Élelmiszer-ellátási láncunk minősége összefügg az állatjóléttel. A mezőgazdasági feltételek befolyásolják egészségüket, vagyis az általunk fogyasztott ételeket. Nézzünk néhány példát a fenntartható gazdálkodásra Európában a Farm to Fork legújabb epizódjában.
Európában évente több mint 40 millió tonna húst állítanak elő emberi fogyasztásra: az állatok kemény árat fizetnek a jelenlegi üzemi gazdasági rendszerben, mivel az intenzív gazdálkodási körülmények miatt az állomány hajlamosabb a betegségekre. Az EU állattenyésztési ágazata több antibiotikumot fogyaszt, mint a humánorvosi szektor, és így hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia terjedéséhez)
Az euronews oldalán olvashatjuk, hogy az Állategészségügyi Világszervezet becslései szerint az állatbetegségek miatti mortalitás globálisan az állattenyésztés legalább 20% -ának csökkenését okozza. Az állatok egészségének megőrzése elengedhetetlen az élelmiszerek biztonságának és megélhetésének védelme érdekében.
Az állatjóléti előírások az EU „Farm to fork” stratégiájának kulcsfontosságú pontjai közé tartoznak, de miről is szólnak pontosan?
“Az állatvédelem azt jelenti számunkra, hogy biztosítjuk, hogy a tenyész-környezetben az állat természetesen viselkedhessen, hogy maradéktalanul megélhesse viselkedési etológiáját”
– magyarázza Pietro Pizzagalli, a Fumagalli egyik vezetője.
A Cremonához közeli gazdaságban, a Cappella De ‘Picenardinál a sertések részben a szabadban vannak, így több terük van a mozgásra, szalma között vannak, így kevesebb stressz éri őket és kevésbé agresszívak. A stressz egyik legnyilvánvalóbb jele az a tény, hogy a leharapják a másik állat farkát, ami fertőzéseket okozhat; ezért a tenyésztők általában az állatok farkát levágják.
Az „Öt mentesség” az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) szerint
Az 1965-ben kifejlesztett és széles körben elismert öt szabadság leírja a társadalom elvárásait azokról a körülményekről, amelyeket az állatoknak emberi tartás alatt meg kell tapasztalniuk.Az Egyesült Királyság kormányának 1965-ös, állattenyésztéssel foglalkozó jelentése alapján kidolgozott elveket az egyesült királyságbeli haszonállatok jólétével foglalkozó bizottság (UK Farm Animal Welfare Council) 1979-es sajtóközleményében jelentették meg hivatalos formában – írja a lap.
- Mentesülés az éhség, alultápláltság, a szomjúság alól
- Mentesülés a félelem, a szorongás alól
- Mentesülés a kényelmetlenség, a diszkomfort alól
- Lehetőség a természetes viselkedés megélésére
- Mentesülés a betegségek, a fájdalom, a sérülések alól
Életének első hetei meghatározzák az állat későbbi egészségi állapotát, húsának minőségét, és leredukálják a gyógyszerigényt. Az élelmiszerlánc végén a fogyasztók pedig egyre inkább az alapján választanak, hogy hogyan nevelkedett az állat életében.
“A fogyasztó manapság nem csak az íze miatt választja a terméket. Ez csupán a termék vonzerejének 50 százalékát képviseli, a fennmaradó 50% -ot olyan értékek adják, mint az állat származása, életkörülményei. Egy totálisan lekövethető rendszer ez, ami megkülönböztető a piacon”
– mondja Arnaldo Santi, a Fumagallia marketingese.
Ezen az alapon számos ország, például Dánia, már bevezette az állatjóléti címkét.
Az Európai Bizottság 2023-ig javaslatot terjeszt elő a jelenlegi állatjóléti jogszabályok újrafogalmazására és koherencia előmozdítására.
(euronews)
