Felvetődhet a kérdés: mi közünk nekünk az óceánokhoz, amikor még tengerünk sincs? A válasz az, hogy az óceánok jelentős mértékben befolyásolják a Föld éghajlatát, az éghajlatváltozást, és így a mi életkilátásainkat is.

Földünk felszínének több mint 70 %-át tenger borítja. Minden második levegővétel a Földön az óceánok növényvilágának köszönhető. Létük biztosítja termelődő oxigénkészletünk felét, miközben elnyelik az emberi tevékenységek által kibocsájtott CO₂ egyharmadát. Ugyanígy meghatározó szerepük van a Föld éghajlatának, időjárási viszonyainak alakulásában: Az óceánok nyelik el a Földet érő hő legnagyobb részét, különböző mértékben az Egyenlítőtől a sarkokig. Ez a különbözőség meghatározó tényezője a hatalmas energiával végbemenő légköri áramlások évmilliók alatt kialakult rendszerének, miközben a tengerek és az óceánok egyfajta hő- és energia akkumulátorként játszanak szerepet a szélsőséges viszonyok kiegyenlítésében, elősegítve a bolygó sajátos „komfort klímájának” kialakulását.

De a jelenlegi, nagyrészt ember okozta gyors globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent: veszélybe került az élőviláguk, a biológiai egyensúlyuk, aminek felborulása egyrészt ökológiai katasztrófához vezet, másrészt a földi klíma szabályozásában betöltött szerepük is átalakul, így az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyoknak nemhogy a fékezői, de a kiváltó tényezői lehetnek. A Meteorológiai Világszervezet nem véletlenül mondta ki, hogy ha meg akarjuk ismerni az éghajlat és az időjárás változását, meg kell ismernünk, értenünk és védenünk kell az óceánok életét.

Hogy mi mit tehetünk ezért? Csökkentenünk kell az „értől az óceánig” vízbe és légkörbe jutó szennyezéseket, védeni és bővíteni kell a természetes élőhelyeket, amelyek e jótékony és semmi mással nem pótolható élő rendszer részei – olvasható az LMP oldalán.

A Ma van az Óceánok világnapja bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Tourette-szindróma fejlődési zavar, amelynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy mozgás, vagyis a tik. A 19. században még misztikus és ritka betegségnek gondolták, de ma már tudjuk, hogy nem az: a tik gyakori jelenség, a spektrum jellegű zavar enyhe formája a kisgyermekek – leginkább a fiúk – 15-20%-át érinti, a súlyos formája a felnőttek 1%-át.

– mondta el dr. Tárnok Zsanett, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház Tik Ambulanciájának vezetője.

Tévhit, hogy pszichés trauma vagy sérülés okozná a tikelést, kialakulásának genetikai háttere van. Az azonban igaz, hogy a tikelés gyakoriságát, súlyosságát, intenzitását befolyásolják a pszichés és környezeti faktorok.

– magyarázta dr. Tárnok Zsanett. Hozzátette: a koncentrációt igénylő feladatok közben azonban csökkenhetnek a tünetek.

Az, hogy kinek, milyen nehézséget okoz a tikelés, változatos: vannak, akik a viszonylag súlyos tüneteket is könnyedén veszik, mások számára az enyhe formával is nehéz az együttélés, ez nem csak az egyénre, de annak környezetére, családjára is igaz – ez pedig hosszú távon ronthatja az életminőséget. A páciensek több mint háromnegyedénél a tikek mellett valamilyen társuló zavar is fennáll, például figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), valamint kényszeres jellegű viselkedés.

Dr. Tárnok Zsanett kiemelte: a tikelés nem múlik el, nem gyógyítható, azonban szakértők segítségével megtanulják kontrollálni a páciensek ezeket a kényszercselekvéseket.

Június hetedike erre hívja fel a figyelmet: a Tourette-szindróma Európai napjának fő üzenete a mielőbbi diagnózis fontossága.

A Vadaskert pedig ingyenes, de regisztrációhoz kötött online előadást tart a témában „Pszichoedukációs előadás a tikekről, Tourette-szindrómáról szülőknek” címen:

 https://www.facebook.com/events/4239128952815927

A Ma van a Tourette-szindróma napja bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

1977. február 14-re hirdette meg A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) az epilepsziával élők első világnapját. Bálint a Valentin napi őrület mellett az epilepsziások védőszentje is, aki vértanúhalált halt.

Az epilepsziás megbetegedések kétharmada gyermek korban alakul ki. Az emberiség fél százaléka szenved ebben a betegségben, de az emberek csaknem öt százaléka élete folyamán legalább egy alkalommal tapasztal epilepsziás rohamot.

Sokáig sújtották szociális stigmákkal az epilepsziával élő embereket, bizalmatlanok voltak velük. Pedig a történelem nagy alakjai közül, mint: Julius Caesar, Nagy Péter cár, Napóleon, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij is epilepsziával élő emberek voltak.

1977-ben Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világméretű kampányt hirdetett az epilepszia és a körülötte elterjedt előítéletek ellen, melynek fő célja az volt, hogy megszüntessék az epilepsziát övező előítéleteket, homályt, továbbá mindenütt fogadják el, hogy ez gyógyítható betegség.

Ez a világnap is lehetőséget ad arra, hogy tájékozódjunk a betegségről, a gyógyításával kapcsolatban, valamint, hogy jobban oda tudjunk figyelni az epilepsziával élőkre.

(Egészség Kalauz)

A Ma van a Lila Nap bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Erdők Világnapját 2012-ben jelölte ki az ENSZ közgyűlése, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a Föld összes létező erdőtársulásának fontosságára. A jeles nap idei témája világszerte az erdők degradációjának, pusztulásának megakadályozására buzdítja az emberiséget. Magyarország kedvező helyzetben van, hiszen már egy évszázada folyamatosan nő az erdőterület, és jelentős erdőtelepítési tapasztalataink alapján napjainkban is kiemelt célkitűzés a fával borított területek arányának további emelése. Mindemellett a meglévő erdők megőrzésére is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

„A 21. századi erdők multifunkcionálisak. Nemcsak természeti értékeket rejtenek, gazdasági hasznot termelnek, és kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak, hanem mindegyik területen számos további szolgáltatást biztosítanak az emberi társadalomnak. Napjainkra a szénmegkötésnek vagy az egészséges környezetnek kiemelt szerepe van, de erdők nélkül nem beszélhetnénk se tiszta ivóvízkészletekről, se a természetjáráshoz kapcsolódó testi-lelki feltöltődésről” – mondta a jeles nap alkalmából Dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem kutatási és külügyi rektorhelyettese.

„A klímaváltozás hatására gyorsabban változnak a környezeti feltételek, mint amihez az erdők természetes úton alkalmazkodni tudnak, ezért a jelenlegi kedvező környezeti állapot a természeti erőforrásokat kezelő szakemberek aktív beavatkozásával, segítségével tartható fenn. Erre készítjük fel hallgatóinkat a Soproni Egyetemen, ahol a modellváltást követően alapítványi fenntartásban működő, egyedülálló oktató-kutató bázis jött létre. Négy karunkon, illetve az egyetemhez csatlakozott Erdészeti Tudományos Intézetben a természet kezelésének biológiai, társadalmi és gazdasági-ipari folyamatait egyaránt kutatjuk és oktatjuk, míg a Tanulmányi Erdőgazdaság területén egyedülálló gyakorlati lehetőséget biztosítunk a jövő szakembereinek. Mert magas szintű oktatás és kutatás nélkül nem lehetséges a fenntartható erdőgazdálkodás” – emelte ki a Soproni Egyetem professzora.

Az intézmény ennek megfelelően kutatási tevékenységének középpontjába állította a klímaváltozás hatásaira adott válaszokkal kapcsolatos vizsgálatokat, de jelentős projektek futnak a vízgazdálkodás vagy éppen az erdővédelem területén, ahol kiemelten vizsgálják az erdők vízvisszatartó képességét és az inváziós fajok elleni védekezés lehetőségeit –olvashatjuk a Soproni Egyetem honlapján.

A Ma van az Erdők Világnapja is bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.