Alagút és a nyolc boldogság terasz

A város egyetlen alagútjáról gyönyörű a naplemente, ahogyan a kicsit felette található nyolc boldogság teraszról is. Innen a város jelentős részét végignézhetjük, majd miután beesteledett, gyakorlatilag pár lépésre innen megis érkezünk a Széchenyi térre, ahol számtalan vendéglátó hely közül lehet választani.

TV-torony

A MOL-Campus megépítése ellenére továbbra is ez Magyarország legmagasabb épülete. Összesen 18 500 tonna vasbeton felhasználásával építetté meg. Sajnos az energiaválság miatt már csak hétvégente van kivilágítva, korábban váltakozószínekben pompázott.

Tettye

Nem csak a pazar kilátás miatt érdemes ide ellátogatni, hanem mert itt található az a mandulafa is, amit 2019-ben Európa év fájának választottak meg. De van itt barlang, romok, valamint a Mecseki láthatatlanoknak emléket állító alkotás is.

A Mecsek

Pécs azért is fantasztikus hely, mert a sok látnivaló mellett rengeteg kirándulóhely is van a környéken. Az egészen rövid túráktól több tíz kilométeres túrákat is szervezhetsz.

A Pécsi Sör

A város söre 1848 óta létezik, legtöbben a Szalon sörről ismerik. Érdekesség, hogy a gyár épülete mellett a pécsiek olcsóbban vásárolhatják meg a termékeket. De nem csak azokat, amiket a boltok polcain is fellelhetünk, hanem külön elkészítik a város lakóinkat a ‘pécsi tavaszi’ sört, valamint karácsonyra a ‘három királyok’ sört.

Amit még mindenképp ajánlunk megtekintésre:

Múzeumok,
Székesegyház,
Ókeresztény sírkamra,
Török örökség,
Belváros/Király utca

A Pécs látnivalók – ez az a 10 dolog, amit semmiképp ne hagyj ki bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Hogyan próbálják átvészelni az idei nyarat a nagy európai repülőterek és légitársaságok? Mire készüljön az, aki a nyár végén vagy az ősz elején készül utazni? Hol, milyen próbálkozások vannak a káosz enyhítésére? Milyen szokatlan együttműködéseket szült az idei főszezon a repülésben? És mit érdemes tudni az egyre több utast érintő slotokról? Többek között erről is szó estik a Somogyi-Tóth Gáborral való beszélgetésen, az Aeropark ügyvezetőjével abban a videóban, melyet a cég a YouTube csatornáján tett közzé.

A Miért van káosz a reptereken és mire számíthatnak az utasok? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Villányi borvidéket korábban Villány-Siklós borvidéknek nevezték, mivel Siklós elsősorban a tüzes fehérborairól volt híres. Mára azonban ezek a borok kicsit háttérbe szorultak, ezért ellátogattunk a Gergen Birtokra, mely közvetlenül a Máriagyűdi Kegytemplom szomszédságában található, ráadásul a szervezett kóstoló keretein belül a helyi borászat történelmébe is betekintést nyerhettünk.

A török időkben épült pincében kóstolhatjuk a környéken termelt borokat, ám ha valaki nem tud ellátogatni ide, az betérhet a harkányi borozójukba is, ahol a könnyed oraszlizling mellett többek között a testesebb traminit is megkóstolhatja.

Utunk innen a szintén kevesebb figyelmet kapó Villánykövesdre vezetett. Aki ide tervez látogatni, annak sajnos számolnia kell a tömegközlekedés hiányosságával. Míg a siklósi térségben a Volánbusz segítségével nehezen el lehet jutni Villányba, addig onnan a Villánykövesdet és Palkonyát is érintő vasútvonalon mindössze 2 óránként közlekedik vonat Magyarbóly és Pécs között. Pozitívum viszont, hogy itt már bátran tervezhetünk, ugyanis az utolsó vonat 22 óra magasságában indul Pécsre.

Villánykövesd és Palkonya történelme közel azonos. A török idők után rácokat telepítettek be, akik egészen egyedi szőlőművelést hoztak magukkal, de ami ennél is nagyobb változást hozott, az a kadarka Magyarországra történő behozatala, bár elmondások szerint a vörösbor térnyerését nem ez hozta el.

Mindkét település jellegzetessége a műemlék védettséget is élvező ikonikus pincesorok a hozzájuk tartozó présházakkal, ahol, ha szerencsénk van, a mai napig kóstolhatunk 1-1 napon az itt termelt borokból. Palkonyán pedig számos gasztronómiai élménnyel is gazdagodhatunk, hiszen a Borverandán vagy a Palkonyhán különleges finomságokat is kóstolhatunk. 

De programokban sem szűkölködik a környék, amivel kapcsolatosan érdemes a közösségi oldalakat, vagy a villanyiborvidek.hu oldalt böngészni.

A kiemelt képen: Palkonya

A A Villányi borvidék felfedezetlen szegletei bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Mielőtt útnak indulnánk, fontos megjegyezni, hogy a város északi fekvése miatt télen a nappalok meglehetősen rövidek, az időjárás pedig meglehetősen hűvös. Ez azt is jelenti, hogy áprilisig bármikor eshet a hó. A város viszont kicsi, így a távolabbi pontokat is könnyen elérhetjük tömegközlekedéssel, de a belvárosban szinte csak gyalogosan érdemes közlekedni. A videóból minden fontos információ kiderül, de cikkünkben adunk pár extra tippet és mutatjuk a térképes elérhetőségeket is.

Reggel Rigában

Nem szokványos látnivaló, de a reggelt érdemes a vásárcsarnoknál indítani. A kezdetekben léghajógyárként működő négy hangárt piaccá alakították át, ami egyébként kezdetben a világ legnagyobb piaca is volt. A hangárok a mai napig az eredeti felosztás szerint működik, azaz van, amelyikben a hústermékeket, van amelyikben csak tengeri állatokat árulnak.

Érdemes lehet reggel üres gyomorral érkezni, hiszen nem csak vásárolni, de enni is lehet. A csarnokban süteményeket, helyi különlegességeket is kóstolhatunk, de vannak étkezők, amik egészen zárásig nyitva tartanak. A bevállalósabbak már reggel, a többiek pedig este helyi sörkülönlegességeket és töményeket is fogyaszthatnak helyben. Arról, hogy mit érdemes enni és inni, arról viszont majd a későbbiekben.

A piac melletti kirakodóvásárra is érdemes pár percet szánni, bár kétségkívül ez a rész nem tartozik a város tipikus látnivalóihoz.

Riga látnivalók – ezúttal a magasból

Ha a piachoz téved valaki, akkor érdemes onnan a pár méterre lévő tudományos akadémiához is ellátogatni. Alapvetően három lehetőség is van, hogy a várost megcsodáljuk. Az egyik a Szent Péter templom tornya, a második a tévétorony, a harmadik pedig az akadémia épülete.

Ez utóbbit azért is ajánjuk kifejezetten, mert a turisták számára nem olyan népszerű, mint a templom tornya, így kifejezetten kevesen vannak. A tévétorony viszont nem csak messze van, de az épületből csak a meglehetősen piszkos ablakokon keresztül lehet kinézni, ami nem biztos, hogy megfelelő élményt nyújtja.

A tudományos akadémia 17. emeletére a nyitvatartási időben 15 emeleten keresztül lifttel, két emeleten keresztül pedig gyalog lehet fellátogatni. Ráadásul jelentősen kedvezőbb áron, mint a többi helyen. Az épületet egyébként a Szovjetunió ajándékozta Lettországnak, mára azonban a falait díszítő sarlókalapácsokat természetesen eltávolították.

Belváros

Az ország változatos történelmének köszönhetően Riga látnivalók tekintetében nagyon izgalmas, szinten minden korszakból megmentettek valamit az utókornak. Ha itt járunk, akkor nem érdemes kihagyni a régi várfalat, valamint az egyetlen megmaradt városkaput, ami Svéd kapu néven híresült el. Ez azért is különleges, mert a kapu felett lakott egykoron a hóhér, aki a kivérzés napján egy szál rózsát rakott ki az ablakába.

Innen nem messze található a lőportorony, a parlament épülete, de nem érdemes kihagyni a három fivér házát. A három épületből álló nevezetesség azért érdekes, mert az épületeket egy-egy század különbséggel építették fel. Ezek közül a legrégebbi épület Riga első bejegyzett lakóépülete volt. A „legújabb” épületben az építészek múzeuma található, mely ingyenesen látogatható, de egy laikus számára inkább csak az épület udvara lehet érdekes.

Gyalogos távolságban gyakorlatilag lépten-nyomon nevezetességekkel lehet találkozni, de Riga jelképeként említett Fekete fejűek kereskedőházát mindenképpen érdemes megnézni. A téren található épületek mindegyikét lerombolták a világháború ideje alatt, ám a város úgy döntött, azokat eredeti állapotukra állítják vissza. Ennek során épült vissza a kereskedőház (ami egyes feljegyzések szerint azért a feketefejűekről kapta a nevét, mert korábban a kereskedők fekete sapkát hordtak). Mögötte a városházát is visszaállították – igaz az az eredeti tervektől eltérően kapott plusz egy emeletet.

Riga adta a világnak a szélkakast, amit szinte minden fontosabb torony tetején látni is lehet.

Múltidéző szobrok, melyeket érdemes megnézni

• Szabadság szobor: az 1930-as rövid időre kikiáltott függetlenség miatt állítottak és aminek talapzatához a mai napig minden nap friss virágot visznek. Korábban egyébként ezért többeket a szovjet uralom ideje alatt elhurcoltak. (térkép)
• Brémai muzsikusok, melyet Bréma városától kapott Riga (térkép)
• Felszabadítás emlékműve – a monumentális szoborcsoport sajnálatos történelmi időszaknak állít emléket, érdekessége azonban, hogy egyszer megpróbálták a lettek lebombázni sikertelenül, 2010 után pedig több petíció is indult a lebontásáért, ám ez a folyamat egyelőre nem indult el (térkép).

Különleges épületek, amik eddig kimaradtak Riga látnivalóinak említéséből

• Ortodox Katedrális – az épületet a szovjet megszállás ideje alatt planetáriumként használták, mára azonban minden az eredeti formájában visszaállítottak és ismételten az egyház kezébe került az épület.
• Zsinagóga – Lettországban egykoron a lakosság nagyjából 10%-a vallotta magát zsidó vallásúnak, ám a szerencsétlen történelmi események következtében a második világháború végére mindösszesen 150 fő élte túl a borzalmakat. Riga egyetlen megmaradt zsinagógája a bárki számára látogatható, ami csak azért tudott fennmaradni, mert a háború idején raktárként funkcionált.
• Faházak – a város számos pontján találhatunk a régmúltat idéző lett faházakat. Ezek sokszor nagyobbak, mint a téglaépületek. Szerencsére vannak, akik ezeket felújítják, így bepillantást nyerhetünk az ország múltjába.
• Szecessziós házak – bár ilyen stílusban épült házakat szinte minden nagyvárosban találhatunk, a 19. század elején épültek a város nehéz időszakait is túlélték az Alberta utcába, amiket így eredeti pompájukban csodálhatjuk meg őket – térképes elérhetőség IDE kattintva.

Gasztronómia

A hely adottságai miatt kézenfekvő a tengeri különlegességek, ám sok más különlegesség van, amit érdemes lehet megkóstolni. A kenyerükre kifejezetten büszkék, mely sötétbarna és meglehetősen tömény is. Levesek közül a lett savanyúkáposztás levest lehet érdemes megkóstolni. Főételeik között gyakran szerepel a sertéshús, így a tradicionális ételeket kínáló helyeken találkozhatunk a csülökkel. Érdemes továbbá megkóstolni a húsgolyókat, valamint a fekete babot, melyet baconnek, hagymával és egy helyi – leginkább a kefír és tejföl kereszteződéséhez hasonlító tejtermékkel öntenek le. Ezt az étlapon így keresd: grey peas, vagy Pelēkie zirņi.

Ajánlott étterem: Folkklubs – tradicionális ételek és hatalmas sörválaszték (este 5 után csak asztalfoglalással érdemes érkezni)

Legjobb sörlelő helyek: Miezis un kompānija, ahol rengeteg féle csapolt sör van, Local Craft Distillerie & Bar, ahol üveges, de annyál nagyobb választék van és ahol a csapos segít az ízlésednek megfelelőt találni. A belvárostól kicsit távolabb a Valmiermuižas alus vēstniecība Rīgā, ahol a hatalmas választékból nem csak vásárolni, de fogyasztani is lehet. A városban egyébként van látogatható sörfőzde – de nem ez Riga látnivalói közül a legkeresettebb, ezért vasárnap minket is zárt ajtók fogadtak.

Árak

Mivel a cikk írásakor az Euró sem a legjobb árfolyamot produkálta, így a magyar árakhoz képest 30-50%-al drágábbak voltak. Viszont a szállásárak a téli időszakokban rendkívül kedvezőek. Akik takarékoskodni szeretnének, azoknak érdemes a boltokban vásárolni, de a már korábban említett piacon is jóval alacsonyabb árakon vásárolhatunk.

Rossz idő esetén számtalan múzeumba térhetünk be, melyek árairól érdemes előre tájékozódni. Jó idő esetén viszont érdemes Riga látnivalói között sétálni.

Bankkártyával a helyek 90%-án lehet fizetni, még a piacon is, viszont több bárban, vagy kisebb múzeumban (például a patikamúzeumban) nem.

Ha érdekelnek a további utazási tippeink, akkor ide kattintva megtekintheted Prágáról szóló írásunkat, ide kattintva pedig belföldi utazási ajánlásainkat. Ha pedig támogatnád munkánkat, akkor azt a Donably felületén teheted meg, melyet előre is köszönünk!

Riga látnivalók

A Riga látnivalók: mutatjuk, miért érdemes ellátogatni a lett fővárosba bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vonattal kétféle módon is, a MÁV vagy a RegioJet szolgáltatásaival is könnyen eljuthatunk Prágába, ám ez utóbbi társaság mellett nem csak az az érv szól, hogy jelentően olcsóbbak a jegyárak, hanem hogy a közép árkategóriás ülések foglalásától az út során ingyen víz és kávé is kapható. A business osztályon pedig ezen felül ingyen pezsgő is jár a napilapok mellett, igaz ezek cseh nyelven vannak. Szintén pozitívum, hogy az egyébként elég tiszta járaton van wifi elérhetőség az áramforrás mellett, valamint az út során végig egy igen kedvező árakkal ellátott étlapról is lehet rendelni, ha valaki megszomjazna vagy megéhezne.

Tömegközlekedés

Prága történelmi belvárosa könnyen bejárható gyalogosan is, de a villamos és metróhálózattal a tőle távolabbi pontokra is könnyen eljuthatunk. Jegyeket SMS-ben, telefonos applikációban vagy a kihelyezett automatákból is vásárolhatunk. Az aktuális menetrendet sem kell nagyon böngészni a társaság oldalán, hiszen Budapesthez hasonlóan a google térképen itt is könnyen megtervezhetjük utunkat, köszönhetően annak, hogy feltöltötték a teljes menetrendet és nyomon követhetjük a járművek aktuális helyzetét. A jegyárakról információk a társaság oldalán találhatóak.

Prága látnivalók

A városban nem érdemes kihagyni a legnevezetesebb prágai látnivalókat, mint a Károly-híd, az Óváros tér és az ott található Orloj, vagy éppen a vár. Mivel Prága számtalan látnivalót rejteget, ha rövid időt tudunk csak a városban tölteni, akkor belépők megváltása nélkül is számtalan érdekességet nézhetünk meg. Nem érdemes ez esetben kihagyni a Kampa parkban található óriásbébiket, a mozgó Kafka szobrot (Charvátova, 110 00 Nové Město), vagy éppen a Vítkov dombot a tetején álló lovasszobrot.

De ha már egy csodás panorámára vágyunk, akkor a bátrabbak megmászhatják a Petrin dombot, hogy a párizsi Eiffel torony másában megnézzék a várost 360 fokos panorámában. A sorbanállás elkerülése végett itt már érdemes előre megváltani a jegyet online formában, amivel kisebb kedvezményhez is hozzájuthatunk.

Ha pedig valaki megelégszik egy kisebb panorámával is, nekik a Szent Miklós harangtornyot ajánljuk, ahol 215 lépcsőfokot megmászva 65 métert mehetünk fel és csodálhatjuk meg Prága nevezetességeit. Út közben pedig megnézhetjük, hogyan élt ott egykoron a harangozó a toronyban kialakított kis lakásban. Mivel a kilátóról sokan nem tudnak, így itt viszonylag kevés turistával találkozhatunk.

A prágai zsidó kultúrát megismerni és a főbb nevezetességeket bejárni egy bő napot is igénybe vehet, de amit mindenképp érdemes megnézni, az 1270-ben befejezett, Európa legrégebb óta működő zsinagógája, a Régi-új zsinagóga, valamint a Jeruzsálem zsinagóga. Ezekre a helyekre szintén érdemes előre megváltani a jegyeket a különböző kedvezmények miatt.

Gasztronómai

Ha végignéztük Prága látnivalóit, nem érdemes kihagyni a helyi gasztronómiát, azaz a cseh söröket és a tradicionális ételeket, mint a csülök vagy a gulyás, ami messze nem olyan, mint amit idehaza megismerhettünk. Árakról és az éttermek minőségéről érdemes a Google térképen található térképről tájékozódni, nehogy csalódás érjen.

Javaslatunk étteremre: U svatého Filipa a Jakuba (étterem honlapja ide kattintva érhető el)

Javaslatunk sörkóstolásra: Belvárosban az Aida Bar (térképen itt), kicsit távolabb pedig az U Sadu, ahol hatalmas választék vár (honlap itt)

Összességében elmondható, hogy egy prágai utazás nem drágább egy belföldi pihenésnél, sőt tapasztalatunk alapján a szállás és vonatárak ellenére is kedvezőbben ki lehet jönni, ami persze valahol szomorú.

A Prága: látnivalók, tippek és árak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vonattal kétféle módon is, a MÁV vagy a RegioJet szolgáltatásaival is könnyen eljuthatunk Prágába, ám ez utóbbi társaság mellett nem csak az az érv szól, hogy jelentően olcsóbbak a jegyárak, hanem hogy a közép árkategóriás ülések foglalásától az út során ingyen víz és kávé is kapható. A business osztályon pedig ezen felül ingyen pezsgő is jár a napilapok mellett, igaz ezek cseh nyelven vannak. Szintén pozitívum, hogy az egyébként elég tiszta járaton van wifi elérhetőség az áramforrás mellett, valamint az út során végig egy igen kedvező árakkal ellátott étlapról is lehet rendelni, ha valaki megszomjazna vagy megéhezne.

Prága történelmi belvárosa könnyen bejárható gyalogosan is, de a villamos és metróhálózattal a tőle távolabbi pontokra is könnyen eljuthatunk. Jegyeket SMS-ben, telefonos applikációban vagy a kihelyezett automatákból is vásárolhatunk. Az aktuális menetrendet sem kell nagyon böngészni a társaság oldalán, hiszen Budapesthez hasonlóan a google térképen itt is könnyen megtervezhetjük utunkat, köszönhetően annak, hogy feltöltötték a teljes menetrendet és nyomon követhetjük a járművek aktuális helyzetét. A jegyárakról információk a társaság oldalán találhatóak.

A városban nem érdemes kihagyni a legnevezetesebb látnivalókat, mint a Károly-híd, az Óváros tér és az ott található Orloj, vagy éppen a vár. Mivel Prága számtalan látnivalót rejteget, ha rövid időt tudunk csak a városban tölteni, akkor belépők megváltása nélkül is számtalan érdekességet nézhetünk meg. Nem érdemes ez esetben kihagyni a Kampa parkban található óriásbébiket, a mozgó Kafka szobrot (Charvátova, 110 00 Nové Město), vagy éppen a Vítkov dombot a tetején álló lovasszoborral.

De ha már egy csodás panorámára vágyunk, akkor a bátrabbak megmászhatják a Petrin dombot, hogy a párizsi Eiffel torony másában megnézzék a várost 360 fokos panorámában. A sorbanállás elkerülése végett itt már érdemes előre megváltani a jegyet online formában, amivel kisebb kedvezményhez is hozzájuthatunk.

Ha pedig valaki megelégszik egy kisebb panorámával is, nekik a Szent Miklós harangtornyot ajánljuk, ahol 215 lépcsőfokot megmászva 65 métert mehetünk fel és csodálhatjuk meg Prága nevezetességeit. Út közben pedig megnézhetjük, hogyan élt ott egykoron a harangozó a toronyban kialakított kis lakásban. Mivel a kilátóról sokan nem tudnak, így itt viszonylag kevés turistával találkozhatunk.

A prágai zsidó kultúrát megismerni és a főbb nevezetességeket bejárni egy bő napot is igénybe vehet, de amit mindenképp érdemes megnézni, az 1270-ben befejezett, Európa legrégebb óta működő zsinagógája, a Régi-új zsinagóga, valamint a Jeruzsálem zsinagóga. Ezekre a helyekre szintén érdemes előre megváltani a jegyeket a különböző kedvezmények miatt.

Úgyszintén nem érdemes kihagyni a helyi gasztronómiát, azaz a cseh söröket és a tradicionális ételeket, mint a csülök vagy a gulyás, ami messze nem olyan, mint amit idehaza megismerhettünk. Árakról és az éttermek minőségéről érdemes a Google térképen található térképről tájékozódni, nehogy csalódás érjen.

Összességében elmondható, hogy egy prágai utazás nem drágább egy belföldi pihenésnél, sőt tapasztalatunk alapján a szállás és vonatárak ellenére is kedvezőbben ki lehet jönni, ami persze valahol szomorú.

A Mit érdemes megnézni Prágában és mindez mennyibe kerül? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Dömötör Csaba akkor elmondta, hogy a WHO már elfogadta a kínai vakcinát, ezért közös érdek, hogy a turizmus is mihamarabb helyreálljon. Az orosz vakcinával, illetve annak hatékonyságával kapcsolatosan pedig elmondta:

megérte a többlábon állás politikáját folytatni és egyszerre több forrásból is beszerezni vakcinákat.

Hollik István már ennél magabiztosabban fogalmazott, szerinte minden európai ország abban érdekelt, hogy a turisztikai szezonját megmentse,

ha vannak magyarok, akik kínai és orosz vakcinával voltak beoltva és menni szeretnének nyaralni, fognak tudni menni.

Itt azért még visszakérdeztem, hogy jól értem-e, hogy akkor azt állítja, hogy a fenti kijelentésével arra utalt, hogy szabadon utazhatunk, mire érkezett a válasz: biztosan.

Ehhez képest továbbra sincs szabad utazás, pedig lassan augusztus közepét írunk és a nyári szezon végé fele közeledünk. A kormány természetesen próbált javítani a körülményeken és sorra születtek együttműködési megállapodások országok között, ahová korlátozásmentesen lehet beutazni az oltottságot igazoló védettségi igazolvánnyal, függetlenül attól, ki milyen vakcinát kapott.

Ezek az országok jelenleg a következőek:

• Albánia
• Bahrein
• Ciprus
• Cseh Köztársaság
• Észak-Macedón Köztársaság
• Georgia
• Horvátország
• Kazah Köztársaság
• Marokkó
• Moldova
• Mongólia
• Montenegró
• San Marino
• Szerb Köztársaság
• Szlovákia
• Szlovénia
• Törökország
• Ukrajna
• Üzbegisztán

A listából tehát jól látszódik, hogy az Európai Unió nagy részében továbbra sem lehet a kínai és orosz vakcinával pihenni menni, arról pedig nincs információ, hogy ezen vakcinák elfogadásával kapcsolatosan előrelépés történt volna. Viszont lehet menni a Kazah Köztársaságba.

A Továbbra sem lehet utazni szabadon a keleti vakcinákkal, pedig ígéret volt rá bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Július 19-től nem kell karanténba vonulniuk azoknak a Nagy-Britanniában élő utazóknak, akik a brit kormány által a „sárga” országokból, köztük Magyarországról térnek vissza Angliába. A sárga jelzés fokozott járványkockázatú kategóriába sorolt országot jelent. Fontos, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik a brit oltási kampány keretében kapták meg a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisát – jelentette be csütörtökön Grant Shapps brit közlekedési miniszter.

Shapps a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: az intézkedés egyelőre „előnyben részesíti” azokat, akik az Egyesült Királyságban kapták meg mindkét oltási adagot.

Hozzátette ugyanakkor: a brit kormány már dolgozik azon, hogy „a nyár későbbi szakaszában” a fontos turisztikai piacokról, köztük az Egyesült Államokból és az Európai Unió országaiból Angliába érkező külföldiekre is kiterjedhessen a beutazási korlátozásokat enyhítő intézkedés.

A miniszter kiemelte azt is, hogy az enyhítéssel egy időben érvényét veszti az a kormányzati ajánlás, amely eltanácsolja a Nagy-Britanniában élőket a sárga kategóriás országok felkeresésétől.

Piros, Sárga, Zöld

A brit kormány május 17-én léptette érvénybe a közlekedési lámpákéhoz hasonló színkódos rendszert. A zöld, a sárga és a vörös színkategóriák alapján határozzák meg, hogy Angliába milyen feltételekkel lehet külföldről beutazni.

Jórészt ugyanezt a rendszert követi az Egyesült Királyság másik három országa, Skócia, Wales és Észak-Írország is.

A sárga kategóriás országokból érkezőknek tíz napot karanténban kell tölteniük. Indulásuk előtt egy, érkezésük után két koronavírustesztet kell elvégezniük. Valamint a két angliai szűrővizsgálathoz szükséges eszközöket még indulásuk előtt saját költségükön meg kell rendelniük angliai tartózkodási címükre a brit kormány erre kialakított online felületén.

A 167 országot számláló sárga kategória a legnépesebb.

A brit kormány ide sorolja Magyarországot és – a zöld kategóriába nemrégiben átsorolt Málta kivételével – az összes többi EU-tagállamot.

A sárga kategóriába tartozik az Egyesült Államok is.

Grant Shapps a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában nem tért ki az egyes színkategóriás besorolások egy hét múlva esedékes következő felülvizsgálatának várható kimenetelére. Azonban hangsúlyozta: a július 19-én érvénybe lépő enyhítések nyomán a sárga kategóriás országokból Angliába érkezőkre gyakorlatilag ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a zöld kategóriába tartozó országokból beutazókra.

A közlekedési miniszter elmondta: az új szabályozás alapján a sárga kategóriás országokból érkezőknek indulásuk előtt legfeljebb 72 órával, illetve az angliai érkezésük utáni második napon koronavírustesztet kell elvégeztetniük, de mentesülnek az érkezés utáni nyolcadik napon elvégzendő, a jelenlegi szabályok alapján még kötelező újabb szűrővizsgálat, valamint a tíznapos karantén alól.

Shapps hozzátette: mindez azokra vonatkozik, akik angliai beutazásuk előtt legalább két héttel megkapták az Egyesült Királyságban a koronavírus elleni oltás második adagját.

A miniszter hozzátette: változatlanul minden beutazónak ki kell töltenie indulás előtt a Passenger Locator Form nevű utasazonosító online űrlapot, és ezen a szabályok enyhítése után fel kell majd tüntetni az oltási státust, vagyis azt, hogy az utas mikor és hol kapta meg a koronavírus elleni vakcinát, és hány oltási dózisban részesült.

/MTI

A Enyhülni fognak a Magyarországra is érvényes brit utazási korlátozások bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Azoknak az állampolgároknak, akik az Európai Unión belül utazást terveznek, azt javasolják, hogy digitálisan töltsék le, vagy az EESZT Lakossági portáljára belépve nyomtassák ki az uniós Covid-igazolást. Ha papíralapon szeretnének hozzájutni az igazolványhoz, a kormányablakokban és a háziorvosnál is beszerezhetik akár előzetes időpontfoglalás nélkül is.

Az uniós Covid-igazolás az egész unióban egységes vizuális megjelenésű, kétnyelvű, digitális és papírformátumban is ingyenesen elérhető, QR-kóddal van ellátva. Mivel az igazolás nem minősül úti okmánynak, így nem kerül hivatalból kiállításra, sem megküldésre.

Az igazolást az uniós tagállamok nemzeti hatáskörben adják ki, érvényessége az összes uniós tagországra kiterjed, teljes körű alkalmazása 2021. július 1-jén lépett életbe. Magyarország július 1-jétől a többi tagállamhoz hasonlóan szabad beutazást biztosít az uniós Covid-igazolással érkező külföldieknek.

Az igazolás a Magyarországon már május eleje óta működő mobilapplikáción keresztül is letölthető, ami az ügyfélkapus bejelentkezési adatokkal használható. Ha már letöltötték ezeket az alkalmazásokat, akkor frissíteni kell az EU-s jogszabálynak megfelelő verzióban, ami szintén elérhető az alkalmazás-áruházakban. Az igazolás emellett ügyfélkapus belépés után letölthető az EESZT oldaláról is, amit ezt követően kinyomtathatnak.

Az oltási igazolásra jogosult az,

akit legalább egy alkalommal már beoltottak, és az első oltás óta nem telt el egy év. Az oltási igazolvány egy évig érvényes. A dokumentum tartalmazza az oltóanyag hivatalos nevét és gyártóját. A fogadó ország határozza meg, hogy milyen típusú oltóanyagokat fogad el a határátlépésnél.

Felgyógyulási igazolást kaphat, aki igazoltan átesett a fertőzésen. Ez azt jelenti, hogy az utolsó pozitív eredményű, a koronavírus kimutatására szolgáló PCR-tesztje vagy az uniós rendelet szerint elfogadható pozitív antigéngyorsteszttől számított tizenöt nap eltelt, de nem régebbi 180 napnál. Az ilyen típusú igazolvány érvényességi ideje 180 nap, de ez tagállamonként változhat. Az igazolványt ebben az esetben legkorábban tizenegy nappal azután kell kiállítani, hogy első alkalommal végeztek pozitív eredményű antigéngyorstesztet vagy negatív PCR-tesztet.

Tesztigazolást igényelhet, aki rendelkezik negatív koronavírusteszttel. Ennek a dokumentumnak az érvényességi ideje a legrövidebb. Lehet 24, 48 vagy 72 órás. Magyarországra 72 óránál nem régebbi teszt szükséges.

Mindegyik dokumentumon szerepel egy QR-kód, amely szavatolja az igazolás hitelességét, így ha a nyomtatott formánál döntenek, arra nem kell sem pecsét, sem aláírás, hiszen azok nélkül is érvényes. A kódot csak speciális leolvasó szoftverrel lehet ellenőrizni.

Ha valaki nem tervez utazást, belföldön továbbra is elegendő a magyar védettségi igazolvány felmutatása, ha az szükséges a különféle szolgáltatások igénybevételéhez.

A Online is elérhető az EU-s oltási igazolás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Győr-Moson-Sopron megyénél is kisebb szigetországba augusztus 1-től utazhatunk, így sajnos még egy bő hónapot várnia kell annak, aki a Zöld-foki szigetországba szeretne utazni.

A védettségi igazolások kölcsönös elfogadásáról szóló kétoldalú megállapodást az alábbi országokkal kötött Magyarország eddig a pillanatig:

1. Albán Köztársaság,
2. Bahreini Királyság,
3. Ciprusi Köztársaság,
4. Cseh Köztársaság,
5. Észak-macedón Köztársaság,
6. Georgia,
7. Horvát Köztársaság,
8. Kazah Köztársaság,
9. Marokkói Királyság,
10. Moldovai Köztársaság,
11. Mongólia,
12. Montenegrói Köztársaság,
13. Szerb Köztársaság,
14. Szlovák Köztársaság,
15. Szlovén Köztársaság,
16. Török Köztársaság,
17. Ukrajna,
18. Zöld-foki Köztársaság.

A Újabb országban fogadják el a magyar védettségi igazolványt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.