Ausztriában kötelező a védettségi igazolvány a munkavállalóknak

Keszthely, 2021. május 1. Egy látogató (j) védettségi igazolványát ellenõrzi egy alkalmazott a keszthelyi Festetics-kastély bejáratánál 2021. május 1-jén. MTI/Varga György

A legtöbb helyen már most is igazolni kell a munkáltató felé, hogy egy munkavállaló védettséget élvez, vagy megkapta már a megfelelő oltásokat és ezáltal rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Magyarországon is ez lehet a megoldás, ha kitör a negyedik hullám, aminek előjeleit már most is látni.

2021. november 1-én lép életbe nyugati szomszédunknál az a rendelet, ami szerint igazulniuk kell védettégét a munkavállalónak, amit az alábbi három esetben kaphat meg:

  • átesett a fertőzésen;
  • rendelkezik negatív PCR teszttel;
  • rendelkezik oltással.

Azok a munkavállalók, akik a védettségi igazolás hiánya ellenére munkába áll, az 500 euró, munkáltatók esetében akár 3600 euró bírságot is kiszabhatnak az ellenőrzések során.

Magyarországon majdnem ezer beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz azzal a panasszal, hogy védettségi igazolványok híján, polgárok alapjogai sérültek. Az Alkotmánybíróság elutasította ezeket az indítványokat.

A panaszokat indítók álláspontja szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem oltották be magukat. Így nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal sem, és ezzel súlyos alapjog-sérelmeket szenvedtek el. 

Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.

Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése.

Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó rendszeresen felül is vizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét is.

Fontos kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a polgárokkal, akik adott esetben kérték volna a vakcinát, azonban orvosi tanácsra mégis elmulasztották azt. Például várandósak, krónikus betegek, és a többi.

Erről az alkotmánybíróság a panaszok alapján nem rendelkezett.

Kiemelt kép: MTI