Február 9-én ünnepeljük a Biztonságos Internet Napját, amikor minden a felelős internethasználatról és a tudatos digitális jelenlétről szól.
Az internet teljesen megreformálta az életünket. Beleivódott a mindennapjainkba, manapság már lehetetlen olyan dolgot mondani amit nem találunk meg az interneten. A világháló új horizontokat nyitott az emberek közti kommunikációban, és minden felhasználója egy kattintásra van majdnem minden információtól. Legyen szó kultúráról, oktatásról, akár egy Michael Jordan játékoskártyának áráról. Ebből az óriási tortából amit az internetnek hívunk, a fiatalok is kaptak egy szelettel (méghozzá igen nagyot). Ugyanis leginkább ők szoktak élni az internet adta lehetőségekkel. Az internethasználók harmadát a gyerekek és fiatalok teszik ki, az UNICEF becslése szerint pedig a fiatalok 71%-a van online.
Általában a gyerekek és a fiatalabb generáció alkalmazkodik a leggyorsabban az új technológiához és lehetőségeihez. Már-már ott tartunk, hogy hétköznapi jelenet lehet az, hogy nem a nagymama tanítja a kisunokáját, hanem az unoka mutatja meg a mamának, hogyan kell Facebookozni, és Youtubeozni. Mégis ők azok, akik a leginkább ki vannak téve a különböző online tartalmi, kapcsolati kockázatoknak. Elvégre, az internet nem csak macskás képekből, és mémekből áll (sajnos).
Az internet egy veszélyes hely
Ahogy egyre több ember tud „beszállni az internetbe”, úgy egyre több olyan ember lesz „online” aki mások kárán szeretne nyerészkedni, esetleg mások megaláztatásán szórakozni. Az utóbbi jelenséget cyberbullying-nak hívják.
A gyerekek és a fiatalok új kockázatoknak vannak kitéve az interneten, amelyek sérelmet okozhatnak nekik. Információkat találhatnak öngyilkosságról, találkozhatnak gyűlöletbeszéddel, esetleg erőszakos, explicit szexuális tartalmú oldalakkal. Fontos viszont, hogy nem minden kockázat. Azok a fiatalok, akik ki vannak téve az online veszélyeknek, nem kerülhetnek bajba, ha megvan a kellő tudásuk és ellenállóképességük a helyzet kezeléséhez. Az Unicef GKO (Global Kids Online) kutatásában résztvevő fiatalok mintegy 20 százaléka mondta azt, hogy látott az elmúlt évben olyan honlapot ami az önkárosításról szólt. A megkérdezettek további 15%-a pedig látott öngyilkosságról szóló tartalmat is.
„Egyszer egy idegen megkérdezte, hogy „mennyibe kerülök”, vagyis, hogy mennyibe kerülne velem egy szexuális aktus.”
– egy 16 éves fiú a Fülöp-szigetekről.
A hazai adatok szerint (Heliotis, 2015.) a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot.
Az internetes bántalmazás különösen káros lehet, hiszen az még szélesebb körben és nagyobb nyilvánosság előtt terjed. A virtuális felületeken ugyanis a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A cyberbullying bármikor megtörténhet, még akkor is megsértheti az áldozat biztonságát, ha amúgy „biztonságos” helyen tartózkodik, például otthon. Ezenkívül az interneten előállított tartalom bármikor újra felszínre kerülhet, ami még inkább nehezíti az áldozatnak, hogy le tudja zárni magában a zaklatást. Ráadásul, ha valakit az interneten zaklatnak egy nyilvános felületen, nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan látták a fényképet vagy posztot, sokkal több tanúja van, mint a nem internetes bántalmazások esetében. A zaklatással járó megalázottság érzése sokkal fájdalmasabb lehet a gyereknek, ha még azt sem tudja, pontosan kikhez jutott el. Manipulálhatják a személyes adatait, megszerkeszthetik a képeit és elküldhetik másoknak. Ráadásul mindezt névtelenül is meg lehet csinálni.
A bántalmazás az bántalmazás, akárhol történik.
Olykor a szülők is lehetnek hibásak
Nem szabad elmenni amellett a jelenség mellett sem, amelyet sharenting-nek neveznek. Ez egyszerűen azt jelenti amikor a szülő olyan képeket, és információkat oszt meg a gyermekéről amely neki, és ismerőseinek aranyos lehet, de a gyermek baráti körében már kínos. A szülőknek, akik a gyerekeikről osztanak meg tartalmakat, figyelembe kell venniük, hogy ez hogyan érinti a gyereket. Vannak olyan aggodalmak, hogy a sharenting megsértheti a gyerek biztonságát, zaklatáshoz vezethet, megalázható lehet vagy későbbi negatív következményekkel járhat. Ha picit idősebb a gyerek, akkor sosem árt engedélyt kérni tőle egy kép megosztásához. Már egy ilyen egyszerű lépéssel megakadályozható, hogy a gyermek kellemetlen helyzetbe kerüljön.
Az internet jó, de lehetne jobb is
Az nem megoldás, hogy a gyermek védelme érdekében eltiltjuk őt az internettől. Ezzel nem megoldjuk a problémát, csak elnapoljuk. Ugyanis a gyermeket nem eltiltani kell az internettől, hanem megtanítani azt biztonságosan használni. Minden felnőtt közös felelőssége megvédeni a gyerekeket ezektől a veszélyektől. Ha online gyermekvédelemről van szó, fontos megjegyezni, hogy habár a legtöbb gyerek ki van téve az online kockázatoknak és fenyegetéseknek, a sérülékeny gyerekek kiemelt figyelmet érdemelnek.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU), és az ENSZ tavaly nyáron publikálta új Online Gyermekvédelmi Útmutatóit, amelyet dr. Baracsi Katalin lefordított magyar nyelvre, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Digitális jólét program együttműködésével. Az útmutatóban többi között részletes tanácsokat adnak szülőknek, tanároknak, iparági szereplőknek, de még politkai döntéshozóknak is a témában, amelyet ezen a linken lehet elérni. Az útmutatót a 9 – 12 éves korosztálynak szánták elsősorban, de a benne levő tanácsokat még felnőtt emberek is hasznosnak találhatják. Hogy gyermekeknek könnyebben fogyasztható legyen ez a közel sem egyszerű téma, egy munkafüzetet és egy kiskönyvet is csatoltak az útmutatóhoz, amelyben játékosan tanulhatnak a bitonságos internethasználatról.
A közel 100 oldalas tanulmány hasznos, és mondhatni érdekes, hogy nem csak a szülőket, és a gyermekeket szólítják meg a probléma súlyáról, és esetleges megoldásairól. Viszont egy 9 – 12 éves gyermek számára nem biztos, hogy egy könyv és munkafüzet fogja teljesen megértetni a problémát.
Van más útmutatás is
Itthon ezzel a témával foglalkozó egyik legnagyobb szervezet a Saferinternet. A szervezet célja, hogy megtanítsa a fiatalokat a biztonságos internethasználatra. Céljuk mögé az Országos Gyermekmentő Szolgálat, illetve a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány is beállt. A témával kapcsolatban évenként konferenciákat is szoktak rendezni. A járvány-helyzet ellenére ez szerencsére idén sem lesz máshogy. Kedd reggel 11 órától kezdődik az online rendezvényük, egészen délután fél 3-ig.
Ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekeket olyan pozitív tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsa, melyeket később a családban, iskolában, barátokkal, majd a munkájuk során is tudnak használni. A digitáliseszköz-használat mind a felnőttek, mind a gyerekek körében jelentősen megnőtt. Éppen ezért a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programja arra hívja fel a gyerekek, szülők és tanárok figyelmét, hogy miközben használják az internetet, informálódnak, tanulnak, játszanak, barátkoznak és szórakoznak a segítségével, mindig tartsák szem előtt, hogy a világhálón veszélyek is leselkednek rájuk! Közösen tudunk védekezni ellenük! Nem mindenki profi internetfelhasználó, de mindenkinek tudni kell az internet előnyeiről és veszélyeiről. – olvasható a saferinternet honlapján. Az esemény mottója:
Együtt egy jobb internetért!
A Safer Internet Day idén 18. alkalommal kerül megrendezésre szinte a világ minden országában.
