A hatóságok folyamatosan dolgoznak azon, hogy a tóban a tavalyi évhez hasonlóan ne fordulhasson elő tömeges halpusztulás, ennek megfelelően minden nap hajnal 6 órától délelőtt 10 óráig egy gép forgatja a vizet – egészen pontosan másodpercenként 280 litert. Bár így is vannak halak, akik az alacsony vízállás miatt elpusztulnak, a haltetem száma elenyésző 2021-hez képest.

Ma már a parttól több helyen 30-40 méterre be lehet sétálni oda, ahol néhány éve még derékig ért a víz. A problémát tetézi, hogy a Velencei-tavat ellátó víztározók is ki vannak száradva és egy eső esetén is azonnal felszívódna a víztározók talajába az esőcseppek.

Megoldási javaslatként felmerült, hogy a Dunából csatornán keresztül érkezzen víz a tóba, ám ennek olyan aggályai vannak, hogy a Duna vizének találkozásával felborulhat az eddig kialakult ökoszisztéma.

A Megdöbbentő képek és videó a kiszáradó Velencei-tóról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az önkormányzat beleegyezése nélkül, minden szabály felrúgásával elkezdte a Velence Korzó üzemeltetője a szabadstrand területét elkeríteni 2021. májusában. A település vezetése már akkor azt ígérte, minden jogi eszközt bevetnek ennek megakadályozása érdekében. Bár 2021-re nem lett lekerítve a strand, most ismét kerítést emelt az üzemeltető.

Velence város önkormányzata 2009 júliusában szerződést között a GOMI Rendezvényszervező és Kereskedelmi Kft-vel, akik a Velencei szabadstrandnál akkor felépült épületét az átadást követően bérbe vehették 20 éves időtartalomra. Mivel az átadás csak 2014-ben történt meg, így a szerződés 2034-ig van érvényben. A helyszín minden évben nagy népszerűségnek örvend, hiszen az ingyenes fürdési lehetőség mellett cukrászda, éttermek, bolt és megannyi üzlet várta az oda látogatókat.

 Az üzemeltető GOMI Kft. szerződés szerint a szabadstrandot úgynevezett ’közcélú köztérként’ kell üzemeltetnie a megkötött szerződésük melléklete szerint, a közelmúltban viszont elkezdtek kerítést felhúzni az általuk karbantartott terület köré, így gyakorlatilag teljesen körbe kerítve a strand jelentős részét.

Az önkormányzat nyilatkozata szerint a bérlő ugyan kért az építésre engedélyt, azt azonban a hivatal kifejezetten megtiltotta a részükre. A szerződés érdekessége, hogy ezen cselekedetet, azaz a bérelt terület elzárását nem tiltja, valamint a szerződés felmondását is elég szűk körűen határozta meg az akkor még Fideszes városvezetés.

Most a GOMI Kft. a közösségi oldalán tudatta, hogy a meglehetősen nagy lekerített terület látogatása fizetős lesz 2022. július 1. napjától, a homokos plázs mindössze egy töredéke marad ingyenes a fürdeni vágyóknak.

Az itt élőknek már nem egyszer volt konfliktusa a bérlővel. A szerződés megkötésekor opcionálisan felajánlották, hogy 60 millió Forint + ÁFA összegért ráépítési jogot vásárolhat a Korzó épületére, ami viszont számtalan velencei elől vette volna el örökre a panorámát a tóra. A korábbi tiltakozások hatására a ráépítés egyelőre nem történt meg, viszont a 2019-es önkormányzati választásokat követően nem tudni, az üzemeltető élni fog-e a szerződésben megkötött jogával. A városban ugyanis elesett a Fidesz, mindössze egyetlen képviselőt tudtak csak delegálni a közgyűlésbe.

Az összképet nézve tehát a bérlő olyan kiskapukat próbál kihasználni, amit talán nem véletlenül kötöttek meg a korábbi városvezetéssel. Az, hogy a szürreális elkerítést sikerül e megállítani, az a jövő zenéje.

Fontos még megjegyezni, hogy a Korzó építésének költségeit 2008-ban 72,81%-ban a KDOP-2.1.1/A-2008-0006-os pályázat keretében elnyert összeg fedezte. Ezen összeg legnagyobb részt az Európai Uniótól érkezett. Emellett hozzávetőlegesen 900 millió forintnyi önrészt is hozzá kellett tenni Velencének, így e célból a város valamivel több mint egy milliárd forintnyi hitelt vett fel kötvénykibocsátás révén. 2012-ben a Magyar Állam konszolidálta az önkormányzatok adósságállományát, így Velence megszabadult az előző években felhalmozott, 1,373 milliárd forintnyi adósságától.

Az adósság átvállalása után azonban az önkormányzat még további 400 millió forintos hitelt vett fel, amely azóta is évente közel 60 millió forintnyi terhet jelent a város számára. A hitel lejáratakor a város által törlesztett teljes összeg 545 millió forint lesz. Tehát a város nem kis adósságot vállalt magára, ami most a bérlő igyekszik saját maga hasznára kisajátítani.

A Ismét lekerítették a Velencei-tó strandját, fizetős lesz a belépés bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Velencei-tó halpusztulása is többek között azért történik, mert nem bánunk megfelelően az egyébként bőséges vízkészleteinkel.

Lévai Ferenccel, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a vízkészleteinket, illetve arról, milyen lehetőségeink vannak a vízkészleteink megőrzésére.

A Ezért fenyegeti Magyarországot a kiszáradás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Most pedig az újabb tömeges halpusztulást a madarak elhullása tetézi – közölte a pecaverzum. Egy civil csoport egy kifejezetten a madarak által kedvelt partrészt látogatott meg vasárnap, ahonnan a 10-20 darab dög mellől 2 darab még élő, beteg sirályt is befogtak. Mindketten sajnos a botulizmus tüneteit mutatták, melynek a jellegzetessége, hogy az állat szárnya lóg, fejüket nehezen vagy egyáltalában nem tudják tartani, mozgásuk lelassul vagy teljesen megszűnik, miközben hasmenésben szenvednek – állapította meg a szomorú tényt az egyik önkéntes, Homoródi Szabolcs.

A botulizmus valószínűségét a Dunaharaszti Tollas Barát Civil szervezet által működtetett állatkórházban is megerősítettek, amikor egy mentett kacsát adták át nekik. A madarakat mentő civilek hangsúlyozzák, ha valaki fentebb leírt tüneteket produkáló madarat talál a Velencei-tóban, ne hagyja magára, mert úgy biztosan elpusztul.

A Már nem csak a halak, hanem a madarak is nagyszámban pusztulnak a Velencei-tónál bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának hatósági vízmintái az alábbi négy velencei-tavi strand esetében határérték túllépéseket mutatnak:

• Drótszamár Park és Kemping Strand
• Velence Resort & Spa
• Agárd Napsugár Strand
• Gárdony Tini Strand
  A fürdőhelyek üzemeltetése két egymást követő negatív mintaeredményig felfüggesztésre került.

A Velencei-tó az elmúlt két évben elvesztette vízmennyiségének 44 százalékát. A vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velence-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt.

A felvételt a Gárdonyi Közlöny juttatta el szerkesztőségünkhöz, ahol jól látszódnak azon területek, melyeket még korábban víz lepett el.

Mint korábban már megírtuk, a kevés víz miatti oxigénhiány miatt fulladtak meg azok a halak, amelyek tetemei júniusban tömegesen úszkálnak a Velencei-tavon. Méghozzá nem is kevés hal fulladt meg, ugyanis eddig három tonna haltetemet húztak ki a Velencei-tóból. Az oxigénhiány a szélsőséges időjárási viszonyok miatt alakult ki.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a velencei-tavi halpusztulás ügyében természetkárosítás bűntettének elkövetése miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

A Négy strandot kellett bezárni a Velencei-tónál a rossz vízminőség miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy a természetpusztítás helyett a természettel összhangban működő gazdaság és társadalom létrejöttét támogassa. A miniszterelnök ezzel a teljes magyar lakosság érdekét szolgálná, nem csak egy szűk gazdasági elit érdekeit.

A Greenpeace Magyarország Orbán Viktor miniszterelnöknek írt nyílt levele Magyarország vizes élőhelyeinek megőrzésére, különös tekintettel a Fertő tó védelmére, hiszen mint levelükben írják, a tervezett beruházás számos hazai jogszabályt és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait is sérti, ezek között:

• Magyarország Alaptörvényét;
• a természet védelméről szóló törvényt;
• a Natura 2000 területekről szóló kormányrendeletet;
• a vizes élőhelyek védelméről szóló kormányrendeletet;
• Magyarországnak a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint a vízimadarak élőhelyéről szóló Ramsari egyezményben vállalt és törvényben rögzített kötelezettségvállalásait. 

Mint korábban mi is megírtunk, nem csak a Fertő-tónál, hanem a Velencei-tónál is problémák vannak. A Velencei-tó az elmúlt két évben elvesztette vízmennyiségének 44 százalékát. A vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velence-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt.

A felvételt a Gárdonyi Közlöny juttatta el szerkesztőségünkhöz, ahol jól látszódnak azon területek, melyeket még korábban víz lepett el.

A A Greenpeace nyílt levelet küldött Orbán Viktornak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A felvételt a Gárdonyi Közlöny juttatta el szerkesztőségünkhöz, ahol jól látszódnak azon területek, melyeket még korábban víz lepett el.

Mint korábban már megírtuk, a kevés víz miatti oxigénhiány miatt fulladtak meg azok a halak, amelyek tetemei júniusban tömegesen úszkálnak a Velencei-tavon. Méghozzá nem is kevés hal fulladt meg, ugyanis eddig három tonna haltetemet húztak ki a Velencei-tóból. Az oxigénhiány a szélsőséges időjárási viszonyok miatt alakult ki.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a velencei-tavi halpusztulás ügyében természetkárosítás bűntettének elkövetése miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

A Elképesztő drónfelvételek a kiszáradó Velencei-tóról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A halpusztulás nagyobb odafigyeléssel, a klímaváltozásra és annak hatásaira való felkészüléssel megelőzhető lett volna, előre jelezhető lett volna, hogy idén súlyos vízkészletcsökkenés, vízminőségromlás, az ökológiai értékek és az üdülési hasznosítás veszélyeztetése következhet be.

Azonban a vízminták vételére és elemzésére csak a már kialakult helyzetben került sor – pedig a meteorológiai előrejelzésekből számítani lehetett a hőhullámra és prognosztizálni lehetett volna az amúgy is kritikusan alacsony vízszint, a növekvő párolgás, a vízhőmérséklet drasztikusan gyors emelkedésének a hatásait.

Az első vizsgálati eredmények szerint a halakkal egyértelműen a már említett folyamatok miatt kialakult oxigénhiány végzett, amit csak súlyosbított az algásodás, ami ráerősít az oxigénhiányra. Ugyanakkor a vízpótlásra épített tározók– részben más vízhasználatok miatt – alig feltöltöttek és ezeknek a vizeknek a minősége is kizárja, hogy ebből pótolják a tóba a hiányzó vízkészletet.

Egyértelmű, hogy az oxigéndúsítást szolgáló beavatkozásokat, az ehhez szükséges eszközök telepítését sokkal korábban meg kellett volna kezdeni, a problémák hosszú távú megelőzésére, de legalábbis azonnali helyi kezelésére már rég fel kellett volna készülni! – írja az LMP közleményében.

Ennek hiányában a MOHOSZ, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, vízügyi szervezetek a KDTVIZIG, a DINPI, egyes érintett önkormányzatok és önkéntesek próbálták kezelni a kialakult helyzetet.

Az egész tó kizárólagos állami tulajdon, aminek megóvására az államnak és intézményeinek különös figyelmet kellene fordítania. Azonban bár a tavat és környezetét érintő terhelés az utóbbi években folyamatosan nő, a klímaváltozás hatásai egyre fokozottabban jelentkeznek, a páratlan természetes ökoszisztéma védelmére, a vízháztartás, a vízkormányzás, vízkészlet hasznosítás klíma-adaptációs elvű alkalmazására nem került sor!

Ezért az LMP társelnöke feljelentést tett az ügyben. Nemcsak a mostani ügy kivizsgálása céljából, hanem azért is, hogy a megelőzés és felkészülés elvét végre alkalmazva elkerülhessük a további hasonló eseteket.

A Schmuck Erzsébet feljelentést tett a velencei-tavi halpusztulás miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Állatvédőrség jet-skiseket próbált beszervezni, hogy hajnalban felkavarják a tó vizét, de erre nem kaptak engedélyt. L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője felvette a kapcsolatot a  Magyar Jet-Ski Szövetséggel, akik akár 40 jetskit is képesek a tóra vinni ingyen, hogy ott tervszerűen, irányítottan végigjárják a vízfelület.

Meg kell oldani, hogy a törvényi tiltás ellenére a korszerű jet-ski-k jogszerűen a vízre tehetők legyenek: erről a rendőrkapitányunkkal is egyeztetünk. Reméljük, találunk megoldást.

– közölte L. Simon László bejegyzésében.

A tónak viszont egy másik problémája is van: a tartósan alacsony vízállás és a folyamatosan gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a egy tartós vízpótlási beavatkozás kivitelezését követelheti meg. Ha ez nem történik meg a jövőben, akkor a tó szélsőséges esetben újra átmenetileg kiszáradhat.

fotó: Civilek a Velencei-tóért/Facebook

A Megfulladnak a halak a Velencei-tóban, jetskikkel tennének ellene bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A helyi médium, a Gárdonyi közlöny a Facebook-oldalán írt a betonfalról:

„Azt eddig is tudtuk, hogy a polgármester nem szeretné ha a gárdonyiak és a városunkba érkező vendégek fürdőzésre használnák az Agárdi szabadstrandot. De azért a képen látható állapot mégis túlmegy minden határon. Betonfallal kerítik el partot a szabadstandtól?!” -fogalmaznak.

A posztban kiemelik, hogy szerintük balesetveszély, környezetvédelmi, esztétikai, tájképvédelmi, etikai szempontból sem létezhet olyan érv, amivel ezt a lépést meg lehetne magyarázni.

Felszólítják az önkormányzatot, hogy a falat haladéktalanul tüntessék el.

„Tudjuk, Tóth István polgármester ilyen esetben mindig mossa kezeit, hiszen a „partfal rekonstrukció” nem önkormányzati beruházás.” -jegyzik meg, majd hozzáteszik:

„Ennek ellenére felszólítjuk Gárdony Város Önkormányzatának polgármesterét, az Agárdi szabadstrandra telepített betonfalat haladéktalanul szállíttassa el és gondoskodjon arról, hogy Gárdony partszakaszain ne helyezzenek el további betonfalat.”

(Kiemelt kép: Gárdonyi Közlöny)

A Közvetlenül a víznél betonfalat húztak fel a Velencei-tó körül az agárdi strand szakaszán bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.