A rengeteg beruházás miatt óriási veszélybe került a Balaton élővilága

Keszthely, 2019. szeptember 11. Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékbõl felszabadult foszfor lehetett a fõ oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Fõigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában. MTI/Varga György

Környezetvédők szerint veszélyben van a Balaton élővilága a sok turisztikai beruházás miatt, ezért kezdtek el tiltakozni a civilek a partvidék beépítése ellen.

Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton belföldről és külföldről is vonzza a turistákat. 2016-ban kiemelt turisztikai fejlesztési területté nyilvánították, a kormány hazai és uniós forrásokból 365 ezer milliárd forintot különített el az infrastruktúra fejlesztésére, illetve szállodák felújítására, építésére – írja az Euronews.

Tavaly nyáron már próbáltak kísérletet tenni arra, hogy átminősítsék a Balaton természetvédelmi területeit, ezt szerencsére a civil tiltakozás ellehetetlenítette. A Nők a Balatonért egyesület szerint viszont továbbra is súlyos fenyegetésnek és veszélynek van kitéve a Csopak és Balatonfüred között elterülő Kerekedi-öböl nádasa is.

A Balaton teljes ökoszisztémáját fenyegetik az egyre nagyobb számban megjelenő turisztikai beruházások, mindeközben a helyi lakosok erről aligha vannak tájékoztatva.

- Hirdetés -

 „Azt vettük észre, hogy az elmúlt években a Balaton településein drasztikusan megsokasodtak azok a beruházások, amik közvetlenül a part mentén történnek, hatalmas környezetpusztításokat végeznek, fákat vágnak ki és nagyon magas minőségű nádasállomány tűnik el.”

– mondta Badzsó Angéla az Összefogás a Balatonért szervezet társelnöke.

“Minél inkább elfogy a nádas, annál kevésbé szűrődik meg a Balaton vize. Többek között ennek köszönhető az is, hogy most már magasabb az algásodás a víztükrön és ezért pusztulnak a halak is” – tette hozzá a szervezet társelnöke

– írja a lap.

A tavaly lemondott szigligeti polgármester is arra hivatkozott, hogy vannak olyan cégek, illetve vállalkozók, akivel szemben nem lehet igazán felvenni a harcot.

A jelenlegi polgármester Balassa Dániel szerint meg kell találni azt az arany középutat, melyben nem sérül a tó élővilága, úgy hogy mindeközben a szükséges fejlesztéseket is képesek legyenek megvalósítani.

Viszont további komoly aggodalomra ad okot a tény miszerint nincs olyan környezetvédelmi minisztérium, amely felügyelné a jogszabályok betartását. Az az Összefogás a Balatonért szervezet szerint egyébként sem elég szigorúak a rendelkezések, illetve komoly szankciók sincsenek.

(Euronews)

- Hirdetés -