Vona Gábor videóban hívta vitára a DK elnökét. Vona szerint eljött az idő, hogy egy asztalhoz üljenek. Hozzátette, hogy a jövő év fontos év lesz, mert két fontos választásra is sor kerül. Ez Európai Parlamenti választáson a DK és a 2RK versenytársak lesznek. Az önkormányzati választáson pedig olyan tekintetben lesznek versenytársak, hogy a 2RK álláspontja szerint az önkormányzatoknak pártmenteseknek kellene lenniük.

A 2RK elnöke úgy véli, ő és Gyurcsány Ferenc az a két pártelnök, akiknek nézetei a legtávolabb állnak egymástól. A vita helyszínének Vona Gábor a DK TV-t nevezte meg és azt szerette volna, hogy élő adásban vitassák meg a kérdéseket.

Reagált a DK – ezért nem lesz vita

A Demokratikus Koalíció közelményben reagált Vona Gábor felhívására. Ebben kifejtették, hogy pártjuk szerint az ország legfontosabb kérdése ma az, hogy ennek a kormánynak az irányításával tovább folyik-e az ország tönkretétele, vagy szociáldemokrata politikával Dobrev Klára kormánya új utat nyit az emberek, a családok és hazánk felemelkedésére. 

„Ha valamiről, akkor csak erről érdemes vitatkozni. Ha Vona Gábor pártja a jelenlegi kormányt támogatja, akkor nem érdemes vele vitázni, hiszen ez esetben Orbán Viktor az igazi vitapartner. Ha a 2RK az Orbán-kormány leváltásáért dolgozik, akkor el kell hárítsuk a kezdeményezést, ahogy eddig se folytattunk nyilvános vitát az ellenzék egyetlen szereplőjével sem. ​​Aki meg esetleg középen szeretne lenni, az a jelenlegi helyzetben végeredményben a kormánnyal van.” – írták.

Szerintük eljön a vita ideje, de azt a kormány vezetője és az ellenzék vezetője között kell majd lefolytatni. 

A Gyurcsány Ferenc nem vitázik Vona Gáborral bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vona Gábor szerint a vidék-város ellentét egy politikailag is meglévő ellentét, amit a mai NER-ellenzék vitában is megjelenik. Úgy gondolja, hogy az ellenzék nem véletlen, hogy a fővárosban tud nagyobb méretű demonstrációkat szervezni, valamint ott tud főpolgármestert állítani és Budapesten szerzik rendre a legtöbb mandátumot. 

Ő saját magát egyébként nem tartja se vidékinek, se fővárosinak, mivel egyetemi évei óta nem lakik vidéken, de gyerekkora miatt fővárosiként sem tudja definiálni magát.

Azt viszont hibás leegyszerűsítésnek tartja, hogy vidéken a bunkók élnek, akik a Fideszre szavaznak, a fővárosban pedig a liberálisok, akik az ellenzéket támogatják.

Hont András szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy kik azok, akik a kormánypártra és az ellenzéki összefogásra szavaztak, de személyes élményéből azt látja, hogy a magyar falu és a város között egyre élesebb határ húzódik. 

Vona szerint az 1,9 millió ellenzéki és 3 millió kormánypárti szavazati arányban nem csak a város-vidék ellentét mutatkozott meg, hanem inkább a kampány eredménye, valamint a háborús helyzetnek volt köszönhető. Úgy gondolja, hogy az előválasztás második fordulója után még lett volna esélye az ellenzéknek

„Nem volt lefutott mérkőzés. Egy jó kampánnyal az ellenzék megnyerhette volna a választást.”

– mondta Vona Gábor.

Hont szerint minden racionális számítás azt mutatta, hogy ha a NER-ben nincs radikális összeomlás, akkor ezt a rendszert nem lehet leváltani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosban is 41%-ot kapott a Fidesz, azaz majdnem minden második ember még ott is a kormánypártra szavazott. Ráadásul a negyedik kétharmados Fidesz győzelmet nem lehet a háborúra fogni.

Hont András arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktornak van egy nagyon jól elmesélhető és az egyszerűbb vidéki ember számára is átélhető története van, amihez viszonyulni tudnak. Méghozzá, hogy ő a falusi ember, aki Felcsúton disznót perzsel, ténykedik otthonában és felkerült a fővárosba. Pedig a nagyapja budapesti volt, az Orbán család csak később került a Fejér megyei településre.

Hogy hogyan alakult át a választási preferencia, arra Vona Gábor elmondta, hogy mára nagyjából arra szűkült le a választói döntés, hogy valaki szereti Orbán Viktort, vagy nem szereti Orbán Viktort. Ezzel kapcsolatban pedig úgy véli:

„Már Gyurcsány Ferenc is egy Orbán Viktor által felfújt lufi”

A háború viszont mindent borított. A választási kampány egyre inkább kompetencia kérdéssé vált, azaz az volt a fontos, hogy a választók kiről tudják elképzelni, hogy egy országot képes irányítani. 

Szerinte Márki-Zay Péter mögé egy idő után a kormánypropaganda plakátjain bohócot sem kellett volna mögé tenni, annyi elképesztő kijelentést tett. Ez pedig sokakat elbizonytalaníthatott abban, hogy valóban képes lenne egy ország vezetésére. 

„Egyszóval nem jobboldal-baloldal, hanem a kompetencia képességről döntöttek a választók.”

Azt is kiemelte, hogy míg Magyarországon az ellenzék azzal volt elfoglalva, hogy ki legyen Orbán Viktor kihívója, addig ő a világ vezetőivel tárgyalt, azaz az ellenfelei fölé helyezte magát. 

„A választói értékelés egyszerű. Látják, hogy Orbán Viktor külföldön tárgyal, miközben Márki-Zay Pétert nem fogadják még Erdélyben sem.”

Hogy mi alapján változtak meg a bal és jobboldali preferenciák, Hont András úgy vélekedett, hogy a meglévő családi élmények már a múlté. Például a korábbi „vörös” helyek, mint Heves megye vagy Komárom-Esztergom megye már nem baloldali hely, nem tud az ellenzék érdemi eredményt elérni. 

Szerinte Pécs 2-es választókörzetét is azért nyerte meg korábban az ellenzék, mert hozzá tartozott Komló, ahol 2010-ig MSZP-s polgármester regnált. De 2022-ben ez is megváltozott és senki nem gondolta volna, hogy az ellenzéki Szakács László nem fogja ezt a körzetet megnyerni, amihez Pécs uránvárosi része is hozzátartozott. Hasonló a tapasztalat Budapest pesti külső részén is, ahol a XVII. kerületben először nyert a Fidesz, ez pedig korábban szinténellenzéki körzet volt.

Az újságíró szerint ezeknek az eredményeknek családi okai vannak, mert azok, akik panelban laknak, bányában vagy a nehéziparban dolgoztak, nekik a szocializmus felemelkedést hozott. Ezért őrizték sokáig jó szívvel az emlékezetükben ezt az időszakot. 2022-ben pedig, ha más mintázattal is de csak a jelenlegi kormány biztosíthatta nekik a korábban már átélt kiszámíthatóságot.

Hont András arról is beszélt, hogy bizonyos helyeken, így Baranya megye déli részén, az Ormánságban a személyes lekötelezettség és kiszolgáltatottságnak olyan példáit is látni, ami megkérdőjelezi azt, hogy valaki szabad akaratából választ képviselőt. De ezen túlmenően is vannak olyan társadalmi jelenségek, amit a Fidesz felismert, ami nem csak a magyar társadalomban van jelen, hanem a világ számos már országában is. A Fidesz nem csak a pillanatot méri, hanem a mérések tendenciákat és mintázatokat is kirajzolnak, amivel helyesen reagálni tudnak. Ez a tudás pedig hiányzik az ellenzékből. 

A jelenelgi rendszer leválthatóságáról Vona Gábor úgy véli, hogy a NER-t a világ fogja majd leváltani, mivel a magyar nép gyakorlatilag sosem élt meg valódi rendszerváltást a történelme során. Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor 2006-ban a választási vereség után eltemette a saját pártja, onnan mászott ki – gyakorlatilag a föld alól, most pedig leválthatatlannak tartjuk. Egyszóval ő óvatos lenne a nemrég megalakult árnyékkormánnyal is.

A Vona Gábor: „Nem jobboldal-baloldal, hanem a kompetencia képességről döntöttek a választók.” bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Sokan értetlenkedtek, hogy miért a nagyon fiatal és még tapasztalatlan Fekete-Győr Andrást indította a Momentum a miniszterelnök-jelölti versengésben, miért nem kerestek maguknak egy idősebb szakértőt a holdudvarukból, vagy valamelyik népszerű uniós képviselőnőjüket. Különösen igazolva látták néhányan az értetlenkedésüket, amikor a párt elnökének kampányába becsúszott néhány kommunikációs baki. Az én véleményem szerint azonban a lehető legjobb döntést hozta a Momentum, és íme 5 érv, hogy miért gondolom így:

1. A Momentum a DK és a Jobbik mellett igényt tart a legerősebb ellenzéki párt szerepkörére, amely versengést a jelenlegi választási együttműködés ugyan elfedi, de ettől az még a háttérben folyik. Minden párt számára egy ilyen helyzetben a leglogikusabb, ha a tagság által megválasztott vezetőjüket előre tolják, ezzel mutatva erejüket. Erre pedig kevés jobb lehetőség van, mint egy miniszterelnök-jelölti kampány. Egy külsős jelölt beemelése hatalmas butaság lett volna.
2. A magyar politika még mindig egy macsó világ. A társadalomban pedig a nyugati országokhoz képest sokkal kisebb elfogadottsága lenne egy női jelöltnek. A két uniós képviselőnő ráadásul maga sem mutatott túl nagy belpolitikai aktivitást, úgy tűnik, ők sem ambicionálták ezt a feladatot. Fekete-Győr Andrásban ellenben sokan vélik felfedezni a fiatal Orbán imázsát, ami minden kockázata és negatívuma ellenére egyúttal erőt is sugárzó toposz.
3. A miniszterelnök-jelöltek mezőnyében egyedül a Momentum elnöke épít tudatosan a fiatalságra. Bár koruk alapján akár mások is megtehették volna ezt, de ők inkább a nagyobb számú és biztosabb szavazónak számító közép- és nyugdíjas korosztályra céloznak. Ez viszont piaci rést nyitott az amúgy is legfiatalabb Fekete-Győr Andrásnak, aki jól láthatóan tudatosan is épít az ifjúsági tematikákra.
4. A másik négy jelölt minden lapját ’22-re tette fel. Ezért számukra csak a győzelem lehet opció. A többi jelöltnek egy vereség ugyanis a saját személyes vereségét is jelenti. Fekete-Győr Andrásnak azonban nem ez az utolsó tölténye. És a pártja is mind program, mind önálló karakter, mind társadalmi tartalékok tekintetében a többiek előtt áll, amely a választások utáni világban majd döntő lehet. Fekete-Győr Andrásnak ezért most nem kell nyernie, bőven elég a tisztes helytállás és brandépítés.
5. Akár sikerül a második fordulóig eljutnia, akár nem – egyelőre az utóbbi látszik valószínűnek -, a Momentum elnöke adott pillanatban vissza tud lépni valaki javára. (Ahogy meggyőződésem szerint visszalépésre készül Jakab Péter és Márki-Zay Péter is az első forduló után Karácsony Gergely javára.) Ez pedig az egyéb területeken – választókerületek, listaállítás, kormányzati feladatkörök stb. – alkupozíciót nyit majd a számára és a Momentumnak is.

Fekete-Győr András tehát azzal, hogy elindult miniszterelnök-jelöltnek, azt az egyedül logikus és jó döntést hozta meg, amely mind neki személyesen, mind az általa vezetett pártnak a leghasznosabb volt.

Forrás: Vona Gábor Facebook oldala

A Vona Gábor: 5 érv, hogy miért volt érdemes Fekete-Győr Andrásnak elindulni az előválasztáson bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vona Gábor szerint az öt érv az alábbi:

1. Az a nyerő, akinek megfelelő logisztikai háttere van az előválasztáson való mozgósításhoz. Ez többeknek is adott, de a főpolgármester már az önkormányzati választásokon bizonyította, hogy mögötte gyűlt össze a legerősebb network.
2. Az a nyerő, aki már bizonyította, hogy képes győzni a Fidesz ellen. Ezt Márki-Zay Péter mellett Karácsony bizonyította eddig Tarlós ellen.
3. Az a nyerő, aki képes egyesíteni az egész ellenzéket. A főpolgármester mögé már az első nap többen álltak, mint az összes többi jelölt mögé az elmúlt hónapokban együttvéve. Sőt, meggyőződésem, hogy Jakab Péter és Márki-Zay Péter is vissza fog lépni a javára az első forduló után.
4. Az a nyerő, aki képes megszólítani a bizonytalanokat, esetleg jobboldaliakat is. Ehhez pedig nem elég az orbánozás, az indulat és nagyotmondási licit. Integratív személyiség és program kell. Csak egy példa: a főváros méltó módon emlékezett meg Trianonról.
5. Az a nyerő, akinek van programja és azt be is tudja mutatni. Itt talán Dobrev Klára lehetne ellenfél, de ő meg a 2., 3., 4. pontok miatt nem rúg majd labdába. Karácsony mögött közben az ellenzéki értelmiség jelentős része felsorakozott.

Az előválasztáson sima Karácsony Gergely győzelem várható. A feladat neheze utána jön. Meg kellene verni Orbán Viktort, vidéken is (!), majd egy alkotmányosan foglyul ejtett, erőforrásoktól megfosztott országot jól kormányozni. De ez már egy másik történet…

Kiemelt kép: Vona Gábor Facebook oldala

A Vona Gábor: az előválasztáson sima Karácsony Gergely győzelem várható bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ahogy az eredményen is látszik, a válaszadók több mint 95 százaléka értett egyet a fent említett kérdéssel.

Vona Gábor, a Második Reformkor Alapítvány alapítója oldalunknak elmondta, hogy a szavazás megkezdésést több hónap előkészület előzte meg. Ezért komolyabb hiba nem lépett fel a szavazás ideje alatt. Hozzátette, hogy pár minimális kellemetlenség volt a felhasználók részéről, de ezeket azonnal orvosolni tudták. Viszont érdemes megjegyezni, hogy a Második Reformkor Alapitvány csupán a kampányt csinálta, az informatikai hátteret egy svájci-magyar startup, a Pegapoll biztosította.

A szavazás lezárásáról szóló bejegyzésben kijelentették, hogy az eredményből egy törvényjavaslatot készítenek. Vona Gábor reményei szerint ez egy többpárti kezdeményezés lesz.

Ismerve a kormánypárt véleményét, az erőviszonyok sajnos adottak, de az ügyet akkor is melegen kell tartani és legkésőbb 22 áprilisa után az új parlamenttel el kell fogadtatni

Jelentette ki az alapítvány alapítója.

Az online népszavazás jövőjéről Vona azt mondta, hogy mivel mindenki nagy sikerként élte át Magyarország első ilyen kezdeményezését, így garantált, hogy megyünk tovább. Hozzátette, hogy a kampány alatt rengeteg értékes emberrel gyarapodott az alapítvány hálózata.

Hogy mikor és miről várható a következő online népszavazás, arra nem válaszolt, de elmondta, hogy a szó jó értelmében fel fogjuk kavarni még a magyar közéletet, és igyekszünk ezzel a második reformkor ideáját közelebb hozni a valósághoz.

fotó: vona.gabor/Instagram

A Vona Gábor: a szó jó értelmében fel fogjuk még kavarni a magyar közéletet bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Keresztes László Lóránt szerint a Fidesz álszent politikát folytat, hiszen a magyar nemzet egyesítéséről beszélnek, de közben olyan neoliberális gazdaságpolitikát folytatnak, hogy kevés munkavállalói jogot kell adni a dolgozóknak és jellemzően alacsony bérekért dolgoztatták az embereket. Ennek lett az az eredménye, hogy minden 6. magyar külföldön születik.

Az LMP frakcióvezetője szerint a legfontosabb kihívás, hogy egy olyan jellegű társadalmi, gazdasági politikát lehessen folytatni, amely megadja a lehetőséget a visszatérésre azok számára akik megélhetés miatt költöztek külföldre.

Vona Gábor felidézte, hogy az országgyűlés elfogadta 2013-ban a választási eljárásról szóló törvényt, amelyben a külfölfön élő magyarok levélben való szavazása is jelen volt. De ezt a Fidesz végül másfél hónap múlva kivette. Szerinte a Fidesz különbséget tesz a határon túli magyarok, és a külföldön dolgozó magyarok között, ugyanis az előbbi csoport túlnyomóan a Fidesz szimpatizánsai, ellentétben az utóbbival.

Keresztes is egyetértett ezzel, hogy emögött a döntés mögött egy hatalomtechnikai számítás van. Szerinte emiatt is fontos Vona népszavazással kapcsolatos kezdeményezése, ugyanis minél több ember beszél róla, annál jobb eredményeket lehet elérni.

Abban viszont mindkét fél egyetértett, hogy a mostani kormányt ez a kérdés nem foglalkozatja, és egy esetleges új kormánynál lehet csak érdemi eredményeket elérni a témában.

A Keresztes László Lóránt: a Fidesz nem értékek, hanem érdekek mentén politizál bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.