A legtöbb szemetet a főváros környékén, a Pilisi Parkerdőben találták – közölte Szentpéteri Sándor helyettes államtitkár.
A szemetelés megelőzése érdekében az elmúlt időszakban 113 sorompót, illetve 264 térfigyelő kamerát telepítettek az erdőgazdaságok – tette hozzá. Szentpéteri elmondta, hogy a szemetelők komoly károkat okoznak az erdők területén. Ez annak ellenére történik, hogy egyre több helyen, van lehetőség a hulladék lerakására. Például számos hulladékudvar rendelkezésre áll.

A helyettes államtitkár szerint jellemzően lakossági, vegyes hulladékot találnak az erdőkben. Azonban, különösen a főváros környékén sok az építési hulladék és előfordul, hogy a veszélyes hulladéknak minősülő autógumikat is az erdőkben dobják ki.

/MTI | Kiemelt kép: Pixabay

A A Pilisi Parkerdőben találták a legtöbb szemetet bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A jelenlegi törvények értelmében az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van a területükön. A változtatás azonban mentesítené az ellátás felelőssége alól az önkormányzatokat a víziközmű-vagyon önkéntes átruházása esetén az állam számára. Az átadás térítésmentesen történhet.

A módosítás értelmében a jövőben víziközmű-elemeket kizárólag az államnak adhatnának át az önkormányzatok. A fejlesztésre fel nem használt források átszállásával és az érintett üzemeltetési jogviszony megszűnésével összefüggő szabályokat is rögzíti a változtatás. Az ilyen esetekben az önkormányzat a vagyonelemek mellett a társasági részesedését is térítésmentesen adná át az államnak.

A Nemzeti Vízművek Zrt. gyakorolhatja a tulajdonjogot az átadott vagyonelemek felett.

A változtatás az elektromos és a földgázhálózatokat terhelő közművezeték-adó mértékét sávonként emelkedően határozza meg attól függően, hogy a szolgáltató hány felhasználót ér el egységnyi vezetékhosszon, illetve milyen mennyiségű áramot vagy gázt ad át azon.

A változtatás célja a környezetszennyezés megelőzése, továbbá az illegális lakossági hulladék visszaszorítása. Ezért korlátozzák a hulladékmennyiséget, melyet egy magánszemély a saját telkén tárolhat. Az ott keletkezett hulladék mértékét legfeljebb 10 köbméterre korlátozzák, még az egyéb más típusú hulladékot maximum 3 köbméterre.

MTI

A Korlátoznák az ingatlanon tárolható hulladék mennyiségét bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Püspökszilágyról heti 1-2 fuvarral visznek majd kis- és közepes intenzitású radioaktív hulladékot Bátaapátiba, hogy majd ott helyezzék el véglegesen. A tavalyi megállapodások értelmében csupán 400-500 hordónyi radioaktív hulladékról volt szó, most viszont már valahogy 4 100 darab 200 literes hordó lett belőle, összesen 820 m³ hulladék szerepel a Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi engedélyében.

A radioaktív hulladékot 95 fordulóval fogják majd szállítani hetente 1-2 alkalommal. Az útvonal részét képezi majd Vácnál az M2-es, Budapest mellett az M0-ás, Érdtől pedig az M6-os autópálya.

A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) feladata a nem atomerőművi, kis- és közepes aktivitású intézményi eredetű hulladékok kezelése és tárolása. Ilyenek például a szennyezett szerszámok és védőruhák. Ilyen típusú radioaktív hulladékok már az 50-es évek óta keletkeznek Magyarországon.

„Az RHFT kültéri tárolóiban véglegesen 5040 m³ radioaktív hulladék helyezhető el, míg az üzemi épületben lévő átmeneti tárolókban mintegy 300 m³ hulladék átmeneti tárolására van lehetőség” a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) leírása szerint.

A Püspökszilágy és Kisnémedi közé épített tárolóval kapcsolatban az Átlátszó szerint két éve merült fel, hogy az ottani, sok évtizedes hulladékot annak idején nem megfelelően dokumentálták. Emellett kiderült, hogy a hulladékok csomagolásával is lehetnek problémák: hivatalos dokumentumok támasztották alá, hogy korábban bizonyos hulladékokat egyszerű nejlonzsákokba tettek. Szintén hivatalos dokumentumok árulkodtak arról, hogy a tároló területén lévő megfigyelő-kutakban a 2000-es évek elejétől emelkedik a talajvíz trícium-szintje, és az utóbbi években magas radiokarbon-értékeket is mérnek az üzem területén. Mint írják, az országos szinten illetékes a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) is elismeri, hogy

„hosszú távon előfordulhat olyan esemény, amely során a lakosság – például házépítés, útépítés – érintkezhet ezekkel az anyagokkal és a megengedettnél nagyobb dózisokat kaphat”

 – olvashatjuk a Greenfo oldalán is.

2017 óta az RHK három szakaszban teszi biztonságosabbá a püspökszilágyi tárolót. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba (NRHT) kerülnek, azok a jelentős mennyiségű radioaktív hulladékok, melyeket a Biztonságnövelő Program részeként visznek majd Bátaapátiba.

(Átlátszó , Greenfo )

A Hogy lett 4-5 száz radioaktív hordóbol most 4100? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.