A moderátor, Juhász Bence, első kérdésében arra kérte a vitapartnereket, hogy tisztázzák, illiberális demokráciában élünk-e?

Fleck Zoltán mondandóját azzal kezdte, hogy maga a fogalom egy önellentmondás. Annyiban mégis releváns hazánkra nézve, hogy a választás szabad, de nem igazságos. Fleck azért nem tudja elfogadni az illiberális demokrácia jelzőt, mert az nem lehet demokrácia, ahol a hatalom azért hoz jogszabályokat, hogy a politikai váltógazdaság ne alakulhasson ki!

“A közjogi rendszer nem az alkotmányos stabilitást, hanem a Fidesz uralmát biztosítja.”

– fogalmazott Fleck.

Szentpéteri egyetértett azzal, hogy az illiberális demokrácia alapvetően egy önellentmondás. Szerinte nem demokráciában élünk, de amiben élünk az minden bizonnyal illiberális. Szentpéteri szerint egy új politikai rendszer alakult ki, amire inkább a hibrid rezsim kifejezést preferálja, utalva ezzel a demokráciák és az autokráciák közötti átmenetre.

Juhász ennek értelmében feltette a kérdést, hogy minden demokrácia szükségképpen liberális-e?

Fleck szerint fontos tisztázni, hogy a liberális jelző alatt nem egy pártra, vagy a neoliberális kapitalizmusra gondolunk, hanem az olyan szabadságjogainkra, amelyeket a független bíróságok és a hatalmi ágak szétválasztása képes biztosítani. Ennek értelmében a demokrácia szükségképpen szabadság tisztelő kell, hogy legyen! Egyéni autonómia vagy sajtószabadság nélkül a választás nem lesz szabad és igazságos. Szerinte egyértelmű, hogy ma Magyarországon nincs sajtószabadság.

Szentpéteri szerint részben van médiapluralizmus itthon, de végülis Oroszországban is van, tehát ez a minimum sok jót nem jelent. Pesszimistán tekint a következő időszakra. Szerinte a társadalmi megosztottság miatt mindenképp turbulencia és elégedetlenség várható a következő választások után. Az ország két része kis túlzással utálja egymást, ezért óvatosan kell lépni bármerre is tesszük azt.

A műsorvezető itt megjegyezte, hogy pontosan ez a társadalmi szakadék, ez a megosztottság motiválta a beszélgetés megszervezését.

“Az utcai erőszakot nyílván mindenki szeretné elkerülni, de ennek a kockázata a politikai kommunikáció miatt egyre csak nő. Sőt az egyik legtöbbször felmerülő ellenérv Vörös Imre, Fleck Zoltán és társaik javaslata ellen, pontosan a további szétszakadás és az erőszak kockázata.” – fogalmazott Juhász.

A javaslat kulcsfontosságú eleme a hatályos Alaptörvény C cikk 2. bekezdése, miszerint: “Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

Ennek értelmében Fleck szerint jónéhány alaptörvényi passzus és sarkalatos törvény már az elfogadása pillanatában érvénytelen volt, ezért az új parlamentnek anulálnia kell őket.

Csakhogy, vetett közbe Szentpéteri, az alkotmányosság vizsgálata az alkotmánybíróság hatókörébe tartozik, ezt a jogkört az új országgyűlés elméletileg nem gyakorolhatná.

Ennek ellenére – folytatta Szentpéteri – két magánszemély már 2011 magasságában  keresetet nyújtott be az említett bíróságra, hogy az vizsgálja meg egyes jogszabályok alkotmányosságát. Ezt a kérelmet akkor az alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálta, mondván, a két állampolgár nem érintett direkt módon a jogvitában, nincs sérelmi alap amire hivatkozhatnának.

Pontosan ezért mondható ki – vette át a szót Fleck, – hogy az alkotmánybíróság nem végzi már el a rá bízott feladatot, nem őrködik az alkotmányosság védelme felett, így a parlament vissza kell, hogy vegye a bíróság hatókörét.

“Minél kisebb lépésekkel, nem a saját hatalma érdekében, hanem a hatalommegosztás visszaállítása érdekében, a következő parlamentnek, ki kell lépnie a formális jogállami keretekből! – összegzett Fleck.

“Tehát nem az van, hogy telerakjuk az alkotmánybíróságot a saját híveinkkel, az ilyen típusú kiegyensúlyozás az katasztrófa lenne az ország számára!” (…) “Az a bajom a jogászi felfogással, hogy autista módon az alkotmányt képtelen kimozdítani a jogászi szakmából.” – kritizálta kollegáit Fleck.

“Nagyon sokat lehet tanulni abból a kritikából, amelyet Fleck Zoltán megfogalmaz a jogász társadalommal szemben és a jogfelfogással szemben, a jogállam és a demokrácia szimbiózisára vonatkoztatva.”

– válaszolt Szentpéteri.

Juhász Bence, itt az EU szerepére és várható reakciójára kérdezett rá, hiszen jelen pillanatban is folyik a 7-es cikkelyes eljárás hazánkkal szemben a jogállamisági problémák miatt. Kérdés, hogy ha megtörnénk a jogfolytonosságot és kilépnénk ideiglenesen a formális jogállam keretei közül, hogyan fogadná ezt az EU?

Fleck válaszát azzal kezdte, hogy a felvetések, mint a közjogi érvénytelenség, nagyon értelmesek, de az értelmük a demokrácia határáig terjed. Egy diktatúra leépítése az nem kellemes, nem is csak jogászi, hanem politikai morális és társadalmi kérdés, mondta Fleck.

Ha a politikai akarat az EU-ban az, hogy egy nyíltan antidemokratikus, autoriter rezsimet a tagjai között akar tudni, akkor mindent meg fog tenni, hogy a formális jogi hibákra felhívja a figyelmet az alkotmányozási folyamat során. De ezzel megcsúfolná azt az alapvetést, miszerint az EU egy értékközösség, ahol a jogállamiság tartalmi elemei a legfontosabbak. Fleck szerint ez egy politikai kérdés, amiben szerinte az EU a formalitás logikája helyett a tartalmi elemeknek adna prioritást.

Szentpéteri Nagy Richárd szerint természetesen fontos kérdés, hogy a formális jogi szabályoknak, vagy a tartalmi morális elveknek adunk elsőbbséget, de nem csak erről van szó. Figyelembe kell vennünk azt a várható turbulenciát, amivel szembenézünk. Nem azért mert jogállamilag kifogásolható módon nyúlnak hozzá az alaptörvényhez, mert ez kutyát sem fogja érdekelni az utcán. Hanem mert a közönség nem fogja magáénak érezni azt.

Bár hozzátette, a formális szabályok áthágása az EU-t, sőt a magyar alkotmánybíróságot is fogja érdekelni, ezért sajnos ezt nem lehet megtenni. – érvelt Szentpéteri.

Végül Fleck Zoltán ismét a kormányzóképesség kapcsán megjegyezte: 

“Az új országgyűlésnek valamilyen intézkedéssel, szűk tárgyi körben, hozzá kell nyúlnia a jelenlegi alaptörvényhez, ugyanis a Költségvetési Tanács vétójoga miatt, enélkül nem lesz költségvetés, nem lesz fizetés, csak gyors összeomlás.”

Ami viszont az alkotmányozási folyamat másik lábát illeti, az új köztársaság alkotmányának megalkotásában Fleck és Szentpéteri egyetértettek, hogy ezt nem lenne szabad az országgyűlésnek meghoznia!

“A polgárok közvetlen részvételére van szükség egy alkotmányozó népgyűlés részeként.”

A “Meg kell törni a jogfolytonosságot” – Fleck vs. Szentpéteri az alkotmányozásról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Bemutatkozás

A vita elején tartott bemutatkozáson Fricsovszky-Tóth Péter elmondta: a cél az, hogy ez az ország a választások után „egyenlőbb, jogszerűbb és tisztességesebb” legyen. 2019-ben a polgármesteri tisztségért indult, jelenlegi civil önkormányzati képviselőként dolgozik. Kiemelte, hogy polgárközpontú önkormányzatiságra van szükség.

„Ha nekem adják a bizalmukat, én nem ez az ember vagyok, aki megijed a képviseletüktől”

– üzente a választóknak.

Farag Alexandra elmondta: azért döntött a politikai pálya mellett, mert úgy érezte, hogy a Fidesz túllépett olyan határokat, amelyeket már nem lehet eltűrni és fel kell lépn ellene. Nem az a cél, hogy csak kormányt, hanem az, hogy rendszer is váltsunk – szögezte le. A helyiek képviselete, az infrastruktúra és az intézmények fejlesztése mellett egy országgyűlési képviselőnek fontos feladata, hogy a demokrácia felett is őrködjön.

„Én ehhez kérem a támogatásukat”

– mondta.

Kivándorlás

Arra a kérdésre, hogy mihez kezdene a kivándorlás kérdésével, Farag Alexandra azt mondta, hogy a Momentum célja az, hogy minden fiatal továbbtanulhasson és ezáltal több lehetősége legyen idehaza boldogulni. Fricsovszky-Tóth Péter egy bérlakás-program bevezetését javasolta ezzel kapcsolatban, amely ugyanezt a célt szolgálhatná. Mindeközben a felsőoktatásokba való vagyonkiszervezés folyamatát a visszájára kell fordítani.

Egészségügy

A képviselők ezt követően arról is beszéltek, hogy miként fejlesztenék a közösségi közlekedést a térségben. Az egészségügy helyzetének kérdéséről Farag Alexandra elmondta, hogy az ápolók fizetésének 60 százalékos emelésére lenne szükség. Fricsovszky-Tóth mindeközben szintén a közegészségügy fejlesztését, a háziorvosi szolgálat és a szakrendelők erősítését emelte ki.

Arról, hogy mit gondolnak a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételéről, Fricsovszky-Tóth Péter azt mondta:

„Én ezt az emberek józan belátásra bíznám”

hozzátette, bízik abban, hogy ez elég lesz a járvány elleni küzdelemben. A kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta: nagy problémát jelent, hogy a kormány nem megfelelő információt adott az oltásról és ezzel sokakat elbizonytalanított. Farag Alexandra szerint a Fidesz helytelenül nevezte oltásellenesnek az ellenzéket, ez inkább csak a hozzájuk közel álló Mi Hazánk Mozgalomra lehet igaz. A kötelező oltás helyett újabb eszközökkel, kedvezményekkel próbálnák arra ösztönözni az embereket, hogy beadassák a vakcinát – mondta.

A sajtószabadság helyzetéről Fricsovszky-Tóth Péter úgy fogalmazott: a köztévé sosem volt teljesen független. „De ennyire sose lógott még ki a lóláb”. Az MTVA nagyon rosszul működik és nem ad hiteles tájékoztatást a polgároknak, valamint gyűlöletet gerjeszt. Miközben óriási, százmilliárd forintos költségeket visz el. Farag Alexandra szerint először is teljesítményalapon kellene kiválasztani a közmédia vezetőjét. Nem egy pártkatonát kellene odatenni, miközben a pénzcsapokat el kellene zárni.

„Kíváncsi lennék, hogy mit kezdenek állami hirdetések nélkül”

– mondta a kormánymédiumokra, köztük az Origora és a PestiSrácokra utalva.

A jogállamiság kérdése

A jogállamiság kérdéséről beszélve mindkét jelölt ugyanazon az állásponton volt. Már nem tartják jogállamnak Magyarországot és ha az ellenzéknek sikerül megnyernie a jövő évi választásokat, komoly változásokra lesz szükség a törvénykezés területén. Fricsovszky azt mondta, hogy a médiahatóságot és Polt Péter főügyészt bármi áron el kell mozdítani a tisztségükből. Ezeket a döntéseket népszavazások által is meg kell erősíteni Farag Alexandra azt mondta, hogy ha csak egyszerű többséget szerez az ellenzék, akkor a német mintára egy korrupcióellenes ügyészséget állítanának fel. Ezzel kényszerítenék a főügyészt arra, hogy vádat emeljen a azok ellen a Fidesz-közeli emberek ellen, akik bűncselekményeket követnek el.

„Akkor is sarokba fogjuk szorítani, ha esetleg nem tudjuk őt elmozdítani még egy darabig”

– mondta.

Kormánypárti szavazók megszólítása

Arról, hogy a kormánypárti szavazókat miként szólítanák meg, Fricsovszky-Tóth Péter azt mondta: a felmérések szerint ebben a körzetben egyértelműen az ellenzéki szavazók vannak többségben. A meglévő kormánypárti szavazók közt is találkozott olyannal, aki elégedetlen volt Szűcs Lajos fideszes képviselővel. Ezért akár egy ellenzéki jelöltre is hajlandó lett volna szavazni. Farag Alexandra szerint a bizonytalanokat és a kiábrándult embereket kell megszólítani. Helyi szinten nagyon sok olyan emberrel találkoztak, akinek elege lett a politikából, közülük sokaknak sikerült visszaadniuk a reményt. Szükség van „új, hiteles, tiszta arcokra”, akik a kiábrándult fideszeseket is meg tudják szólítani – mondta.

„Miért én és miért ne a másik?”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért rá, és miért ne ellenfelére szavazzanak a választók, Farag Alexandra azt mondta, hogy itt nőtt fel és a helyi lakosok közt töltötte életét és az utóbbi hónapokat is, nagyon sok problémát megismert és lobbizni tud majd azért, hogy minél több támogatást kapjanak a lakosok.  Mivel egy új arc vagyok a politikában, sokkal jobban meg tudom szólítani azokat a szavazókat, akik az utóbbi években kiábrándultak” – fogalmazott.

Fricsovszky-Tóth Péter ugyanerre a kérdésre azt mondta, hogy a körzetben ő az egyetlen olyan jelölt, aki valóban független és egy pártnak sem a tagja. Hozzátette: a térségben lévő polgármesterek többségével már találkozott és megbeszélték, hogy miként tudnának együtt dolgozni a előválasztás után. Elismerte magáról, hogy határozott, makacs ember, de erre szükség is van, mivel „ilyen hőfokon, ilyen elszántsággal kell küzdeni a maffiamódszerek ellen”, amelyek Magyarországon ma láthatóak – vélte a jelölt.

A jelöltektől a vita után a közönség tagjai is kérdezni tudtak, a megjelentek számos érdekes, többségében helyi vonatkozású kérdést tettek fel a képviselő-jelölteknek a vita végén.

Ide kattintva a vitáról készült felvételben a közönségkérdésektől nézheti a videót.

A Összefoglaló a gyáli előválasztási vitáról – Pest megye 7. választókerülete bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vendégeink: Galavits Patrik, Vass Szilárd és Tóth András

A házigazda: Juhász Bence

A A Futballról Tabumentesen – akadémiák, magas fizuk, stadionok, régiós liga, szólás szabadság? – E10 bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vendégeink: Ercsey-Orbán Melánia, Csabuda Árpád, Juhász Bence

Házigazda: Adamecz Botond

A Tabumentes #8 – Függőség, Algoritmusok, Adathalászat, Manipuláció, Populizmus, Álhírek bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.