Magyarországon és Bulgáriában is elindítja tényellenőrző szolgáltatását a Facebook – írja a 444.
A fact-checkerek a Facebookon terjedő hírek valóságtartalmát vizsgálják. Feladatuk, hogyha egy hírt egészben vagy részben hamisnak találnak, akkor csökkenti az adott posztnak az elérhetőségét a platformon, hogy az kevesebb emberhez jusson el. Az ilyen tartalmakat különböző jelekből, például a Facebook-felhasználók visszajelzése alapján azonosítják, és továbbítják a tényellenőrzőknek. A tényellenőrzők önállóan is azonosíthatják az értékelendő tartalmakat. Hogy mi lesz egy ilyen posztnak a sorsa, az a Facebooktól függetlenül történik.
A tényellenőrzők által felülvizsgált tartalmakat a Facebook megjelöli, hogy az emberek további kontextusinformációt olvashassanak róluk. Emellett értesítik az embereket, mielőtt megpróbálják megosztani az adott tartalmat, illetve azok is értesítést kapnak, akik korábban már megosztották.
A tényellenőrzők a legdurvább esetben törlik az adott bejegyzést, de ez csak akkor történik meg ha azok a való világban tényleges kárhoz vezethetnek, vagy erőszakos összeesküvés-elméleteket propagálnak. Amit viszont nem távolítanak el, azoknál jelezni fogja, hogy egy külső tényellenőrző partner szerint hamis a hír, és megjeleníti azokat az információkat, amik alapján a tényellenőr ezt a döntést hozta.
A külső tényellenőrző partnerek azonban nem távolíthatnak el fiókokat vagy oldalakat a Facebookról. A Facebook illetékesei többször bizonygatták, hogy a tényellenőrzés a humorra és a művészetre nem vonatkozik.
Lesz majd egy úgynevezett Kontextus-gomb, ami felvilágosítást ad a hírfolyamban megjelenő cikkek forrásairól. Ezenkívűl pedig külön jelez a Facebook akkor is, ha valaki egy 90 napnál régebbi posztot szeretne megosztani. Ezzel is elkerülve, hogy egy múltbéli hírek terjedni úgy, mintha aktuálisak lenének.
A Facebook tényellenőrző programja viszont nem vonatkozik a politikusokra. Ugyanis a Facebook szerint a politikai beszéd az, amit leginkább tüzetes vizsgálat alá vesznek a médiák.Úgy gondolják, hogy a politikai beszéd korlátozásával az emberek kevésbé lennének tájékozottak arról, hogy mit mondanak választott tisztviselőik, így a politikusok végső soron kevésbé lennének számon kérhetők a szavaikért.
