A Reflektorban vendége Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő volt, akivel az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeiről beszélgettünk.
Az orosz és az ukrán hadsereg helyzete
Tarjányi Péter úgy fogalmazott, hogy a “következő időszak során semmi jóra nem számíthatunk. Szerinte “alapvető hibákat követett el az orosz hadsereg és egyszerűen elmérte a hadműveletekhez kapcsolódó tevékenységét az első napokban”.
A biztonságpolitikai szakértő véleménye az, hogy “Putyinék villámháborúra, egyúttal egy megszálláshoz hasonlító hadműveletre készültek, de ebből hirtelen belecsöppentek egy abszolút háborúba”. Tarjányi úgy folytatta, hogy “ez azt mutatja, az ukrán hadsereg sokkal felkészültebben harcol az orosz hadsereggel, mint ahogy azt előzőleg az orosz politikai és katonai stratégák gondolták”.
A biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a hibákat az orosz hadsereg megpróbálja kijavítani, de egyelőre az ukrán csapatok jól álltak ellen, ami egyfajta állóháborút eredményezett.
“Miliméterről miliméterre ugyan halad előre az orosz hadsereg, de ez a villámháborúhoz egyáltalán nem hasonlít. Ennek hamarosan vége lesz” – mondta.
Úgy gondolja, “az orosz hadsereg az elkövetkezendő kicsit több, mint egy hétben megpróbálja majd dűlőre vinni a háborút”.
Azt is hozzátette, hogy amennyiben a következő időszakban az ukrán hadsereg tartani tudja magát – ezáltal továbbra is lassítva az orosz előretörést –, úgy kijelenthető, hogy “Oroszország a kezdeményezést elvesztette”.
Tarjányi szerint azonban még ebben az esetben sem vesztették el a háborút az oroszok, viszont “mindenképpen további katonai átcsoportosításra lesz szükség”. Így az elkövetkezendő 7-9 nap mindenképpen kritikus lesz mindkét oldal számára és a civilekkel való “kesztyűs kézzel” való bánásmód is el fog tűnni.
Kijev ostroma
Kijev átfogó ostromára az elkövetkezendő 1-3 napban kerülhet sor. “Ezt nem lehet pontosabban meghatározni, mert az orosz hadsereg több alkalommal is rossz megoldások mellett döntött. Rosszul készítette elő a hadműveletet. Egy megszálló háború nem ugyanaz, mint amikor egy hadsereg felkészül egy városi harcra. Ez teljes egészében más műfaj” – mondta.
Tarjányi úgy folytatta, “az elmúlt 10 napban az orosz haderő felkészült ezekre a feladatokra, kérdés, hogy elegendő erővel-e”. Abban azonban biztos, hogy a “következő időszakban az orosz vezetés elmegy a falig és megpróbálják azokat katonai műveleteket, amiket elterveztek bármi áron befejezni”.
Kijev ostromával kapcsolatban elmondta, hogy “első lépésben nagyon komoly tüzérségi előkészítésre kell majd számítani. Az orosz haderő lövészpáncélosokkal megerősítve megpróbálja majd a városon belüli stratégiai jelentőségű pontokat elfoglalni.”
Hozzátette, “ha van egy nagyon komoly ellenállás – akár a civilek oldaláról is, akkor tulajdonképpen minden ház emelete, pincéje hadszíntérré válik és amíg a védőket nem tudják elkergetni, addig ezekkel az eszközökkel folyamatosan lehet támadni az orosz haderőt”.
Putyin elszámolta magát
A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, “az orosz vezetés nagyon elmérte azt, amit ezzel a támadással elértek”. Ukrajnában ugyanis nagyon komoly belső társadalmi feszültségek voltak mindezidáig. Az oroszok úgy gondolták, ezt használni tudják ellenük, de éppen az ellenkezője történt: “a soknemzetiségű, megosztott országot egységessé kovácsolták – még az oroszok lakta városokban is harcolnak az orosz hadsereg ellen” – mondta.
Tarjányi Péter szerint ugyanez az egység igaz az Európai Unióra is, ezzel kapcsolatban is “elmérte magát Putyin”. Az Unió a Krím-félsziget orosz annektálása óta ugyan szankciókról beszélt, de “nehézségek voltak ezzel kapcsolatban – volt olyan is, aki kibeszélt ebből a szankciós rendszerből”. Az EU egyfajta káosz-képet mutatott, “mostanra viszont egy megerősödött Európai Uniót láthatunk, ezt megint csak elmérte Putyin elnök”.
Úgy folytatta, “az orosz haderő erős. Adott esetben eredményre tud jutni és le tudja győzni az ukrán hadsereget. Nagyon nehezen, óriási vérveszteséggel. A békét – egy 44 milliós, folyamatosan ellenálló Ukrajnával szemben – nem tudja megnyerni Oroszország. Ez biztos.”
Putyin Ukrajna „demilitarizációjára”, semlegességére, vezérkari cseréjére, illetve a Krím annektálásának elismerésére vonatkozó céljai jól hangzanak a politikai kommunikációban, de az “eddigi hadműveleteken az látszik, hogy totális téveszmében van az orosz hadsereg, a politikai vezetés pedig benne ragadt a kívánságlistában, amire az ukránok egyértelműen azt tudják mondani: nem, nem fogadjuk el!” – mondta.
“Amíg a fent említett célokban nincs változás az orosz fél részéről, illetve amíg az ukrán hadsereg komoly veszteségeket tud okozni Oroszországnak, nem is beszélve az ország ellen foganatosított szankciókról, addig egyre nehezebb tárgyalási helyzetben fogják találni magukat” – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.
A civilek szerepe
A civil lakosság kivéreztetésének taktikája Tarjányi Péter szerint “kétélű fegyver”. Hangsúlyozta, hogy “ugyan láttunk már példát arra, hogy a támadók agresszivitása kiváltotta azt a hatást, hogy a lakosság megtört, ami megadásra kényszerítette a politikai vezetést, viszont ennek ellenkezőjét is.”
A civilek elleni agresszió nyomán egy olyan népi ellenállásba mehet át Ukrajna, “amiben mindenki fegyvert fog és ott megy neki az oroszoknak, ahol tud. Az ilyen fajta hadműveleteket lehetetlen megnyerni.” – tette hozzá.
Putyin megőrült volna?
Tarjányi Péter szerint a Putyinnal kapcsolatos vádak, miszerint megőrült “egyszerű vágyálmok”. Úgy folytatta, “az viszont már más kérdés, hogy az oroszok olyan információkból dolgoztak, amelyek elsősorban egyfajta vágyelvű gondolkodás mentén, elsősorban az orosz elnök és politikai vezetés vágyainak megfelelve rossz döntésekbe torkollt”.
Hiba lenne azt gondolni, hogy Putyin – aki egy volt KGB-s titkosszolgálati vezető – megbolondult volna és annyira elszakadt a valóságtól, hogy a veszteséglistákat látva, illetve a harcokról megjelenő hírek alapján tájékozódva nem vonja le a szükséges következtetéseket. “Kizárt, hogy az orosz fél ne tenne meg mindent, hogy kijavítsa a korábban elkövetett hibákat” – mondta Tarjányi.
Hozzátette, “azonban van arra esély, hogy az elkövetkezendő időszakban – inkább közép- és hosszútávon –, hogy Oroszország vezetésében változás legyen.” Tarjányi szerint ennek okait elsősorban a gazdasági szankciókban érdemes keresni. Puccskísérletre a közeljövőben nem lát esélyt.
NATO, Európai Unió és a régiós kilátások
A beszélgetés utolsó blokkjában elmondta, hogy a NATO országok és az Európai Unió felébredt abból az álomból, amibe Vlagyimir Putyin “hintáztatta és behúzta őket”.
A biztonságpolitikai szakértő szerint “senki nem gondolta korábban, hogy ilyen típusú támadást hajt majd végre Oroszország”.
Szerinte a hazug álomból felébredt Európa és katonai szempontból “hihetetlen átcsoportosításokat fogunk látni, óriási fegyverkezést: Németország például 100 milliárd eurós nagyságrendű katonai fejlesztésbe fogott”. Úgy folytatta, “ilyen típusú fegyverkezésre a második világháború óta nem volt példa – mégis másfél nap alatt meglépték, ebből pedig Magyarország sem fog kimaradni”.
A NATO is úgy fogja csoportosítani az erőit, hogy egy esetleges agresszió esetén Oroszországot meg lehessen akadályozni bármiféle katonai mozgolódás kapcsán. “Belpolitika szempontjából azonban az már más kérdés, hogy a kormányzat nagyon erősen küzd azzal, hogy az eddigi oroszbarát politikából hogyan tudnak majd jól kifarolni és semmissé tenni: nyilvánvalóan sehogy” – véli Tarjányi.
A biztonságpolitikai szakértő szerint az azonban jól látszik, hogy az Orbán-kormány is kénytelen volt felismerni, hogy a “hintapolitikát be kell, hogy fejezzék és be is fejeződött: az orosz támadás miatt oldalt kellett választani, és oldalt is választottak”.
Ha marad is a jelenlegi kormányzat, nagyon sok energiát kell majd belfektetniük, hogy ezt a szégyenfoltot lemossák magukról, illetve Tarjányi szerint, ha győz az ellenzék, akkor egy “hihetetlenül nehéz, válságos időszakot örököl majd.” – zárta gondolatait.
