Mikroműanyagnak nevezik azokat az öt milliméternél kisebb műanyagdarabokat, amelyeknek a vastagsága egy két Euróséhoz közelít.

Rengeteg mikroműanyag található a kozmetikumokban, a gyógyszerkapszulákban, vagy akár a mosószerekben is. Mikroműanyag akkor is keletkezhet, amikor például egy szintetikus ruhát mosunk ki a csap alatt.

Jelentős mikroműanyag kerül a csecsemőkbe a rágójátékokon keresztül, illetve ha mikroműanyagot tartalmazó szőnyegeken másznak.

A két leggyakoribb mikroműanyag szintjét vizsgáltak meg a kutatók tíz felnőtt és hat csecsemő székletmintájában, a polietilént  (PET) és a polikarbonátot (PC).
Mind a felnőttek mind a csecsemők mintájában találtak mikroműanyagot a kutatók, de az összehasonlítást követően, kiderült, hogy a csecsemők mintájában legalább tízszer annyi a mikroműműanyagot találtak, mint a felnőttekében.

Tudósok szerint az emberi szervek képesek felszívni a mikroműanyagot, viszont nem tudni, hogy hosszú távon mit okoz ez az emberi szervezetben.

Aggodalomra ad okot, hogy a laboratóriumban elvégzett kísérletek azt mutatják, hogy a mikroműanyag ahelyett, hogy ártalmatlanul átjutna a a szervezeten igencsak egészségtelen hatással van az egészségre, mivel a legkisebb darabok képesek bejutni a keringésünkbe. Az állatokon végzett kísérletekben pedig kimutathatóvá vált, hogy sejthalált, gyulladást és anyagcserezavarokat okoz.

A mikroműanyag nem csak a szervezetre de a környezetere is nyilván káros hatással van.

Tavaly a Duke Egyetem tudósai bizonyították, hogy a vegyszerekben lévő mikroműanyag komoly veszélyt jelent az óceáni halállományra, mivel nagyban befolyásolja a szaporodási hormonokat. A ruhák mosása közben keletkezett mikroműanyag nagyrésze is az óceánokban landol.

A Kagylókon a világ szeme:

A tengerek szűrőiként a kagylók segíthetnek, mivel képesek eltávolítani a mikroműanyagokat az óceánokból. A kutatók azt találták, hogy egy 300 kagylóból álló klaszter óránként 250 000 darab mikroműanyagot képes kiszűrni.

Mit tehetünk mi?

Nyilván a kagylók sajnos nem bizonyulnak hasznosnak az otthoni mikroműanyag harcban, de mi is tehetünk a tendencia csökkentése érdekében.

Nem ajánlott az összes régi szintetikus szemetet a kukába dobni, mivel valószínűleg egy hulladéklerakóba kerül, ahol soha nem lesz esélye a lebomlásra.

Vannak szűrők, amelyek fel tudják fogni a szintetikus ruháról lehulló mikroműanyagokat. Illetve, ha teljes terheléssel mosunk, csökken a súrlódás és így kevesebb mikroműanyag kerül a csatornákba.

(Euronews)

A A csecsemők szervezetében egyre több a mikroműanyag bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Felvetődhet a kérdés: mi közünk nekünk az óceánokhoz, amikor még tengerünk sincs? A válasz az, hogy az óceánok jelentős mértékben befolyásolják a Föld éghajlatát, az éghajlatváltozást, és így a mi életkilátásainkat is.

Földünk felszínének több mint 70 %-át tenger borítja. Minden második levegővétel a Földön az óceánok növényvilágának köszönhető. Létük biztosítja termelődő oxigénkészletünk felét, miközben elnyelik az emberi tevékenységek által kibocsájtott CO₂ egyharmadát. Ugyanígy meghatározó szerepük van a Föld éghajlatának, időjárási viszonyainak alakulásában: Az óceánok nyelik el a Földet érő hő legnagyobb részét, különböző mértékben az Egyenlítőtől a sarkokig. Ez a különbözőség meghatározó tényezője a hatalmas energiával végbemenő légköri áramlások évmilliók alatt kialakult rendszerének, miközben a tengerek és az óceánok egyfajta hő- és energia akkumulátorként játszanak szerepet a szélsőséges viszonyok kiegyenlítésében, elősegítve a bolygó sajátos „komfort klímájának” kialakulását.

De a jelenlegi, nagyrészt ember okozta gyors globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent: veszélybe került az élőviláguk, a biológiai egyensúlyuk, aminek felborulása egyrészt ökológiai katasztrófához vezet, másrészt a földi klíma szabályozásában betöltött szerepük is átalakul, így az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyoknak nemhogy a fékezői, de a kiváltó tényezői lehetnek. A Meteorológiai Világszervezet nem véletlenül mondta ki, hogy ha meg akarjuk ismerni az éghajlat és az időjárás változását, meg kell ismernünk, értenünk és védenünk kell az óceánok életét.

Hogy mi mit tehetünk ezért? Csökkentenünk kell az „értől az óceánig” vízbe és légkörbe jutó szennyezéseket, védeni és bővíteni kell a természetes élőhelyeket, amelyek e jótékony és semmi mással nem pótolható élő rendszer részei – olvasható az LMP oldalán.

A Ma van az Óceánok világnapja bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.