Az elmúlt években a COVID-19 járvány miatt is érezhetően felkapottabbak lettek a belföldi turisztikai célpontok és a mindig populáris Balatonon most még inkább azzá vált.

A Balaton körüli vendéglátósoknak néhány kérdést tettünk fel, mert kíváncsiak voltunk az elmúlt két év viszonylataira. Arról kérdeztük őket, hogy milyen volt az idei nyár forgalom szempontjából, erősebb vagy gyengébb, mint a tavalyi. Érezhető volt, hogy a határok megnyitásával esetleg csökkent a belföldi turizmus mértéke, továbbá kíváncsiak voltunk még arra is, hogy emeletek-e árakat és hogy ezt tapasztalták-e a vendégek fizetési hajlandóságán.

Videónkban Karsay Koppány az Ezüsthullám tulajdonosa számol be a tapasztalatairól, illetve telefonon még felkerestük Lepenye Tamást a Szőlőskert Vendéglő tulajdonosát és Nagy Miklóst a Hotel Neptun Badacsonynak és a Tilia Borvendéglőnek tulajdonosát is.

Milyen volt az idei szezon forgalom szempontjából?

Lepenye Tamás: Hoztuk a tavalyi forgalmat, kevesebb személyzettel, de nem panaszkodunk. Teljesítettük az elvártaknak megfelelő szintet. A COVID-19 járvány minket annyira nem befolyásolt, tekintve, hogy harminc éve vagyunk nyitva, nálunk igazából csak évről évre többen vannak, úgyhogy szerintem kijelenthetjük, hogy nálunk beérett a gyümölcs.

Az idei erősebb vagy gyengébb volt, mint a tavalyi nyár?

Lepenye Tamás: Minden szezonkezdet nehéz. Itt tudnám azt mondani, hogy érezhető volt valamilyen módon tavaly és idén is a koronavírus hatása, abból a szempontból, hogy lassabban indult a be az egész, de annál erősebb lett a vége. Szerencsére még most sem szűkölködünk a vendégekből.

Emeltek árakat?

L.T: Muszáj volt, mivel minden nyersanyagnak megnőtt az ára és így mi is kénytelenek voltunk emelni. Mi is nagyjából egy 10-15%-ot emeltünk.

Tapasztalható volt ez a vendégek fizetési hajlandóságán?

Nem kifejezetten, mondjuk talán abból a szempontból, hogy érzékelhetően megnőtt a szépkártyával fizető vendégek száma.

Nagy Miklóst is felkerestük, aki a Hotel Neptun Badacsonynak és a Tilia Borvendéglőnek a tulajdonosa.

„Tavaly azért volt kiemelkedő év a Balatonon, mivel az országhatárok le voltak zárva és megjelent egy olyan fizetőképes réteg a Balatonnál, ami soha korábban nem volt jelen. Eddig ezek a nyaralók csak egy-egy napra ugrottak le a Balatonra, mivel javarészt külföldön töltötték szabadságukat. Ezért, ha a fizetőhajlandóságot nézzük, akkor soha ilyen erős év nem volt még, mint a tavalyi. Az idei ehhez képest azért hektikusabb volt.

Négy csillagos szálláshelyeket üzemeltetünk Badacsonyban, ami nekünk a főszezonban gyakorlatilag folyamatos teltházat jelent. Idén az volt inkább tapasztalható, hogy a vendégek lassabban foglaltak szállást a szezon elején, sokkal óvatosabbak voltak, mint mondjuk tavaly ilyenkor.

A vendéglátás szempontjából az idei évre sokkal jellemzőbb volt a hullámzás a hétvégék és a hétköznapok között. Tavaly minden nap hasonlóan erős volt a forgalom és nem volt olyan kiugró a hétvége, mint az általában szokott lenni. Idén ellenben a hétvégék erős forgalmat produkáltak a hétköznapokkal szemben. Nyilván volt különbség július és augusztus között is, nem beszélve az időjárás viszontagságairól, aminek minden évben ki vannak téve a tóparti szolgáltató egységek. Idén szélsőségesebb volt a vendéglátás, de tudtuk hozni az elvártaknak megfelelő szintű bevételt.

Hasonló számokat hoztunk, mint tavaly, azonban fontos megjegyezni, hogy minden alapanyag és munkaerő drágult legalább 5-15 százalékkal. Ezért lett lényegesen alacsonyabb a nyereségtartalma a vendéglátásnak, mint tavaly volt.”

A Ilyen volt az idei szezon a Balatonon – videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

– mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tiszanánán, a felújított dinnyésháti strand- és csónakkikötő átadóján.

A külügyminiszter a tárca közleménye szerint kijelentette: az elmúlt évtizedek legnehezebb másfél esztendeje van a hátunk mögött, amely a turisztikai iparágat is drasztikusan érintette.

– mutatott rá a miniszter.

Magyarország vonatkozásában hozzátette, hogy a világjárvány következtében a szálláshely szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó bevételek 32 százalékkal csökkentek, valamint a vendégéjszakák száma visszaesett majd 60 százalékkal.

Szijjártó Péter ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió második leggyorsabb oltási kampányát hajtotta végre, mára pedig több ezer helyszínen zajlanak turisztikai fejlesztések az országban.

– hangsúlyozta a miniszter, külön kiemelve, hogy a strandok és a hozzákapcsolódó vendéglátó egységek forgalmának rekorddöntésére idén is jó esély van.

A dinnyésháti strand- és csónakkikötő fejlesztése kapcsán Szijjártó Péter kifejezte köszönetét és nagyrabecsülését Tiszanána polgármesterének és valamennyi lakókájának, hogy még a világjárvány ellenére is készek voltak fejlesztésbe fogni a településen.

„A kormánynak mindösszesen annyi dolga volt, hogy 420 millió forint értékben támogatást biztosítson, amelynek nyomán, ez a csodálatos hely megújulhatott és ma már remek kikapcsolódási és feltöltődési lehetőséget biztosít nemcsak Tiszanána polgárainak, de a környékről vagy a még távolabbról érkezőknek egyaránt”

– mondta a miniszter a megújult strand átadóján.

A fejlesztéseket sorolva elmondta, hogy a kikötőfejlesztés nyomán Tiszanána a tó egyik legjelentősebb kikötőjévé vált és az alapinfrastruktúra megújulásával jelentős mértékben megnőtt a befogadható hajók száma. Az iszap eltávolításával javult a strand élvezhetősége és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minősítése szerint is a Tisza tó öt szabadvízű strandja – köztük Tiszanána is – a kiváló minősítést kapta.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a nemzet teljesítménye az alapvetően a helyi közösségek teljesítményéből adódik össze, ezért a magyar gazdaság újraindításában rendkívül fontos szerepük van a vidéki közösségeknek.

– mondta a külügyminiszter.

(MTI)

A Szijjártó Péter: több ezer helyszínen zajlanak turisztikai fejlesztések Magyarországon bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A portfolio.hu elemzéséből azonban kiderül, hogy a főszezonban akár 15-20 százalékos áremelkedésre is számíthatunk, hiszen feljebb kúsztak az élelmiszerárak, a karbantartási szolgáltatásokat csak drágábban végzik el a szakemberek, és az új alkalmazottakat is csak magasabb fizetésért lehet visszacsábítani a turizmus-vendéglátásba. 

A portál szerint a szálláshelyeknél már most látszik, hogy a tavalyi szobaárak egyszerűen nem tarthatóak, ezek közül is első sorban a tavak, például a Balaton melletti szálláshelyek áraiban következhet brutális drágulás.

A portfolio.hu néhány szállodaigazgatót is megkérdezett az ügyben, akik az említett drágulással kapcsolatban elmondták, hogy az elmúlt hónapokban az élelmiszer nyersanyagának ára is jelentősen emelkedett, illetve a karbantartással foglalkozó cégek és az új alkalmazottak is több pénzt kérnek tőlük. Ezeket látva világossá válik, hogy maguknak a szálláshelyeknek a fenntartása is sokkal többe kerül.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke, Baldauf Csaba szerint komoly versenytársai lehetnek a belföldi szolgáltatóknak a görög, a horvát és a szlovén nyaralások. Azt azért fontos hozzátenni, hogy a horvát tengerparttól 1 kilométerre lévő, nem túl komfortos szálláshely árait hozza egy hazai négy csillagos szálloda árazása. Az alelnök szerint a kapott szolgáltatás a magyar hotel mellett szól, a tengerpart közelsége pedig nyilván a horvát vendéglátó előnye.

A portál a Szállás.hu-t is felkereste az ügyben, akik azt nyilatkozták, hogy az árak emelkedését a robbanásszerű kereslet is előidézi majd, amire nagy esély van a korlátozások teljes feloldása után. Szerintük bizonyos szálláshelyek, például a vendégházak vagy a panziók vezetői pontosan erre várnak, és szándékosan ezt a stratégiát alkalmazzák.

A portolio.hu cikkéből kiderül, hogy valószínűleg nagyobb mértékű lesz a drágulás azoknál a szálláshelyeknél, amelyek a korlátozások alatt fejlesztették magukat. Az így keletkezett szolgáltatási extrák és a minőségbeli javulás az ebbe a kategóriába eső hotelek áraiban fog tükröződni, ami jellemzően 20 százalékos árnövekedést jelent majd.

A jelenlegi foglalások alapján az már világosan látszik, hogy várhatóan idén is a Balaton környéke lesz a legnépszerűbb hazai úti cél. A szállás.hu foglalási adatai alapján jelenleg a három legnépszerűbb úti cél Siófok, Balatonfüred és Hajdúszoboszló, de a tízes listán szerepel Hévíz, Eger, Gyula, Zalakaros, valamint Pécs, Balatonlelle és Szeges is. A három legdrágább célpont pedig Visegrád, Lillafüred és Mátraháza.

Az adatok alapján a három legolcsóbban szállást kínáló település Bogács, Cserkeszőlő és Vonyarcvashegy.

Fotó: MTI/Varga György

A Hatalmas drágulás várható a belföldi turizmusban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A koronavírus-járvány azonban mint mindenhol, hazánkban sem kedvezett a turizmus alakulásának, és különösen megsínylik ezt a Zalakaroshoz hasonló települések, amelyek arculatához és bevételi forrásához szorosan kapcsolódik a belföldi turizmus.

A Jövő TV szerkesztősége korábban felkereste Siófok önkormányzatát, és arról érdeklődtünk, hogy milyen következményei vannak a járványnak a település életére és a lakosok megélhetésére nézve.

Most Zalakaros polgármesterét, Novák Ferencet kérdeztük az aktuális helyzetről.

Elsőként arról érdeklődtünk, hogy amennyiben kap a város támogatást a kormánytól, az elegendő-e ahhoz, hogy mellőzni lehessen a megszorításokat.

„A támogatás nem elegendő, szükség van és a jövőben is szükség lesz a takarékos gazdálkodásra.”

-válaszolta kérdésünkre a polgármester.

A kérdésre, miszerint a vírus előtti élethez képest körülbelül hány százalékkal esett vissza 2020-ban a turisztikai látogatottság a településen, Novák Ferenc azt felelte, hogy a vendégéjszaka szám országosan a 2019-es évhez képest 2020-ban 25,8%-kal csökkent. Hozzátette, hogy a kereskedelmi szálláshelyeknél  a csökkenés 23,4%, a magánszállásoknál 41,03%.

„Ennek ellenére Zalakaros a havi adatok összehasonlításában kimutathatóan a 2020. július és augusztusi hónapok győztese volt, mivel a belföldi vendégek száma jóval meghaladta az egy évvel korábbit.

A tavalyi évben a közel 23 millió vendégéjszaka 37 százalékát a leglátogatottabb tíz településen töltötték a vendégek, melyek között természetesen Zalakaros is szerepel.” -jegyezte meg.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy jelezte-e már bármely zalakarosi vállalkozó, hogy a turizmus megszűnése miatt kénytelen végleg bezárni, a polgármester erre azt mondta, hogy nem áll rendelkezésére információ arról, hogy valaki a járvány miatt megszüntette volna a tevékenységét.

„Összességében a pénzügyi részét tekintve az önkormányzat saját hatáskörében, illetve az önkormányzati illetékességű intézményeknél a költségvetés csökkentése a képviselőtestület bevonásával meghozott döntések voltak, és a jövőben is azok lesznek.”

-nyilatkozta lapunknak a polgármester.

A Zalakaros polgármestere: „A támogatás nem elegendő” bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.