalkozásuk például a zenélés, hanem kvázi hobbi gyanánt űzik saját művészetüket. Így mondhatni jogosan illette meg a veszélyhelyzet alatt azokat a zenészeket a támogatások, akiknek nem
volt más bevételi forrásuk, csak a koncertezés.

Ez szörnyű leegyszerűsítés, de nagyjából ez a helyzet, ugyanis a streaming szolgáltatók nem biztosítanak Magyarországon akkora közönséget a különböző előadóknak, hogy akár megélhetési vagyont kaszálhassanak belőle. Így a koncertezés marad az egyetlen komolyabb pénzt biztosító lehetőség.

Na de például egy kisebb klub, ami alapvetően több zenésznek, előadónak biztosít bemutatkozási,
koncertezési lehetőséget hogyan részesülhet, egyáltalán részesülhet-e állami támogatásban?

Képíró Sándor az S8-ból azt mesélte, hogy:

„Igen. Elméletileg volt egy minimális állami segítség, nagyjából automatikusan. Az már kérdéses, hogy ez ért-e valamit. A munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabérének 50 százalékát fizették ki. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ha valaki nettó 250.000 forint fizetést kapott az úgy havi 160.000 forintos kiadást jelentett így is az üzemeltetőnek. Így jobban jártak a cégek, hogy bevétel hiányában ideiglenesen megválnak a dolgozóiktól. Mi próbálkoztunk nekik pluszmunkákat biztosítani „live stream” adásokkal, valamint koncertvideók készítésével, hogy valami bevételük azért mégis maradjon. Minimális bérleti díj csökkentéssel segített rajtunk is az épület tulajdonosa, de az egyéb folyamatos kiadások miatt így sem volt egyszerű dolgunk.”

Tehát nem jelenthető ki szigorúan, hogy az állam nem segítette a klubokat. Bár igen csekély volt a
backup. Erre utalt Magyar Zsuzsa is válaszában:

„Állami támogatás csak a 4 havi bérköltséghez volt a 2020-as évben és az IPA (Iparűzési Adó) mérséklése.”

Azt hiszem levonhatjuk azt a tanulságot a két klub példájából, hogy ha előrelátó, pontos, szigorú voltál az elmúlt több, mint húsz évben akkor volt esélye annak, hogy túlélje a szórakozóhelyed a koronavírus-időszakot. És vagy annyira szereted a közegedet és a klubodat, hogy a nehéz helyzetekben pénzt ölsz bele, nem foglalkozva azzal, hogy egyébként ez egy üzleti tevékenység.

FEL VANNAK KÉSZÜLVE A NEGYEDIK HULLÁMRA?

Mi lesz a jövőben? A torkunkat szorongatja a negyedik hullám, mára már több, mint százan halnak meg naponta. Ha ismét be kell kulcsolni a rácsokat, érdemes lesz fenntartani továbbra is a klubot? Meddig lehet elmenni egy szórakozóhely és közeg iránti szeretettel? Valamint a húsz éve tartó pedantériával? Képíró nem túl bizakodó, ami az S8-t illeti:

„Meglátjuk. Fix tervünk nincs. De ha ismételten nem jön érdemi állami segítség, akkor lehet a bezárás mellett döntünk. Nem lehet akármennyit költeni a hobbinkra sem, valamiből meg kell élni. Az underground zenei közeg amúgy sem mindenképp aranybánya, de ha a bevétel nulla forintra redukálódik, akkor nem lehet örökké kitartani.”

Zsuzsa, a tőle megszokott hidegvérrel áll a kérdéshez:

„Előrelátóan gondolkodunk, hogy mit tehetünk, ha ismét bezárni kényszerülünk, a hely adottságainak megfelelően.”

Itt azért kiütközik a két klub közötti különbség. Ha azt nézzük, hogy alapvetően ki, milyen ambícióval hoz létre egy szórakozóhelyet, egyértelművé válik, hogy Zsuzsának egyáltalán nem mindegy, hogy lesz-e klubja a negyedik hullám után, vagy sem. Nyilván Képírónak sem mindegy, de ha van a klubod mellett más bevételi forrásod, amiből képes vagy meg is élni, fájó szívvel, de biztosabb élettel mehetsz tovább. A KVLT és YUK azonban több embert foglalkoztat, több embernek biztosít megélhetést, így érthető, hogy nehezebben lehet bezárni.

SZERETÜNK MASZKBAN BULIZNI?

Azért az elmúlt, közel fél évben, védettségi igazolvánnyal ugyan, de lehetett szórakozóhelyre járni, így minimálisan fellélegezhettek a klubok. Azonban nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan, ha nem is kell teljesen ismét bezárni, de további korlátozások alá fogják vonni a klubokat. A védettségi igazolvány mellett, újra bejöhet majd a maszkhasználat, akárcsak a harmadik hullám idején. Ki szeret így bulizni? Én azt gondolnám, hogy ez hatással van az italfogyasztásra, meg úgy alapvetően a szórakozási kedvre. De Képíró elmondta, hogy ő másképpen tapasztalta:

„Az a tapasztalat, hogy mivel a maszkhasználat során a törvény azt írja elő, hogy étel- és italfogyasztás alatt nem köteles a vendég a maszkhordásra, így maga a maszkhordás is veszett fejsze nyele. Azt is mondhatnám, hogy az emberek azért is isznak a klubban, hogy ne kelljen maszkot hordaniuk. Az emberek fele éppen inni fog, s csak a nyakában lóg a maszk. Egyszóval betarthatatlan volt mindig is a vendég belépését követően a maszk-szabály. Én személy szerint nem is látom értelmét, főképp, hogy már alapból csak az oltottak léphetnek be a klubba.”



/kiemelt kép: Szüts Bendegúz – Jövő TV

- Hirdetés -
spot_imgspot_img

Kövess minket a közösségi médiában!

40,000követőTetszik
900követőkövető
4,200feliratkozóFeliratkozás

Korábbi híreink