Megvan az egyetértés, ameddig nem a családképről van szó

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke, és Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese vitázott csütörtökön a Reflektor című műsorunkban. A jelenleg érvényben lévő korlátozásokról, a női princípiumról, és családmodellekről osztotta meg a két fél az álláspontját.

A kormány korlátozásai

Dúró Dóra kezdte a vita első kérdésére a választ, amelyre a mozgalom álláspontját közölte. Eszerint az ésszerűtlen lezárások ellen vannak, egyből fel is hozott egy példát: a kaszinók nyitvatartása. Ésszerűtlen megoldásnak tartja, hogy a kaszinók nyitva tarthatnak, amíg az éttermek úgy lehetnek nyitva, ha csak elvitelre készítenek ételt. Ennek egyik oka az lehet, hogy a kaszinók kormányközeli emberek kezében van – fűzte hozzá a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese.

Dúró második példája a testnevelés órák csak szabadban tartható szabályozása, valamint a konditermek, és uszodák bezáratása volt. Az elnökhelyettes szerint az utóbbi kettő gond nélkül nyitva tarthatna létszámkorlátozásokkal.

Harmadik pontként pedig a kijárási korlátozás okozta nyitvatartási időt sérelmezte, amely szerinte csak azt éri el, hogy a munka után bevásárolni kívánó embereket egy helyre tömöríti, ezzel nagyobb esélyt adva a fertőzés terjedésének. A karácsonyi időszakban több ezer ember zsúfolódott össze a bevásárolóközpontokba, és en bloc olyan üzletek is nyitva tarthattak, amelyek nem szükségesek az élet fenntartásához.

Bősz Anett reagálva az elnökhelyettes véleményére elmondta, hogy nagy részben egyetért az előbb elmondottakkal, és az üzletekben általánosságba véve egy létszámkorlátozást kellett volna bevezetni.

„Ha teljes egészében leáll az élet, akkor egyrészt a gazdasági-társadalmi következmények beláthatatlanok lesznek.”

– hangsúlyozta a Magyar Liberális Párt elnöke.

Dúró Dóra a kérdéshez még hozzáfűzte, hogy az első hullámban az önkormányzatok és a civil szervezetek akciókat indítottak, hogy segítsék az időseket a bevásárlásban. Ez már a második hullámban alig, vagy teljesen megszűnt. Míg a MLP elnöke egyetértett vele, annyit hozzáfűzött, hogy az önkormányzatoknak már nincs arra pénze, hogy ezeket az akciókat folytassák.

Az ideális családmodell

MHM elnökhelyettese egyértelműen kijelentette erre a kérdésre, hogy

„az ideális családmodell egy férfi és nő házasságáról épülő szeretett közösség gyermekekkel.”

Ez a hagyományos családmodell, és ez a követendő példa.

Bősz a kérdésre azzal kezdte a választ, hogy ez egy a kormány által generált vita, amely csak arra van, hogy magyar magyarral vitatkozhasson. Szerinte a család fogalmát nem zárhatják be, ahogy azt az alaptörvényben megváltoztatták, miszerint az apa férfi, az anya nő. Hozzátette: a család nem attól lesz család, hogy egy férfi és egy nő összeházasodik. Ezt a felfogást leginkább a kormány próbálja az emberekkel elfogadtattni, és ennek ellenére igen magas hazánkban az elválások száma. Szerinte nem szabad siettetni a házassági kérdést, hiszen számos élethelyzet van.

Dúró Dóra erre reagálva elmondta, hogy össztársadalmilag a házasságok tartósabbak, mint az élettársi kapcsolatok. Kiemelte, hogy egy gyermeknek szüksége van az édesanyjára és az édesapjára, méghozzá egy háztartáson belül. Ugyanis egy gyermek fejlődésének nem tesz jót, ha az apai és anyai nevelést megosztottan kapja. Ugyanis szerinte a gyermeknevelésben a stabilitás és a szeretet a legfontosabb, amelyet egy gyerek csak egy stabil házasságra épülő családból kaphat meg. Viszont abban mind a két fél egyetértett, hogy az egyszülős családokat emiatt nem szabadna megbélyegezni.

Egyetértés született abban is, hogy a kormány „pénzt rendel” a házasságokhoz, csak megsokszorozzák az olyan házasságok megkötését amely tisztán anyagi okokból történik.

Két apa, vagy két anya egy fedél alatt

Ahogy az elnökhelyettes már elmondta, erre a kérdésre is megismételte, hogy az apa férfi, az anya nő. Ugyanis az apai és az anyai szeretet más jellegű, ezt két azonos nemű nem tudja megadni egy gyereknek.

„Biológiailag és pszichikailag így teremtett minket a Jóisten, hogy úgy vagyunk képesek gyemreket nemzeni, hogy ahhoz egy férfi és egy nő kell, akkor ezt nem lehet felborítani.”

– emelte ki Dúró Dóra.

A MLP elnöke az ír példát hozta fel erre, miszerint Írországban népszavazáson döntöttek arról, hogy azonos neműek házasodhatnak-e. Ezt népszavazással elfogadták, és azóta több ottani konzervatív politikus is úgy gondolja, hogy ez a döntés csak megerősítette a házasság intézményét. Szerinte a házasság nem egy végleges dolog, és nem ez a család központi eleme, hanem a gyermek.

Számos szívárványcsalád él Magyarországon, akik eddig örökbe fogadhattak gyermeket – igaz, csak egyedülállóként -, de ezt a kormány most már gyakorlatilag megakadályozta.

„Ez nem más mint az alapvető jogok, és méltóságok sérelme.”

– hangsúlyozta Bősz Anett

Így is sok homoszexuális pár a „sor végén” levő gyermekeket fogadják örökbe, többek között a romákat és a fogyatékossággal élőket. De ezek a gyermekek nem sérülnek ezzel, sőt egy szerető családba kerülnek, és ezért nem szabad tőlük elvitatni, hogy szülővé váljanak – közölte Bősz Anett.

Dúró valamelyest egyetértett Bősszel, hogy a kormány által hozott döntés, hogy csak házasságban élők fogadhatnak örökbe gyereket egy gyáva szabályozás volt a részükről. Bár a Mi Hazánk Mozgalom ezt mégis megszavazta a szándék miatt – tette hozzá az elnökhelyettes. Szerinte a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségéből kellett volna kizárni a homoszexuálisokat. Emellett hozzátette, hogy most emiatt nagyon sok heteroszexuális párnak is nehéz gyerekhez jutnia. Dúró Dóra még egy statisztikát előhúzott, miszerint a homoszexuális kapcsolatok döntő többsége néhány év alatt tönkremegy, míg egy heteroszexuális kapcsolat nem. Így visszatért az előbb mondott álláspontjára, miszerint a gyermeknek fontos a családhoz fűzött stabilitás.

Meleglobbizás

Dúró szerint a melegek csak önmagukkal éreztetik a leginkább, hogy ők másodrendű polgárok, pedig ez nem igaz. Szerinte az a háromgyermekes anyuka is másodrendű polgárnak érezheti magát az egygyermekes anyukával szemben, mert neki nem sikerült időben elmenni a gyermekéért az iskolába. Ahogy egy apuka is érezheti másodrendűnek magát azért, mert nem tudott elmenni a gyermeke focimeccsére munkája miatt, amíg más apukák igen. Az hogy a melegek mindig azon rugóznak, hogy ők melegek, ez össztársadalmilag a helyén kellene kezelni. Az elnökhelyettes sérelmezte azt is, hogy a melegeknek ott van a Pride felvonulás, míg anyasági felvonulás nincs, és a cégóriások se vezetnek be anyasági stratégiát, de LMBTQ kvótátjuk van.

Bősz szerint viszont nincs szó meleglobbiról, és a cégek se azért „lobbiznak” a melegek jogaikért, hogy ők jobban érezhessék magukat, hanem azért teszik ezt, mert érezhető, hogy itthon gond van ezzel kapcsolatban.

„Egy kerekesszékes embert nem a széke teszi fogyatékossággal élővé, hanem a lépcső ami mellett nincs ott a rámpa”

Az elnök kifejtette, hogy az LMBTQ közösség nem azért központi kérdés, mert ők melegek, hanem az hogy nekik ebből hátrányuk van. Hátrányaik származnak a mindennapi életben, és ők csak azt szeretnék, ha mindenkivel azonosnak tekintenék őket.

A női princípium, és Novák Katalin elment egy bárba…

A vita utolsó kérdésköre a női princípium, és Novák Katalin elhíresült videójában elmondottak voltak.

Dóra mosolyogova, Novák Katalin monológját lerendezte annyival, hogy körültekintőbben kellett volna elmondania, amit elmondott. A nők kérdésével kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a magyar nők sokkal elkötelezőbbek, mint nyugaton. Egy magyar nő 2-3 gyereket szeretne, de a valóság mégis az, hogy ebből egy lesz. Ennek az oka a nőkkel szembeni nagy társadalmi elnyomás és elvárás miatt van, amelyben a kormány nemigazán segít. Az első probléma, hogy az egykeresős családmodell nagyon ritka Magyarországon és a kormány nem támogatja a nők otthonamradását. Az elnökhelyettes szerint azok a nők akik dolgozni szeretnének, és a munkaerőpiacról nem kiesni, azok maximum 1-2 gyermekkel tudják ezt megtenni. További két előítélet van a nőkkel szemben: Aki otthon marad gyereket nevelni, az nem csinál semmit, és aki meg elmegy dolgozni, az mindig csak lepasszolja a gyermekét.

Bősz Anett Novák Katalin videójában elmondottakkal ugyanúgy nem értett egyet, szerinte arra kellett volna a videóját fókuszálni, hogy rendben van az ha egy nő csak gyereket nevel és az is rendben van ha egy nő dolgozni szeretne. Viszont erős kritikát is megfogalmazott, miszerint

„Novák Katalin annyit keres, mint 6 átlag keresetű magyar férfi, így nagyon felháborító, hogy azt mondja, hogy nem baj ha a nő kevesebbett keres.”

Ha érdekel a teljes vita, akkor ezen a linken meg tudjátok nézni: