Az Izraelről készített jelentésében a nemzetközi jogvédő szervezet a palesztinok szisztematikus elnyomásának rendszeréről számol be. Az izraeliek kettős mércéről beszélnek, míg a palesztinok üdvözölték az Amnesty International állásfoglalását.
Az intézményes elnyomás vádját Izrael azonnal visszautasította, hazugságnak, valamint Izrael-ellenes gyűlöletpropagandának bélyegezte a vádakat.
Az izraeliek szerint az Amnesty jelentése tagadja Izrael jogát a nemzetállamként való létezéshez, szélsőséges nyelvezete van, elferdíti a történelmi tényeket és csak démonizálni akarja a zsidó államot, ezzel is csak az antiszemita indulatok parazsát szítja fel.
A palesztin külügy azonban üdvözölte a jogvédő szervezet jelentését. Szerintük a dokumentum egy részletes megerősítés az izraeli rasszizmus, elnyomás, gyarmatosítás és apartheid valóságáról.
Izrael állam lakosságának ötöde arab. Ők rendelkeznek kék izraeli útlevéllel, míg az Izrael által 1967 óta megszállás és expanzió alatt tartott Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok nagy többségének csak zöld útlevele van, így annak ellenére, hogy izraeli fennhatóság alatt élnek, nem szavazhatnak, illetve nem utazhatnak szabadon. Olyan helyeken, mint a ciszjordániai Hebronban az utcák is származási alapon szegregáltak a zsidó telepesek és a palesztinok között, továbbá gyakoriak a letartóztatások, indokolatlan házkutatások. A Ciszjordániai telepeket a nemzetközi jog illegálisnak tartja. A Gázai-övezetben 2 millió palesztin él, a terület izraeli vizi, légi, valamit szárazföldi blokád alatt van.
Az apartheid búr eredetű szó, jelentése elkülönöltséget jelent. A történelemben a faji elkülönítés politkáját és gyakorlatát jelentette Dél Afrikában 1950 és 1994 között. Ez a fehér kisebbség megkülönböztetett előjogait jelentette a többségi feketékkel szemben. A nemzetközi jog ma már tilja az apartheid jellegű ember és ember közötti megkülönböztetéseket.
Az Amnesty International szerint a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie Izrael állam apartheid-szerű gyakorlataival.
Kiemelt kép: Varga Máté
