A legtöbb helyen már most is igazolni kell a munkáltató felé, hogy egy munkavállaló védettséget élvez, vagy megkapta már a megfelelő oltásokat és ezáltal rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Magyarországon is ez lehet a megoldás, ha kitör a negyedik hullám, aminek előjeleit már most is látni.
2021. november 1-én lép életbe nyugati szomszédunknál az a rendelet, ami szerint igazulniuk kell védettégét a munkavállalónak, amit az alábbi három esetben kaphat meg:
- átesett a fertőzésen;
- rendelkezik negatív PCR teszttel;
- rendelkezik oltással.
Azok a munkavállalók, akik a védettségi igazolás hiánya ellenére munkába áll, az 500 euró, munkáltatók esetében akár 3600 euró bírságot is kiszabhatnak az ellenőrzések során.
Magyarországon majdnem ezer beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz azzal a panasszal, hogy védettségi igazolványok híján, polgárok alapjogai sérültek. Az Alkotmánybíróság elutasította ezeket az indítványokat.
A panaszokat indítók álláspontja szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem oltották be magukat. Így nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal sem, és ezzel súlyos alapjog-sérelmeket szenvedtek el.
Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.
Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése.
Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó rendszeresen felül is vizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét is.
Fontos kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a polgárokkal, akik adott esetben kérték volna a vakcinát, azonban orvosi tanácsra mégis elmulasztották azt. Például várandósak, krónikus betegek, és a többi.
Erről az alkotmánybíróság a panaszok alapján nem rendelkezett.
Kiemelt kép: MTI
