A Föld napja alkalmából a Magyar Természetvédők Szövetsége a magyar kormány számára összeállított egy gazdaságfejlesztési javaslatcsomagot, amit ismertettünk a Jövő TV oldalán. Olvasónk, Vass Bálint okleveles növényorvos, természetvédelmi mérnök arra kért minket, hogy hadd válaszolhasson a természetvédők felvetéseire. A „Mások mondták” rovatunkban lehetőséget biztosítottunk neki, hogy kifejtse érveit és álláspontját a növényvédelem terén, az alábbiakban olvasható – akár vitaindítónak is tekinthető – cikke.
Agrárium és növényvédelem, mint a zöld szervezetek ellenségképei, holott lehetne úgy beszélni róluk, mint a biztonságos élelmiszer előállításának támpillérei.
Április 22-én volt a Föld napja, amely a bolygó természeti környezetének megóvására hívja fel a figyelmet. Nem kevesen szólaltak meg ez alkalomból: másnap reggel az Euronews-on Greta Thunberg-et mutatták, aki a globális felmelegedés veszélyeiről beszélt, majd a Jövő TV oldalán olvastam, hogy a Greenpeace Magyarország mellett a Magyar Természetvédők Szövetsége is javaslatcsomagot állított össze a magyar kormány számára. Kíváncsiságból beleolvastam utóbbi cikkbe, amely hazánk „zöld” gazdasági helyreállítását célozta meg.
Növényorvosként szembetűnő volt számomra, hogy a tervezet egyik céljaként a műtrágyák, valamint a növényvédő szerek fokozatos kivonását, továbbá a talajforgatásos műveléssel történő felhagyást tűzte ki célul, mindezt a fenntarthatóság jegyében. Először is megjegyezném, azzal maradéktalanul egyetértek, hogy környezetünk megóvása, és az energiaforrásokkal történő emberi léptékű gazdálkodás kiemelt jelentőségű, hisz csak így biztosíthatjuk a jövő generációja számára is ezek elérhetőségét. Sőt, alapvetően fontos arra hangsúlyt fektetnünk, hogy együtt tudjunk élni a nekünk otthont adó világgal.
Ugyanakkor inkorrektnek tartom azt, hogy – szokás szerint – a mezőgazdaság egyfajta mumus szerepben van feltüntetve. Ilyen szituációban mindig felmerül bennem, vajon hallottak-e ezek a klímaaktivisták arról, hogy 2014-től kötelező az integrált növényvédelem alapelveit követnie az EU tagországainak?
A kérdés költői. Az IPM (Integrated Pest Management) ugyanis magában foglalja a növényvédő szerek fenntartható módon történő alkalmazását, emellett a kártevők megjelenésének megelőzésére, azok gazdasági kárt okozó szint alá szorítása érdekében olyan növényvédelmi eljárásokat tartalmaz, amelyekkel a kémiai növényvédelem mellett előtérbe helyezi az agrotechnikai, biológiai, biotechnikai, mechanikai megoldásokat.
Hazánkban egyébként a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM-rendelet 8. melléklete tartalmazza ezen alapelveket. Mindez bizonyítja, hogy Európában az agrárium már a fenntarthatóság útjára lépett. Elég lenne összehasonlítani a növényvédelem szabályozását a többi kontinens országaival; le merném fogadni, hogy sokan elképednének, és rájönnének arra, bizony nem az európai mezőgazdaság a felelőtlen.
No de nézzük csak, mi is a probléma konkrétan az MTVSZ által megfogalmazottakkal. Vitathatatlan, hogy a forgatás nélküli talajművelés előnyökkel bír a talajélet – és szerkezet szempontjából, viszont a negatív hatásait is illik megemlíteni:
vízgazdálkodási problémák adódhatnak, a mélyen gyökerező gyomok nehezen irthatóak, valamint teret ad kártevők és kórokozók terjedésének.
Vegyük például a kukoricát: a szármaradványok miatt nő a fuzáriumfertőzés veszélye, jelentősen elszaporodhatnak a talajlakó kártevők és a kukoricamoly, mindez olyan kémiai eljárásokat igényel, amelyek egyébként forgatásos művelés esetében nem lennének szükségesek; továbbá a megelőző jellegű, preemergens – vetés után, kelés előtti – védekezés gyomok ellen szinte lehetetlen, kizárólag állományban hatásos ilyenkor a kezelés. Gyakorlatilag itt ellentmondásba kerül egymással az a két törekvés, miszerint a növényvédő szereket fokozatosan ki szeretnék vonni, miközben a forgatás nélküli talajműveléssel megnő ezek szükséglete.
Egyáltalán miért is kéne a peszticideket kivonni? A cikk elején hangsúlyoztam, hogy növényvédelemnek erőteljes szerepe van az élelmiszerellátásában. Elég arra gondolnunk, milyen kockázattal bír egy fuzáriumfertőzés a gabonában, amelynek következtében emberi és állati egészségre nézve mérgező anyagcseretermékek, ún. toxinok termelődnek.
Szakszerű növényvédelem nélkül nincs lehetőség arra, hogy egészséges élelmiszer kerüljön az asztalunkra.
Akik előszeretettel hangoztatják, hogy a teljes kiőrlésű gabonából készült, illetve bioélelmiszerek egészségesek, vajon belegondoltak már abba, hogy így jóval több mikotoxin kerülhet a szervezetbe, ami a növényvédelemben alkalmazott fungicidekkel és a búza őrlésével kiküszöbölhető lenne? Akik fennhangon hirdetik, hogy a glifozátot ki kell vonni, mert szerintük rákkeltő, holott nincs erre egyértelmű bizonyíték, vajon beszélgettek gazdálkodókkal vagy szakmabeliekkel, hogy milyen helyzetbe kerül a mezőgazdaság enélkül?
Egyébként természetvédelmi területeken előszeretettel alkalmaznak glifozátot, amikor az őshonos növényzetet invazív gyomok terjedése fenyegeti; és ez egyáltalán nem meglepő, hisz ilyen esetben legtöbbször nincs más megoldás. Mindez csak néhány kiemelt példa.
Az elmúlt 19 évben az EU-ban kb. 450 hatóanyagot vontak ki, egy új hatóanyag engedélyeztetése kb. 15 év, illetve 250 millió euró. Mik a következmények?
Ha 2050-ig ez a tendencia lesz a jellemző, az globális szinten 30 százalékos terméskiesést okozna, és 3 milliárd ember élelmiszerellátása válna kérdésessé.
Fontosnak tartom, hogy a közvéleményt szakmai alapon formáljuk, különösen az olyan viharos időkben, mikor rengeteg, zsigerekre ható álhír éri az embert.
Vass Bálint
A cikk szerzője okleveles növényorvos, természetvédelmi mérnök.
