A mianmari hadsereg február 1-én puccsal vette át a hatalmat az országban, amely ellen azóta is zajlanak a tüntetések.
A katonai erők figyelmeztették a tüntetőket országszerte, hogy akár 20 év börtönt is kaphatnak, amennyiben nyíltan akadályozzák a hadsereg ténykedését – írja a BBC.
Bejelentették továbbá, hogy bírságolásra számíthatnak azok is, akik gyűlöletre és megvetésre ösztönzik a környezetüket a lázadó hatalommal szemben. A jogszerű döntések kihirdetésével párhuzamosan több városban is felfegyverzett járművek jelentek meg az utcán.
A katonaság által hétfőn közzétett nyilatkozatban az áll, hogy a biztonsági erőket feladatai végrehajtását megakadályozó személyek akár hét év börtönt is kaphatnak, míg a félelmet vagy a nyugtalanságot gerjesztő állampolgárokat akár három évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik.
Az elmúlt napokban egyébként több százezer ember vett részt a hatalomátvétel elleni demonstrációkban Mianmarban. A tüntetők követelik, hogy engedjék szabadon az általuk megválasztott vezetőket és minisztereket, köztük Aung San Suu Kyi-t is, azt a burmai politikust, aki az 1980-as évek óta harcol hazája erőszakmentes demokratizálásáért. Pártját tavaly novemberben hatalmas győzelemmel választották meg, de a katonai erők választási csalást kiáltottak ki ellene.
A Reuters hírügynökség szerint Suu Kyit február 1-én tartóztatták le a kormány többi tagjával együtt, de őrizetének február 15-én kellett volna véget érnie. Hétfőn Suu Kyi ügyvédje azt mondta, hogy további két napig fogva tartják, ezt követően pedig bíróság elé állítják Nay Pyi Taw-ban a fővárosi bíróságon.
Az ellene felhozott vádak között szerepel az illegális kommunikációs eszközök – a biztonsági személyzet által használt rádiók – birtoklása.
