10 évvel a katsztrófa után

A héten volt a Fukusimai katasztrófa 10 éves évfordulója.


Tíz évvel az események után az erőmű még mindig folyamatosan veszélyt jelent a környezetre, és nincsen válasz arra kérdésre, hogy mikorra oldódhat meg a helyzet. A Greenpeace friss vizsgálatai azt mutatták, hogy a baleset idején legsúlyosabban érintett terület nagy része továbbra is radioaktív anyagokkal szennyezett.

A sajtóban tavaly év végén nagy figyelmet kapott az a hír, miszerint a fukusimai atomerőműben 2011-ben bekövetkezett baleset után az eredetileg a reaktorok hűtésére szolgáló, sugárszennyezett vizet 2022-től a Csendes-óceánba akarják ereszteni. Mégpedig azért, mert addigra megtelnek az egykori erőmű területén lévő tárolótartályok, amelyekbe a szennyezett hűtővíz mellett az ugyancsak szennyezett talajvíz gyűlik, és valamit kezdeni kell ekkora mennyiségű víztömeggel. A hivatalos japán álláspont szerint a vizet folyamatosan szűrik és tisztítják, de korábban már fény derült arra, hogy a stroncium 90-es, potenciálisan csontrákot okozó izotópjának mennyiségét nem sikerült határérték alá szorítani – olvashatjuk a Greenpeace oldalán.

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja is megemlékezett az eseményről, továbbá kifejezte az álláspontját az atomenergiával kapcsolatban.

Fel kell mondani a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződést
Az atomenergia nem olcsó és nem is biztonságos, ezért az LMP határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a paksi atomerőmű bővítését megalapozó szerződés felmondása, a bővítést előkészítő munkálatok leállítása érdekében – jelentette ki a párt parlamenti frakcióvezetője a baranyai megyeszékhelyen csütörtökön.

Keresztes László Lóránt a fukusimai atomerőmű-baleset tizedik évfordulóján tartott pécsi sajtótájékoztatón azt mondta: úgy látja, a teljes ellenzéki oldalon konszenzus körvonalazódik a paksi létesítmény bővítését megalapozó szerződés felmondása kapcsán.
A politikus úgy fogalmazott: mára minden olyan érv megdőlt, amely a bővítéssel kapcsolatos szerződést és az orosz fél pályázat nélküli meghívását megalapozta. Sokéves csúszásban van a projekt az orosz fél miatt, megalapozatlan volt, hogy a Duna vize elegendő lesz a bővített erőmű hűtésére, “az is hazugság volt, hogy a beruházást követően a termelt áram is olcsó lesz” – jelentette ki. Ezen kívül – folytatta – soha nem számították bele a költségekbe az erőmű üzemelése során keletkező nagy radioaktivitású, veszélyes hulladékok végleges elhelyezésének árát, és arra jelenleg megoldás sincs sehol a világon.
Kiemelte: szintén elfogadhatatlan, hogy Baranyában, a Mecsekben, Pécs közigazgatási határa közelében vizsgálja a kormányzat egy majdani atomtemető létesítésének lehetőségét. Leszögezte: kormányváltás esetén a tervezett helyszínen bizonyosan nem lesz atomtemető.
Kóbor József biofizikus, az LMP pécsi önkormányzati képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Pécs az atomenergiát érintő “lánc két piszkos végével érintett”, hiszen korábban a mecseki uránbányák újranyitását, majd az atomtemető létesítését is tervbe vették. Előbbivel kapcsolatban megszűnt a közvetlen veszély, az atomtemetővel kapcsolatos vizsgálatok ugyanakkor továbbra is folynak a térségben – közölte.
A képviselő szerint érthetetlen, hogy a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésével kapcsolatban miért kizárólag Pécs közelében, Boda település környékén vizsgálódnak, a kormány miért nem számolt alternatívákkal, hiszen más országokban több helyszínt vizsgálnak egyidejűleg, majd szakmai, társadalmi egyeztetések és konszenzus alapján választják ki a végleges helyszínt – olvashatjuk az LMP oldalán.