Avi Loeb, a Harvard Egyetem csillagásza meghökkentő felvetése az évek során komoly felháborodást keltett, a professzor azonban az új könyvében pontról pontra megfogalmazza, miért gondolja úgy, hogy valóban földönkívüliek lehettek az Oumuamua névre keresztelt objektum megalkotói.
2017 végén egy hawaii obszervatórium kutatói megpillantottak egy objektumot, amely a naprendszerünk belsejében száguldott, méghozzá olyan gyorsan, hogy csak egy másik csillagról érkezhetett. A közbeszédben Oumuamua névre keresztelt, hivatalos nevén 1I/2017 U1 eredetére azonban a tudományos világ képviselői részéről ellentétes vélemények születtek: volt, aki szerint egy elszabadult felhő lehetett, ami leginkább űrtörmelékből állt, mások szerint egy bolygó darabja volt, míg a Harvard egyetem egyik legelismertebb csillagásza, Avi Loeb szerint ez az objektum az idegen élet jelét mutatta meg számunkra.
A szivar alakú, egyedi pályán forgó égitest óránként 315 400 kilométeres sebességgel száguldott. Az objektum 2017. szeptember 9-én érte el pályájának azon pontját, ahol legközelebb járt a Naphoz. Utána már kifelé tartott a Naprendszerből, és mivel a csillagunkhoz képest 95 000 kilométer per órával haladt, a sebessége miatt meg tudott szökni a Nap gravitációs teréből. Szeptember 29. környékén haladt át a Vénusz keringési pályáján, és október 7. környékén a Földén, majd nagy sebességgel folytatta útját a Pegazus csillagkép felé.
Loeb az események után néhány évvel, idén januárban mutatta be a Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai című könyvét, amelyben arra kíván érveket és meglátásokat felhozni, hogy miért nem elképzelhetetlen az, hogy az objektum valójában egy földönkívüli technológia első nyoma volt. Az ’Oumuamua névre keresztelt jelenség a tudós szerint nem lehetett aszteroida; ahhoz ugyanis túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Az elmélet bemutatása során a csillagászatban használt terminus technicusokot is képes annyira leegyszerűsíteni a szerző, hogy egy magamfajta átlag olvasó is friss tudással, új tapasztalatokkal gazdagodjon annak olvasása során, amiben nagy segítséget nyújtanak a különböző ábrák és vizualizációk is.
További előnye a kötetnek, hogy Loeb tollán keresztül nem a tudományos elit kánonjába passzoló elméletek kerülnek terítékre. A csillagász nem fél ellent mondani a tudományos közegnek, még akkor sem ha maga is a tudományos világ krémjéhez tartozik: a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének vezetője, a Harvard Black Hole Initiative (BHI) alapító tagja, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ Elméleti és Számítástudományi Intézetének igazgatója, a Breakthrough Starshot Initiative vezető kutatója, az Amerikai Tudományos Akadémia fizikai és csillagászati elnökségi testületének elnöke, a jeruzsálemi Héber Egyetem Einstein: Visualize the Impossible elnevezésű digitális platformjának egyik vezető tanácsadója, valamint az elnöki természettudományos és technológiai tanácsadói kar tagja Washingtonban, aki karrierje során nyolc könyvet és több, mint 800 szakcikket írt.
A Földönkívüli nem csak azoknak kínál jó szórakozást, akik alapvetően nyitottak az idegen létformákkal kapcsolatos új ismeretekre, hanem azoknak is, akik számára a téma teljesen ismeretlen. Loeb ugyanis megnyerő stílusával nem csak meggyőzni akarja az embert, a célja inkább csak szimplán az, hogy gondolkodásra bírja az embereket. Szövegében rendszeresen idézi Galileot a szerző, ám még mielőtt bárki túlgondolná, tisztázza: nem akar újkori Galileo lenni, azonban sok hasonlóságot lát a Galileo és az ő munkáival szemben megfogalmazott kritikák közt. A könyvében Loeb bemutatja emellett az elmélete következményeit, amelyek mind a természettudományra, mind a vallásokra, mind fajunk és bolygónk jövőjére hatással lehetnek. A Földönkívüli egy rendkívül elgondolkodtató, és még annál is inspirálóbb olvasmány, aminek legfontosabb célja, hogy bemutassa az olvasónak: a határ a csillagos ég.
A könyvet az Agave Könyvek weboldalán keresztül lehet megvásárolni.
