A Direkt36 számos belső dokumentumot szerzett meg az Antall József Tudásközpont (AJTK) nevű alapítványról. A dokumentumok alapján kiderült, hogy az alapítvány vezetője, Antall Péter (Antall József néhai miniszterelnök kisebbik fia) közpénzből akár évi 15-20 külföldi utazást is finanszírozott luxuskörülmények között.
A Direkt 36 kiemelt pár példát, hogy miként használták fel a kapott közpénzt, amelyből Antall Péter fizetése látványosan nőtt:
2013-ban még csak havi átlag 719 ezer forintot keresett, addig 2019-ben már havi átlagban bruttó 4,6 millió forintot kapott.
Az utazásokra évente több tízmillió forint ment el. A Direkt36 által megszerzett belső iratokból kiderült, hogy időnként közpénzből számolták el olyan kirándulások költségeit is, amelyek nem voltak részei a hivatalos programnak.
Több százezer forintot költöttek bőröndökre, alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két professzionális fényképezőgépre, de előfordult, hogy néhány zacskó Dunakavicsot vagy párezres minibár-fogyasztást is elszámoltak költségként.
Az AJTK 2016-ban olyan nehéz helyzetben volt, hogy folyószámlahitelből fizette a béreket, de ugyanekkor egy háromfős delegáció skandináv körútra ment, amelynek során útba ejtettek egy festői fjordot is.
Az utakat az is drágította, hogy Antall Péter általában más dolgozókkal együtt utazik. Antall azért sem tud egyedül utazni, mert nincs jogosítványa, ezért az utazások idejére bérelt autókat általában a vele utazó személyi asszisztensnek kell vezetnie. Az igazgató – annak ellenére, hogy az AJTK kezdettől a külpolitikai témákra fókuszál – nem beszél idegen nyelven, ezért az asszisztensnek tolmácsolnia is kell.
Az ügyben a Direkt36 felkereste a Miniszterelnökséget, akik közölték:
vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.
A Direkt36 által megszerzett dokumentumok azt mutatják, hogy a működési támogatást nyújtó Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen ellenőrizték az elszámolt költségeket és számlákat formai szempontból. Miután az alapítvány egyik kuratóriumi elnöke a „polgári jóízlés” szempontjából kritizálta a költéseket, távoznia kellett.
Az AJTK a luxushotelekkel kapcsolatban azt közölte, hogy a szállások kiválasztásakor protokolláris és biztonsági szempontokat is figyelembe vettek, és állították, hogy bizonyos költések adminisztrációs hiba miatt jelentek meg a birtokunkba került dokumentumokban.