Zöld gazdaság – Hogyan lehet fenntartható az energiaipar?

Ahogy korábbi cikkünkben már megírtuk az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin közös rendezvénysorozatot indított a múlt évben a hazai Zöld Gazdaság témakörében. A zöld gazdaságban tevékenykedő vállalkozókat, a fenntarthatóságot kutató tudósokat, illetve zöld politikusokat szólaltatnak meg arról a kérdésről, hogyan alakul a magyarországi fenntartható vállalkozások sorsa.

„Az éghajlatváltozás okkal játszik nagy szerepet a mindennapjainkban. Ennek mindenki megtapasztalhatja közvetlen következményeit, mind az egészségre gyakorolt hatásait, mind a gazdaságra gyakorolt negatív következményeit többek között az agráriumra, hol nincs elegendő csapadék, hol elfagy a termés. Ennek következményeképpen csökken a termésátlag csökkenés ebből kifolyólag nő az ára” – mondta Schmuck Erzsébet az LMP Magyarország Zöld Pártjának Országgyűlési képviselője az esemény kezdetén.

Votlaképpen az alapvető okai:

A folyamatos és nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsájtás. A 2015-ös párizsi klímacsúcson is már ambiciózus célkitűzések születtek a folyamat megakadályozása érdekében. Az EU több és szigorúbb célokat fogalmazott meg. Ez magába foglalja 2050-re a karbonsemlegességet, ami annyit takar, hogy nem bocsájtunk ki több szén-dioxidot, mint amennyit a zöld területek be tudnak fogadni. Ezek mellett a megvalósítandó célok közé kitűzték azt, hogy az összenergia felhasználást csökkentsék, majd megállítsák.

Az eseményen olyan alternatív energiaforrások használatáról is volt szó, amelyek lehetőleg kisebb mértékben gyakorolnak a környezetre közvetlen negatív hatást. A beszélgetésből az is kiderült, hogy jelenleg nincs olyan energiaforrás, ami teljes mértékben semleges lenne a környezetre gyakorolt hatástól. Ennek ellenére a fosszilis energiahasználatot sürgősen a lehető legalacsonyabb szintre kell redukálni a jövőben.

- Hirdetés -

Hogyan áll ezzel most Magyarország:

Jelenleg hazánkban a fosszilis energia túlzott használata a jellemző. A megújuló energia nem kifejezetten elterjedt, sőt arányaiban tekintve nem is a legkörnyezetbarátabb. A megújuló energiaforrást 80%-os arányban a biomassza teszi ki. A maradék része a napenergia. Rettentően kevés a szél- és a geotermikus energia. Schmuck Erzsébet szerint radikálisan változtatnunk kell az energiafelhasználásunk szerkezetén.

Felsmann Balázs a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa elmondta, hogy az EU-n belül 40%-ot tesz ki jelenleg a megújuló energia és szerencsére a fosszilisok szempontjából is javul a helyzet.

A magyar villamosenergia termelés sem jobb, sem rosszabb az Uniós átlaghoz képest, pont a közepén vagyunk. Hozzátette, sokféleképpen lehet csökkenteni a fosszilis energiahasználatot, az emissziót és a széndioxid kibocsájtást.

Felsman Balázs ábrája

Felsman Balázs szerint ez nem magyar sajátosság. A térségünk országaira az alacsony ambíciójú vállalások ugyanúgy jellemzőek a megújuló részarány tükrében. Szükség van alapkapacitásra, de az lenne az ideális, ha ez 90%-ban megújuló- , 10%-ban pedig nem megújuló, gáz alapú energia lenne. Ugyanis a gáznak olcsó a tőkeköltsége és nagy mennyiségű megawattot tud produkálni.

Felsman Balázs ábrája

A jövőnek a hidrogéngazdaságot látja, de erre még várni kell.

Horváth Levente zöld vállalkozó, a CarbonReporting.eu tulajdonosa azzal folytatta, hogy évente a primer energia felhasználásunk a megújuló részarányának nagyobb arányát a biomassza teszi ki. A nap és a szélenergia értéke hektikusan mozog, ezért nagyon nehéz megjósolni, hogy mennyit termel majd. Ezért kell egy olyan precízen összehangolt rendszer, ami biztosítja, hogy ne omoljon össze az energiaellátás. Ezt pedig egy alaperőmű segítségével lehet elérni, amely akkor kerül előtérbe, amikor az alternatív energiák nem elérhetőek (pl: nem sütött a nap, vagy nem fújt a szél). Szóba került a mátrai erőmű mellé egy vízpumpás energia-tároló is, ami a megvalósítandó célkitűzések mellett jó lenne, ha megvalósulna.

Ennek oka, hogy tudni kell hol tárolni a fel nem használt energiát, mivel így ki lehet küszöbölni a megújuló energia hektikusságát, hogy abból mindig legyen rendelkezésre álló.

Horvát Levente szerint rendkívül fontos a lakosság és cégek bevonása az energiatermelésbe, ennek módja epdig az okoshálózatok és okosmérők használata.

Az LMP hogyan oldaná meg, ha nem nukleáris energiával?

Schmuck Erzsébet szerint a megújuló energia felé való elköteleződés a legfontosabb. Viszont annak kivitelezési módja nagyon fontos. A kormány jelenlegi megvalósítási módjait nem tartja megfelelőnek, mivel nem a zöld területeket kellene terhelni a napelemfarmok létrehozásával. Vannak más kivitelezési lehetőségek is a napelemek telepítésére – tette hozzá. Magyarország az elmúlt években nagyon gyors ütemben számolta fel a zöld területeket (más beruházások érdekében) és ezt most folytatják a napelemfarmok telepítésével.

A karbonsemlegesség megvalósítása jelenleg égető fontosságú. A kormány jelenleg törvényekkel ellehetetleníti a szélenergia elterjedését és használatát, mert itt van a nukleáris energia, ami Paksban merül(ne) ki. A vízenergia annyira vitelezhető ki annyira Magyarországon, ugyanis sík területen fekszik, ezért nem ettől kell nekünk várni a megváltást. Illetve a geotermikus energiáról sem szabad megfeledkezni.

A nukleáris energiát viszont teljesen el kellene felejteni. Többi közöt azért is, mert rengeteg csúsztatás van ezzel kapcsolatban a rendszerváltás óta. Ez tiszta, olcsó energiaként van az emberek felé prezentálva, pedig nem az. Ha minden létesítési költséget hozzá számolunk, továbbá az ottani speciális hulladékot el kell helyezni valahol, aminek szintén nem kevés a költsége (Magyarországon jelenleg nincs is olyan terület, ahova ezeket a típusú hulladékokat szállítani lehet). Tehát a nukleáris energia rendkívül drága. Plusz nem utolsó sorban a környezetre és emberi életekre való kockázata is rettentő magas.

Schmuck Erzsébet kijelentette: nem lehet úgy folytatni ahogy eddig volt. Az atomenergia szükségességét újra kell gondolni, de először az emberek gondolkodást kell erről megváltoztatni.

- Hirdetés -