Állami támogatással biztosított ingyenes, csuklón viselhető vészhívó készülékeket a – sajtóban kormányközeliként jellemzett – 4iG Nyrt. borsodi nyugdíjasoknak a Gondosóra program keretében. A kijelző nélküli készülékkel nem lehet telefonálni, viszont a rajta lévő SOS feliratú gombbal az Országos Katasztrófavédelmi Központ diszpécserszolgálatába lehet bejelentkezni.

A készülékeket Fülöp Attila államtitkár és Dr. Koncz Zsófia országgyűlési képviselő kamerák előtt adták át a hernádnémeti Vidám Nagyik Egyesületnek idén februárban.  Csaknem 1,5 millió idős ember életébe hoznak biztonságot – mondta a programról az államtitkár.

„Egyik nap a segélyhívó csörgött, azt sem tudtam először, hogy ez a készülék ad ki hangot, úgy tudtam, nem lehet róla telefonálni. A készüléknek nincs kijelzője se, ezért nem látszott, hogy milyen számról hívnak” – mesélte a TASZ képviselőjének az érintett nyugdíjas.

A hívást az SOS gombbal tudta felvenni, mire egy női hang megkérdezte, hogy ő kicsoda, majd elmondta, hogy egy szombathelyi számot akart hívni. Itt egy kis zavar állt be a beszélgetésben, de utána a nő folytatta, és „elkezdett a Fidesz-KDNP listára szavazásra buzdítani, agitálni”. 

„Reményét fejezte ki, hogy elmegy vasárnap szavazni és a jó helyre húzza az ikszet.”

– mesélte, akit felhívtak.

A meglepetésszerűen felhívott nyugdíjas megpróbálta megszakítani a hívást, de gomb vagy kijelző hiányában nem lehetett, ezért muszáj volt végighallgatnia a fideszes kampányüzenetet.  Pár nappal később Orbán Viktortól is kapott egy automata hívást a segélyhívón. A felvett beszélgetést úgyszintén végig kellett hallgatnia, mert nem volt megszakítható.

A vészjelző készülékén fideszes hívásokkal zaklatott nyugdíjas azt is elmesélte a Tiszta szavazás munkatársainak, hogy az állam elég sok pénzzel támogatja a Vidám Nagyik Egyesületet, Koncz Zsófia fideszes képviselő többször megjelent a nyugdíjas klub eseményein. 

„Az egyesületet vezető Enikő kérte a klub tagjait, hogy gyűjtsenek aláírást Koncz Zsófiának” – számolt be róla. 

A TASZ jogászai szerint

Az esetről megkérdeztük Döbrentey Dánielt, a Tiszta szavazás koalícióban résztvevő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választási jogi programvezetőjét, aki ezt írta:

„Az eszköz célja nem az, hogy kampánycélú elérésre használják, tehát az elérhetőséget csak célhoz kötötten lehet használni. Ilyen esetben adatvédelmi visszaélés és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme merül fel.
Fokozza a jogsértés súlyát, ha az elérhetőség eleve csak bizonyos pártoknak vagy jelölteknek állna rendelkezésre, ekkor ugyanis a fentiek mellett a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége is sérül.”

Nem először tévesztenek meg időseket

Több helyen számoltak be az időseket érintő megtévesztésekről. Budapest 8-9. kerületének ellenzéki képviselőjelöltje azt írta a Facebookon, hogy ismeretlen telefonálók valótlan szavazási információkkal próbálnak embereket félrevezetni. Óbudán pedig azzal a hazugsággal hívogatnak választókat, hogy meghatalmazással is lehet szavazni, tudta meg a TASZ.

A Az államtól kapott segélyhívó karkötőn hívogat idős embereket a Fidesz bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A módosítás ezt azzal éri el, hogy megváltoztatja a lakóhely fogalmát: a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. A módosító saláta ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető. A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

Miért fontos és veszélyes ez? Azért, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született. Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak. 

A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatóak azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.

Ráadásul a lakóhely fogalmának módosítása zárójelbe teszi az Alkotmánybíróság (AB) által 2016-ban hozott döntés érvelését is. Az AB e döntése szerint azért elfogadható az, hogy másképpen szavazhatnak azok a polgárok, akiknek van magyarországi lakcíme, illetve azok, akiknek ilyen nincs, mert “a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes és ezért elvárható, hogy akár többletterhet is vállaljanak.” Ha azonban az állam már meg sem kívánja azt, hogy a polgár a bejelentett lakcímén éljen, akkor kérdéses, hogy egy ilyen lakcím puszta regisztrációja miképpen alapozza meg az állammal közvetlenebb és erősebb kapcsolatot azokhoz képest, akik nem regisztrálnak ilyen címet.

Emellett az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése szerint sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti – az új szabály pedig így az Alaptörvény lakóhelyre utaló fordulatát lényegében utólag tölti meg olyan tartalommal, ami eltér az alkotmányozó eredeti szándékától. A lakóhely fogalmának megváltoztatása és kiüresítése értelmezési nehézségeket okoz a teljes jogrendszerben, ahol is számos jogosultság a lakóhelyhez, mint a helyben lakás ténybeli alapjához kötődik. Egy ilyen jelentőségű módosítást nem szabadna néhány hónappal az országgyűlési választásokat megelőzően végrehajtani.

A törvénymódosítás önmagában valós problémákra reagálhatna: valóban sokan vannak, akik feledékenységből vagy praktikus okokból nem jelentik be lakóhelyük megváltozását. Őket felesleges és túlzó lenne büntetőjogi eszközökkel felelősségre vonni – minthogy ez minden bizonnyal eddig is elmaradt. Ugyanakkor azokat, akik rosszhiszeműen, a választások eredményének illegitim befolyásolása miatt létesítenek fiktív lakóhelyet, vagy őket ebben segítik, továbbra is szükséges volna a jog eszközeivel visszatartani a hasonló cselekményektől, csak így őrizhető meg ugyanis a választások integritása. Ehhez szükséges lenne a Büntető Törvénykönyv szerinti, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetési magatartásainak kiegészítése a tudatosan, a szavazati jog teljességének biztosítása céljából végrehajtott lakcímbejelentés esetével.

A TASZ és a PC 2018-ban közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz az idősoros lakcímnyilvántartási adatokért, amelyeket az azóta sem adott ki. Kétfokon nyertes pert követően a Kúria elutasította a keresetet, így az adatokat a mai napig nem ismerheti meg a közvélemény, pedig azok elősegíthették volna, hogy tisztábban lássunk a fiktív lakcímekkel kapcsolatos visszaélések ügyében. Eddig legalább a hasonló visszaéléseken volt mit kivizsgálni, hiszen azok a hatályos jogszabályokba ütköztek, a mostani törvénymódosítás viszont lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását.

(TASZ)

A Legális lett a voksturizmus. Választási csalásra készül a Fidesz? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.