26 C
Budapest
2021. június 23., szerda

Gyorsabb lesz a repülésnél is az első magyar nagysebességű vasút

Elkészült az első magyar nagysebességű vasútvonalának megvalósíthatósági tanulmánya. A tervek szerint ez a vasútvonal köti össze Budapestet a többi V4-országgal.

Bécsbe vagy Pozsonyba kevesebb, mint kettő, Prágába 3 és fél óra alatt lehet majd eljutni. – tájékoztat a videóban hallható narráció, melyet a NIF Zrt. YouTube csatornáján lehet megtekinteni.

A 350 kilométer/órás tervezési sebességű pályán a városi szakaszok kivételével 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának a vonatok. A járműveken két vagy több kocsiosztály állna rendelkezésre, mindegyik szerelvényben büfé- vagy étkezőszakasz tervezett. – írja a NIF Zrt.

Az újonnan kialakítandó vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről kerülve Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot.

“A munkálatok megkezdése a 2030-as évek elejére várható, de Kelenföldtől Törökbálintig akár már korábban megindulhatna a meglévő vágányok átépítése.” – mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A miniszter szerint: a visegrádi országok fővárosainak összekapcsolása mellett a beruházás egybenyithatja a hazai gyorsvasúti hálózatot az európaival. Az új vasútvonalnak köszönhetően az autópályáknál gyorsabb elérést biztosító belföldi vonatokon utazhatunk majd Sopron, Veszprém és a Balaton felé.

A megvalósíthatósági tanulmány egyébként még önmagában nem jelenti azt, hogy meg fog valósulni. Még nem számít tervnek, csupán igazolja azt “papíron”, hogy meg lehet csinálni. A tanulmány nem nyilvános. A videóban sem hangzanak el konkrét számok, csupán annyi, hogy:

“A nagysebességű vasútvonal megépítése igen nagy beruházás.

Illetve készült egy az önkormányzatok részére készített un. Döntéselőkészítő Tanulmány (DET), melyben részletesebben lehet olvasni a vasútvonalról. Itt az olvasható, hogy “…magyarországi szakaszra vonatkozó haszon-költség aránya
(BCR) 1,44, nettó jelenértéke (ENPV) 906 Mrd Ft, amellyel a fejlesztés társadalmi megtérülése igazolható.”

A DET-ben arról is beszámolnak, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal lehet szembenézni:

spot_imgspot_img

Kövess minket a közösségi médiában!

40,000követőTetszik
900követőkövető
4,200feliratkozóFeliratkozás

Korábbi híreink