„Tudomásunk van olyan esetekről, ahol a család hozomány fejében akár a 20 napos lánygyermekét is felajánlotta későbbi házasságra” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezetője. Az ENSZ Gyermekalapjának vezetője emlékeztetett rá, hogy a szervezet helyi partnerei már a jelenlegi politikai instabilitást megelőzően is – 2018-ban és 2019-ben – 183 gyermekházasságot és 10 gyermekeladási esetet regisztráltak, ahol az érintett gyerekek 6 hónap és 17 év közöttiek voltak. Mindez ráadásul nem is országos adat, hanem mindössze két tartományból származik. Az UNICEF becslései szerint Afganisztánban a 15-49 év közötti nők 28 százaléka 18 éves kora előtt kötött házasságot.  

A koronavírus-járvány, az élelmiszerválság és a tél beköszönte tovább rontotta az afgán családok helyzetét, ami korábban is meglehetősen nehéz volt: 2020-ban Afganisztán lakosságának csaknem fele élt olyan szegénységben, hogy az olyan alapvető javakat is nélkülözni kényszerültek, mint az étel vagy a tiszta víz. A jelenlegi, rendkívül súlyos gazdasági helyzet pedig egyre több családot taszít a korábbinál is mélyebb szegénységbe, és kényszerít olyan kétségbeesett és tragikus döntések meghozatalára, mint gyerekeik munkára vagy idő előtti házasságba való kényszerítése. A gyermekházasság irányába hat a talibán korlátozása is: Afganisztánban a legtöbb tinédzser lány még mindig nem mehet vissza az iskolába. 

Az UNICEF helyi partnereivel azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyek a gyermekházassággal járnak: azok a lányok, akik 18 éves koruk előtt férjhez mennek, gyakrabban maradnak ki az iskolából és válnak képzetlen, a munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó felnőtté, nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a családon belüli erőszakot, bántalmazást, és esetükben a terhesség és a szülés is több komplikációval jár.  

Az UNICEF segélyprogrammal igyekszik támogatni az afgán családok szegénység elleni küzdelmét, így fellépve az éhezés, a gyermekmunka és a gyermekházasság ellen is. A világszervezet továbbá közösségi vezetőkkel is együttműködik annak érdekében, hogy a fiatal lányok idő előtti házasságát megakadályozza. 

„Mindez azonban nem elég” – hangsúlyozta Henrietta Fore. „Felszólítjuk a központi, tartományi és helyi hatóságokat, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket a legkiszolgáltatottabb családok és lányok támogatására és védelmére, nyissák meg az iskolákat a középiskolások lányok előtt és tegyék lehetővé, hogy a női tanárok újra munkába állhassanak.” 

További információ arról, hogy az UNICEF hogyan segít a helyszínen: https://unicef.hu/afganisztan

A Egyre több a gyermekházasság Afganisztánban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

2020 rekordot döntött sok szélsőségben. Az idei volt például az eddigi legmelegebb év, illetve idén mérték az eddigiek legmagasabb szén-dioxid szintjét is.

Világszerte számos éghajlati szélsőséggel kellett szembenézni az elmúlt évben.  A súlyos aszályoktól kezdve az árvizeken át, komoly probléma volt a légszennyezés is de, ami továbbra is a legsúlyosabb problémát jelentette az a vízhiány. Ezekből a tényezőkből kifolyólag számos gyermek van kitéve az alultápláltságnak és a betegségeknek is. Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a kiszolgáltatott gyermekek száma ne emelkedjen.

Körülbelül 1 milliárd gyermek él azokban az országokban, melyet az UNICEF jelentése „rendkívül magas kockázatúnak” minősített.

Ezek a gyermekek több pilléren is ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak, valamint a hiányt szenvednek olyan alapvető szolgáltatásokból, mint például a rendes egészségügy vagy oktatás. A klímaváltozás okozta válság miatt egyre több gyermeknek kerül veszélybe a jövője.

Az UNICEF összegyűjtötte a legkritikusabb országokban a gyermekeket fenyegető egészségügyi vagy klímaválság okozta tényezőket. Mi ebből kiválogattunk néhányat, a teljes listát az UNICEF oldalán találjátok.

Afganisztán:

A kabuli gyermekeket fokozottan veszélyezteti a fosszilis tüzelőanyagok és más környezeti szennyeződések elégetése, légúti fertőzések és a tüdőgyulladás is.

Banglades:

Dhaka légszennyezése hozzájárul az egészségügyi szövődményekhez, mint például az asztma, a porallergia, a szívbetegségek és a tüdőrák.

Elefántcsontpart:

A következő 30 évben a világ négyszer több műanyagot termelhet, mint valaha. Műanyaghulladék kezelés nélkül a felszín alatti vizek szennyeződése, a műanyagtól eltömődött csatornák és az égő szemétből származó légszennyezés veszélyeztetheti a tiszta vízhez való hozzáférést ez komoly környezeti és egészségügyi kockázatokat jelenthet a gyermekek számára.

Kongói Demokratikus Köztársaság:

Amikor 2020-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban a heves esőzések miatt kiáradt a Mutahyo folyó több falut és mezőgazdasági területet elöntött az árvíz. Masisi területén a mezők nyolcvan százaléka megsérült vagy teljesen megsemmisült, köztük az állatállomány is, illetve az élelmiszerkészletek is elmosódtak.

Guatemala:

A viharok földcsuszamlásokat és árvizeket okoztak, amelyek közel 1,9 millió embert érintettek. A COVID-19 járvány közepette a biztonságos vízhez való korlátozott hozzáférés növeli a további betegségek kitörésének kockázatát. Ezért az UNICEF 1900 higiéniai készletet osztott ki, amelyek vödröket, szappant és fertőtlenítőtablettákat tartalmaztak, valamint víztartályokat és vízminőségi vizsgálatokat biztosított az érintett családoknak.

Dél Szudán:

A 2020-as Dél-Szudán több részén tapasztalható heves esőzések és árvizek miatt az UNICEF arra törekszik, hogy hozzáférhetővé tegye a tiszta vizet és a higiéniát, valamint az étkeztetést és az immunizálást is, illetve segít a családi nyomon követési és újraegyesítési szolgáltatásokat nyújtásában.

Zimbabwe:

Az ország keleti részein 2019-ben az Idai-ciklon csapott le, majd 2020-ban aszály sújtotta a területet.  Az aszály élelmezésbizonytalansághoz vezetett, ahol a becslések szerint 1,1 millió nőnek és gyermeknek lenne szüksége étkeztetésre, míg 98 000 öt év alatti gyermeknek azonnali életmentő táplálásra lenne szüksége.

(UNICEF)

A Egymilliárd gyermeket veszélyeztet az éghajlatváltozás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A COVID-19 járvány jelentős hatás gyakorolt a gyerekek, valamint a családok életére: a bezártság, az izoláció, a szülők egzisztenciális nehézségei és a betegségtől való félelem, vagy egy közeli családtag elvesztése következtében a gyerekek mentális állapota jelentősen romolhatott az elmúlt időszakban. Mindemellett sok gyermek lehetett kitéve fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazásnak is. 

„Fontos, hogy az újranyitást követően a tanárok felismerjék a kritikus jeleket, amelyek arról árulkodnak, hogy egy gyermek segítségre szorul. Lehetséges, hogy a pedagógus az első olyan személy a karantén után, akiben a gyermek megbízik annyira, hogy jelezze felé, ha bántalmazás érte. Az is elképzelhető, hogy a gyermeknek még nincsenek szavai a történtek megfogalmazására. Sokszor az iskolában nyílik először lehetőség arra, hogy beazonosítsuk és támogassuk a veszélyeztetett tanulókat” – mondta Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője. 

A rövid gyakorlati útmutató felsorolja azokat a tényezőket, amelyekkel a pedagógusok találkozhatnak az újranyitó iskolákban. Ilyen például a hiányzás, amelyet okozhat a szülők szorongása a betegségtől, családon belüli erőszak, vagy a család anyagi nehézségei, félelem a kortárs bántalmazástól, vagy akár az elmélyülő iskolai kudarctól is, hiszen a digitális oktatás során egyes diákok olyan hátrányokat szerezhettek, amelyeket nehezen tudnak bepótolni.   

A dokumentumból a szakemberek részletesen megismerhetik, hogy milyen testi, valamint magatartásbeli jelei vannak, ha egy gyereket fizikai, szexuális, vagy verbális erőszak ért. Emellett a pedagógusok, valamint az iskolai vezetők gyakorlati tippeket, tanácsokat kapnak a helyzetek kezeléséhez. Sok olyan gyermek is van, akit nem ért ugyan bántalmazás, azonban a széthulló iskolai közösségek, vagy a visszatérés okozta stressz, az otthoni és a személyes problémák olyan mentális terhet raknak a gyermekekre, amelyek kezeléséhez a szakembereknek is segítségre lehet szükségük. Az anyagban megtalálhatók azon szervezetek, hivatalok elérhetőségei is, amelyek további támogatást tudnak nyújtani a pedagógusoknak, a gyerekeknek, valamint a családoknak. 

„Bármilyen problémával szembesüljön a pedagógus, mindegyik helyzet felismerésének és kezelésének alapja a nyugodt, támogató közeg kialakítása, hiszen a gyerekek csak így nyílnak meg” – tette hozzá Szlankó Viola. Az útmutató nem kevésbé fontos része a tanárok mentális egészségének megőrzéséről szól: a gyermekekért dolgozó szakemberek is rendkívüli terhelés és stressz alatt végezték munkájukat az elmúlt időszakban és most újabb kihívásokkal kell megbirkózniuk.  

Az UNICEF Magyarország kiemelt feladatának tekinti a gyermekek és családjaik mentális egészségének támogatását a járványidőszak alatt. A szervezet támogatókon keresztül adományokkal – például védőfelszerelésekkel, számítástechnikai eszközökkel, élelmiszerrel – segítette a legnehezebb helyzetben lévő gyerekekkel foglalkozó intézményeket, és így végső soron magukat a gyerekeket, Kilátó Élményprogramjával pedig gyermekotthonokban élő gyerekeknek biztosított programokat a bezártság hónapjaiban is, valamint elindította a szakembereket segítő szupervíziós kezdeményezését. 

A gyermekekért dolgozó szakemberekre hatalmas nyomás nehezedik a pandémia miatt, márpedig ők is csak akkor tudnak eredményesen dolgozni, ha megkapják a szükséges segítséget. Az UNICEF Magyarország szervezésében megvalósuló, ingyenes mentálhigiéniás tanácsadást igénybe veheti minden pedagógus, gyermekjóléti és a gyermekvédelmi ellátásban dolgozó szakember, eddig mintegy 100 kliens élt a lehetőséggel 220 szupervíziós ülés során. A visszajelzések alapján a tanárok és a gyerekek is nehezen találnak motivációt, kihívást jelent az iskolai közösségek szétzilálódása, valamint sokan szeretnének több támogatást kapni az intézményektől.

A Mentálhigiéniás kiadvánnyal segíti a pedagógusok munkáját az UNICEF Magyarország bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az UNICEF Magyarország saját gyűjtést indított, amelyhez Jakabos Zsuzsanna is csatlakozott .

Földünkön több mint 1,42 milliárd embert, köztük 450 millió gyermeket fenyeget a tiszta víz hiánya. Ez azt jelenti, hogy 5-ből 1 gyermek nem jut annyi vízhez, ami fedezi mindennapi szükségleteit – írta a víz világnapján nyilvánosságra hozott jelentésében az UNICEF. Az UNICEF Magyarország saját gyűjtést indított, amelyhez bárki csatlakozhat – így tett Jakabos Zsuzsanna Európa-bajnok úszó is. 

Jelenleg napi 700 gyerek hal meg olyan megelőzhető betegségek miatt, amelyeket a piszkos víz, vagy a megfelelő higiéniai feltételek hiánya okoz. A pandémia alatt mintegy 3 milliárd embernek nincs lehetősége szappannal és tiszta vízzel kezet mosni.  

A jelentés szerint több mint 80 országban kritikus a vízhiány. Kelet- és Dél-Afrika a leginkább veszélyeztetett terület, itt a gyerekek 58%-ának okoz napi nehézséget, hogy vízhez jusson, de Közép-Afrikában (31%), Dél-Ázsiában (25%) és a Közel-Keleten (23%) is súlyos a helyzet. 

A víz nem luxus: 2010-ben az ENSZ Közgyűlése alapvető emberi joggá nyilvánította az ivóvízhez és a megfelelő tisztálkodási és higiéniai lehetőségekhez való hozzáférést. Egy kisgyermek túléléséhez naponta minimum 4-5 liter víz szükséges, hogy inni, enni, fürödni tudjon. A vízszegénység amúgy is a gyerekeket sújtja a legjobban: gyakran ők azok, akik iskola helyett órákon át, veszélyes terepeken gyalogolva szállítják a vizet a családjaiknak. Magyarországon átlagosan napi 130 liter vizet használunk fejenként, sőt, egy csöpögő csap akár napi 40-120 liter víz elfogyasztásáért is felelős lehet.    

Az UNICEF több mint 100 országban dolgozik a vízellátás és higiénikus szennyvízelvezetés javításáért iskolákban és közösségekben. 1990 óta a szervezet több mint 2 milliárd ember számára biztosította a tiszta ivóvízhez való stabil hozzáférést. 2021-ben az UNICEF célja, hogy 45 millió embert juttasson egészséges vízhez. A szervezet a világ legeldugottabb pontjain is tartálykocsikkal, víztisztító tablettákkal, víztornyokkal és komplett vízellátó rendszerekkel segíti a családokat. 

A víz világnapján az UNICEF Magyarország is elindítja saját gyűjtését, amelyhez a www.teistehetsz.unicef.hu/vizvilagnap oldalon bárki csatlakozhat. A segíteni vágyóknak nincs más dolguk, mint létrehozni az oldalon egy saját adománygyűjtő profilt, ahol elmondhatják, miért fontos számukra a víz: az egészséges napi vízfogyasztás, a tudatos vízhasználat, vagy éppen az adományozás a vízszegénységgel küzdők megsegítésére. A következő lépés, hogy egy célösszeg kitűzése után az adománygyűjtő arra kérje barátait, családját, de akár ismeretleneket is, hogy támogassák a gyűjtését – például adott összeggel minden elfogyasztott pohár víz után – ezzel járulva hozzá az egészségéhez és az UNICEF tiszta vízért folytatott munkájához is. 12 ezer forintból az UNICEF egy családnak egy hónapra elegendő higiéniás eszközöket képes biztosítani, 18 ezer forintból már egy víztisztításra alkalmas szűrő is kijön, míg egy kéziszivattyú telepítése 40 ezer forintból megoldható. 

Jakabos Zsuzsanna Európa-bajnok úszó is csatlakozott a kezdeményezéshez és elindította a saját gyűjtését. „A víz a lételemem, azonban tudom, hogy a világ számos részén gyerekek milliói számára mindennapos küzdelmet jelent, hogy hozzáférjenek ehhez az alapvető természeti forráshoz. Örömmel csatlakoztam a kezdeményezéhez, remélem, hogy követőim közül is sokan ezt teszik majd, így az egészséges vízfogyasztás népszerűsítése mellett segíthetünk is a rászorulóknak” – mondta Jakabos Zsuzsanna.

(UNICEF)

A Víz világnapja: napi 700 gyerek hal meg a szennyezett víz miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.