Újra kötelező lesz a maszk, itt vannak újra a szigorítások

Aarhus, 2020. augusztus 10. Védõmaszkos utasok egy villamoson a dániai Aarhusban 2020. augusztus 10-én. A koronavírussal fertõzöttek számának növekedése miatt a helyi hatóságok szeptemberig kötelezõvé tették az arcot védõ maszk viselését a tömegközlekedési eszközökön. MTI/EPA/Ritzau/Bo Amstrup

Döntött a Kormány a koronavírus negyedik hulláma miatt, újabb szigorításokat vezetnek be a következő időszakban.

November 1-től ismét kötelező lesz a közösségi közlekedésen a maszk használata, tehát nem csak az érvényes jegyeket, de ennek használatát is ellenőrizhetik a járműveken és büntethetik is azt, aki nem hordja.

Szintén fontos változás, hogy a munkáltató előírhatják az oltást a munkavállaló számára.

2021. november 1-én lép életbe nyugati szomszédunknál az a rendelet, ami szerint igazulniuk kell védettégét a munkavállalónak, amit az alábbi három esetben kaphat meg:

- Hirdetés -
  • átesett a fertőzésen;
  • rendelkezik negatív PCR teszttel;
  • rendelkezik oltással.

Azok a munkavállalók, akik a védettségi igazolás hiánya ellenére munkába áll, az 500 euró, munkáltatók esetében akár 3600 euró bírságot is kiszabhatnak az ellenőrzések során.

Magyarországon majdnem ezer beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz azzal a panasszal, hogy védettségi igazolványok híján, polgárok alapjogai sérültek. Az Alkotmánybíróság elutasította ezeket az indítványokat.

A panaszokat indítók álláspontja szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem oltották be magukat. Így nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal sem, és ezzel súlyos alapjog-sérelmeket szenvedtek el. 

Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.

Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése.

Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó rendszeresen felül is vizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét is.

A kórházakban és egészségügyi intézményekben a vírushelyzet miatt ismét látogatási tilalmat vezetnek be.

- Hirdetés -