Az Európai Bizottság közölte, előzetes értékelése alapján mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a beruházási projekt elősegíti a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az EU egyik kedvezőtlenebb helyzetű régiójában.

A brüsszeli testületnek azonban kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással. Az uniós bizottság ezért úgy határozott, hogy vizsgálatot indít annak értékelésére, hogy a támogatás arányos-e, vagyis nem lépi-e túl azt a mértéket, ami a beruházás hátrányos helyzetű régióba vonzásához szükséges.

Választ keres arra is, hogy az intézkedésnek van-e ösztönző hatása a régióban. E tekintetben a bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az új gyár magyarországi létesítésére vonatkozó döntés kiváltó oka közvetlenül a magyar állami támogatás volt, vagy állami támogatás nélkül is ebben a régióban valósították volna meg. A magyar hatóságok azt állítják ugyanis, hogy a támogatás nélkül a beruházást az EU-n kívül, Törökországban hozták volna létre. A testület végezetül arra kíváncsi, hogy a támogatásnak nincs-e indokolatlan negatív hatása az EU-n belüli versenyre és kereskedelemre – írták.

Magyarország 2021-ben értesítette az Európai Bizottságot, hogy 43,76 millió euró összegű állami támogatást kíván nyújtani a Rubin NewCo Kft. részére az észak-magyarországi régióban tervezett új gépjárműalkatrész-gyár megépítéséhez.

Az új gyár a csoporthoz tartozó két másik európai gyártási helyszín kapacitását veszi majd át. Az üzem várhatóan mintegy 1500 munkahelyet teremt Észak-Magyarországon, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében regionális támogatásra jogosult, kedvezőtlenebb helyzetű régió.

Magyarország 43,01 millió euró (mintegy 17,8 milliárd forint) összegű közvetlen támogatás, valamint 750 ezer euró (mintegy 305 millió forint) összegű adókedvezmény révén kívánja támogatni az új gépjárműalkatrész-gyár építését.

A magyar hatóságok által nyújtani tervezett teljes támogatási összeg az elszámolható beruházási költségek 31,76 százalékát teszik ki, ami nem éri el az ilyen projektekre engedélyezett maximális támogatási összeget, azaz a 31,88 százalékot.

MTI

A Az EU vizsgálatot indít az észak-magyarországi új autóalkatrész-gyár állami támogatásának ügyében bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Még novemberben levelet küldött az EB a magyar és a lengyel kormánynak – értesült a Süddeutsche Zeitung.

A német lap szerint a 11, illetve 12 oldalas levélben a Bizottság felsorolta azokat a pontokat melyekkel kapcsolatban szerinte jellemző visszásságokat és hiányosságokat lehet tapasztalni a két országban. Ilyen a jogállamiság, a költségvetési kontroll, valamint a korrupció elleni küzdelem. Egyúttal részletes tájékoztatást kért a két kormánytól azzal kapcsolatban, hogy mit kívánnak tenni a problémák orvoslására.

43 oldalas választ kapott a magyar kormánytól, de nem tudták meggyőzni a bizottságot. Erről, részletesebben itt olvashatsz.

Valdis Dombrovskis hozzátette azonban, hogy nem az idő számít, hanem a projektek tartalma és minősége. A tervet a bizottsági jóváhagyás után az EU27-ek tárcavezetőinek kell elfogadniuk, mielőtt megkezdődhetnek a kifizetések.

Nem valószínű, hogy a két ország programjáról még az idén megszületik a brüsszeli testület kedvező minősítése.

A késlekedés azzal jár, hogy Magyarország idén már nem jut hozzá a 2511 milliárd forintos uniós támogatás 13 százalékát kitevő előleghez.

„Az uniós források felhasználása kétségeket ébresztett bennünk. Ráadásul most minden eddiginél több pénz sorsa forog kockán, és éppen ezért fontosabb figyelni arra, hova kerülnek a források”

– mondta az igazságügyi biztos

A Óriási, milliárdos uniós támogatásról csúszhat le idén Magyarország bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az LMP társelnöke szerint a Kormány becsapta mindazokat, akik komolyan vették Magyarország korábban társadalmi vitára bocsájtott 5800 millirád forintos helyreállítási és alkalmazkodási tervét.

„Mint ismeretes, a terv finanszírozására hazánknak a következő 3 évre összesen 5800 miliárd forintos keretet ajánlott fel az Unió. 2500 milliárd fornit vissza nem térítendő támogatást és 3300 milliárd forint hitelt. A társadalmi vitára bocsájtott tervezetben még az 5800 milliárd fointos tervezet szerepelt, majd a közelmúltban megtudtuk, hogy a kamatmentes hitelt nem vesszük fel.” -mondta el Schmu Erzsébet a sajtótájékoztatón.

Állítása szerint a kormány semmit nem mondott arról, hogyan fog a 5800 milliárd fornitos terv csökkeni 2500 milliárd forintra.

„Márpedig az érintett szervezeteknek, az embereknek joguk van tudni, hiszen a covid-járvány mindannyiukat súlytotta. És az uniós programnak épen az a célja, hogy a koronírus járvány után a tagállamok újraindítsák a gazdaságukat a közppontba állítva a klímavédelmet és a digitalizációt.„ – hangzott el a társelnök által.

Schmuck Erzsébet szerint úgy kell a helyreállítási programnak nekikezdeni, hogy ne csak a gazdasági és társadalmi válságot kezeljük. Egy fentartható társadalmat is építeni kell ezzel párhauzamosan, mely sok lábon álló, válságálló stabil gazdasági szerkezette bír.

„De az Orbán-kormány ezt egyszerűen nem érti.” – tette hozzá Schmuck.

Elmondta, hogy röviddel a terv áprilisi leadási határideje előtt a kormány – terv gyanánt – egy nagyon vegyes munkadokumentumot adott közre. Szerinte olyan projektek alkotják ennek a dokumentumnak a nagy részét, melyeknek már rég meg kellett és lehetett volna valósítani.

Arra kéri a társelnök az LMP nevében a Kormányt, hogy:
„…Végre az ország helyreállításását és alkalmazkodásást valóban szolgáló legfontosabb feladatokra összpontosítva állítsa össze a tervezetet. A szükséges szakmai, társadalmi viták lefolytatása után jóváhagyásra haladéktalanul nyújtsa be az Országgyűlésnek miletőtt elküldi Brüsszelbe.”

A Schmuck Erzsébet: a Kormány becsapta az Országgyűlést bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.