Friss adatok szerint Magyarországon a borosüvegeknek csak kb. 50%-át gyűjtik vissza, míg Németországban és Svédországban ez az arány 90% körül mozog. Az összképet árnyalja, hogy az újratölthető palackok részesedése ezekben az országokban is stagnál vagy csökken, Németországban például 50% alá zuhant az arányuk az elmúlt pár évben.

Hazánkban a sörgyártók használnak még számottevő mennyiségben újratölthető üvegeket, de szintén egyre csökkenő arányban, 2019-ben már csak 21%-os volt a részesedésük a teljes gyártásból.

Miért lenne fontos az újratölthető palackok használata és gyűjtése?

Az előbbi adatokból csökkenő tendencia rajzolódik ki, pedig környezetvédelmi szempontból pont fordított trend lenne a szerencsés: egy 5-6 alkalommal újratöltött borosüveggel akár 75%-os környezetterhelés csökkenést is elérhetünk egy egyszer használatos üveghez képest. – írja az Agrarvidek.hu

Ráadásul a számítások azt mutatják, hogy a környezetterhelés csökkenésének jelentős részét az alacsonyabb CO₂ kibocsájtás adja. Szerényebb, de észrevehető eredményt hozna a visszagyűjtési arány növelése is. 10%-os változás, megközelítőleg 1-22% közötti csökkenést eredményezne a különböző hatáskategóriákban.

Miért nem népszerűbbek az újratölthető italospalackok?

Joggal merül fel a kérdés. Ha ennyi előnnyel járnak az újratölthető üvegpalackok, vajon miért nem elterjedtebb a használatuk és a visszagyűjtésük?

Az újratölthető üvegpalackokkal szemben leggyakoribb ellenvetés a feltételezett plusz szállítási igény és a mosásához szükséges többlet víz használata. Az utóbbi nem számottevő, mert palackozáskor az új üvegeket is átmossák.

A szállítási igény, akár nyomósabb érv is lehetne, azonban Magyarországon jellemzően importált üvegeket használnak a termelők, azaz eleve nagyobb távolságot tesznek meg a palackok, mintha belföldről történne az ellátás.

Érdekes adalék, hogy olyasmit próbálunk elérni az új szabályozással, ami egyszer már megvalósult. Itthon a 80-as évek végéig az újratölthető italcsomagolások aránya 90% feletti volt. Persze ezt részben a kényszer szülte és a kisebb áruválaszték miatt a szabályozás is egyszerűbb volt, mint napjainkban.

Forrás: Agrarvidek.hu

A Le vagyunk maradva az újratölthető üvegek gyűjtésében bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A „Tisza nevében” címet viselő alkotás nem egy szokványos természetfilm, hiszen a legtöbb ilyen alkotásban, a természet legszebb részleteit szokták megmutatni. Itt viszont a hangsúly a szemét általi szennyeződésre helyeződött. Dimitry filmjében számos alternatívát bemutat arról, hogy Ukrajnában hogyan dolgoznak önkéntesek, tanárok, mérnökök a szemét Tiszába kerülése ellen, valamint annak környezetbarát újra hasznosításán. Végig kísérhetjük a film segítségével a Tiszán a szemét útját a forrásától egészen a Fekete-tengerig. Megismerhetjük azokat az aktivistákat, akik önerőből pénzt és időt nem sajnálva áldozzák fel mindennapjaikat a tisztább Tiszáért és Fekete-tengerért. Dimitry, filmjében mindenkit cselekvésre és életmódváltásra biztat, valamint szelektív hulladékgyűjtésre, tudatos vásárlásra. Üzent Volodimir Zelenszkij-nek is, Ukrajna nem rég megválasztott elnökének a rahói szeméttelep okozta problémákról.

A film hatalmas népszerűségnek örvend. A YouTube-on már több, mint 135 ezer megtekintésnél jár az 5 napja (2021.03.31.) feltöltött alkotás. Az RTL kLub stábja is készített riportot a filmről, valamint interjút Dimitryvel és az aktivistákkal.

A Tiszai szemét témájában egyébként forgatott nem sokkal a Dimitry filmjének megjelenése előtt a Telex is.

A A nem szép természetfilm bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.